Fáziskésés és növekedési potenciál

A NAK osztályelnöke szerint van esély a kertészeti ágazat kibontakoztatására

Egy „3+1”-es – a technológiai és versenyképességi, integrációs és jogszabályi reformok mellett az öntözést is magában foglaló – összetett célkitűzés a receptje a hazai zöldség-gyümölcs termesztés kibontakozásának, verseny- és exportképessége megőrzésének, növelésének – mondja az agrárkamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Dr. Mártonffy Béla szerint a piac globális növekedésében rejlő nehézségek és lehetőségek olyan kihívások elé állítják a hazai termesztőket, amelyek a rendszerváltás óta kísérik a hazai ágazatot, így az alábbi beszélgetés is egyszerre fogant a kritikus összegzés és a reményteli kilátások hangulatában.


Dr. Mártonffy Béla

Fontosabbnak vélt irányba ment a pénz

Világszerte nő a zöldségfogyasztás, az emberek szeretnek frissebb és egészségesebb ételeket enni. Közben a hazai ágazat felől nem sok jót hallani: stagnál a termőterület és a termelői és integrációs hajlandóság, késik az öntözés... Egyetért ezzel az értékeléssel?

– Először is, a zöldségfogyasztás növekedése diszharmonikus. Itt, Európában például az utóbbi években inkább stagnál. Ezért is népszerűsíti az EU különféle promóciós kampányokkal. Változnak továbbá a zöldségfogyasztási szokások, a konzervek például visszaszorulóban vannak, míg a friss vagy mirelit áru keresettebb. A hazai ágazatnak a rendszerváltás után elszenvedett hanyatlását követően újdonság volt, amikor megjelentek a multinacionális áruházláncok üzletei, ahol már nincs is értelme primőrről beszélni, mert szinte egész évben kapható minden – és ez a hazai előállítóknak is kereskedelmi és fejlesztési, átalakulási lehetőséget jelent.

– És tud élni, együtt haladni a hazai ágazat a lehetőséggel?

– Az persze kérdés, hogy a polcokra kerülő áru magyar-e... Úgy fogalmaznék, hogy kisebb fáziskéséssel haladunk arra, amerre a világ korszerű zöldségtermesztése halad.

 

Változnak a zöldségfogyasztási szokások, a konzervek visszaszorulóban vannak, míg a friss vagy mirelit áru keresettebb

 

Milyen irányú az említett átalakulás?

– A rendszerváltás előtt létezett egy nagy kapacitású feldolgozóipar, ami a stabil, nagy és kiszámítható KGST-piacokra alapult. A rendszerváltás felkészületlenül érte az ágazatot, a feldolgozás a felére csökkent, miközben sok helyen külföldi kézbe került, és a korábban a nagybanira termelő kisebb, házi gazdaságok világa is felborult. Az akkori majdnem 4 millió tonnás zöldség-gyümölcs ágazati kibocsátással szemben a 2 millió alá csökkent a termelés, és ezt a veszteséget máig nem minden téren heverte ki az ágazat.

Pedig a 2000-es évek elején így tűnt: elindult az újjászervezés, jött EU-támogatás, elkezdődött némi üvegházi fejlesztés...

– ...igen, de az integrációk hazai támogatási mértéke nálunk, sajnos, az ötöde volt például a lengyelországinak! Továbbra is alacsonyabb volt a hazai termékek aránya a kereskedelemben, és a multik jelenléte ellentétes hatást gyakorolt: húzta is az ágazatot a termények átvételével, de fékezte is a növekedést, mert az olcsó import behozatalával alacsonyan tartotta az árakat. Emellett nem alakult ki az ágazat hatékony szervezése.

– Miért nem kapott méltányosabb támogatást az ágazat?

– Más, fontosabbnak vélt irányba ment a pénz, talán elsősorban a szántóföld és állattartás ágazat lobbija volt erősebb.

– Ön szerint nálunk miért nem szökkent szárba az a TÉSZ-es integrációs modell, ami az európai élvonalba repítette például a lengyel mezőgazdaságot?

– Ennek több oka volt. Egyrészt az akkori állami vezetés lezüllesztette, elsorvasztotta az ágazati oktatás, kutatás-fejlesztés hátterét. Másrészt eközben sok külföldi fajta, termék és technológia jelent meg úgy, hogy ezeknek a szaktanácsadási, technológiai feltételei nem mindig voltak meg. Az állam anélkül duzzasztotta a TÉSZ-ek számát, hogy azok stabil működését megszervezte volna. Harmadrészt éppen a zöldség-gyümölcs ágazatban van a legnagyobb szükség a hatékony összefogásra, mert itt 95 százalékban kis- vagy középgazdaságokról van szó, amelyek magukban, elszigetelten nem képesek hatékony alkupozíciókat kiharcolni a multinacionális kereskedelemmel és a feldolgozókkal szemben.

– Még idén is beszéltem olyan termelőkkel, akikben évtizedes tüske és bizalmatlanság maradt a rossz példák nyomán...

– Nem csodálom: ha nem fizetik ki a termelőket – ami nyugaton elképzelhetetlen –, akkor ott tartós bizalmi válság alakul ki. Sok helyütt ma már egyes TÉSZ-ek csak adminisztratíve látják el az alapfunkcióikat – uralkodó lett a felvásárlási szemlélet –, kevésbé nyújtanak fajta- és technológiaismeretet, szaktanácsadást, árualapképzést és piacszervezést. E téren ideje van a rendszer újratervezésének.

 

Nem a konkurencia fenyeget

 

Tavaszi hír volt, hogy Magyarország tárt karokkal fogadott be Győr mellett egy akkora német zöldség-gyümölcs integrátort, amelynek ígért kapacitása megegyezik az öt nagy hazai integrátoréval összesen, úgyhogy elég nagy a félelem. Mit gondol erről?

– Sajnos nem teljesek az információim, de hasonló fejlesztések a korábbi években is többször felmerültek.

– Úgy érti, nem fenyegeti a hazai ágazatot a tőkeerős konkurens?

– Nekünk a saját értékeinkre, adottságainkra kell koncentrálni, például a hazai termékek versenyképességét kell megteremteni, megerősíteni. Az egyik ilyen adottság a termálvízkincs, amit korábban a félreértett uniós és hazai jogalkotás miatt sokáig nem lehetett bevonni gazdaságosan az üvegházi termesztés rendszereibe. Ez megváltozott, és a most meginduló üvegházfejlesztések dinamikája részben ennek is köszönhető. Ez ki fogja segíteni az ágazatot az elmaradottságából, és ismét a világszínvonalú termelést mozdítja elő. A sikeréhez persze a piacra vitelt is meg kell erősíteni.

– ...és meg fogjuk?

– Az előbb említett kereskedelmi-szerkezeti és fogyasztási szokásváltozások alapján már az eddigi üvegházfejlesztések megdobták, lendületet adtak néhány zöldségfélének: paprikának, paradicsomnak, kígyóuborkának, és egyben az integrációs törekvéseket is gerjesztették. A következő időszakban további, az intenzifikációt, a fedett termesztés volumenének növelését célzó fejlesztéseket kell megvalósítani. El kell érni, hogy növekedjék a piacon a hazai termékek aránya.

– A minisztérium azt szorgalmazza és kommunikálja, hogy akár egymillió tonnával növelhető a ma is még meglehetősen alacsony, 2,5-2,7 millió tonnás kibocsátás a zöldség-gyümölcs ágazatban. Osztja ezt a derűlátást?

– Nem az a lényeg, hogy kerek egymilliót mondunk-e, de hozzávetőlegesen, a nagyságrend természetesen valóban ilyen: ez a potenciál benne van az ágazatban. Ma a kertészeti szegmens durván 400-500 milliárd forint – elsődleges termelési – értéket állít elő az agrárium teljes vertikumának 2 700 milliárdjából, de ennek a kétszerese, 800 milliárdos produktivitás is van az ágazatban.

A következő időszakban további, az intenzifikációt, a fedett termesztés volumenének növelését célzó fejlesztéseket kell megvalósítani

Éppen a zöldség-gyümölcs ágazatban van a legnagyobb szükség a hatékony összefogásra

– Mire volna szükség ennek az eléréséhez?

– Három döntő elemet emelnék ki: a megfelelő és korszerű növénytermesztési technológiák alkalmazását; a termesztési-értékesítési integrációk szervezését – és a piacra jutás, a marketing, a jövedelmező termelés elősegítését. Mindez egyébként nemcsak és ma már talán nem is elsősorban csak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók javulását is eredményezné.

Hitelből – hatékonyság

– És melyek a fő akadályai ennek az ugrásnak?

– Elsőként az időjárásnak való kitettség, és persze a klímaváltozás okozta kihívásokat kell kezelni. E részben környezetvédelmi kérdéskörnek része a növényvédőszer-hatóanyagok kivonásának problematikája is, ami további technológiai, termesztési válaszokat követel.

A másik fő kérdéskör a 27 százalékos áfa 5-re való csökkentése. Meggyőződésem, hogy a több ágazatban már eredménnyel bevezetett áfacsökkentés egyetlen más ágazatban sem olyan fontos és időszerű, mint a kertészeti szegmensben. Miért? Elsőként azért, hogy tovább szélesedjen a zöldség- és gyümölcstermékek forgalma, eladása, fogyasztása – ez a nemzeti egészségügy szempontjából alapvető fontosságú. A másik ok gazdasági: a 27 százalékos mérték fenntart egy kiterjedt feketegazdaságot, amelynek becsült aránya csaknem a teljes forgalom 30 százalékára rúg az ágazatban. Ez, illetve ezzel párhuzamosan a kis- és középgazdaságok reformra szoruló adózási jogi környezete éppen azt a tőkét, hitelképességet veszi el a termesztői köröktől, amire szükség lenne a modernizációs fejlesztések végrehajtásához. Gondoljunk csak bele: a hazai agrárium fejlődését jól illusztráló, majd’ 650 milliárdos teljes agrárhitel-állományban a zöldség-gyümölcs ágazat csupán 18 milliárddal van jelen! Mert az ágazat nagy része nem tud hitelképessé válni a jelenlegi szabályozási viszonyok között.

 

A több ágazatban már eredménnyel bevezetett áfacsökkentés egyetlen más ágazatban sem olyan fontos, mint a kertészeti szegmensben

 

– Önmagában az áfacsökkentés és az adószabályok áramvonalasítása képes ekkorát lendíteni?

– Az ágazat átfogó reformja igen! A kertészeti ágazat ma a lehetséges érték 40 százalékát teremti elő. Azért hangoztatom a technológiai, integrációs és piacfejlesztési intézkedések mellett az áfacsökkentést és az adóreformot, mert ezek révén – az ágazati szemléletváltás mellett – olyan tőke áramlana be a termesztői körbe, amely hitelképességhez, hatékony üzemméretek kialakításához, korszerűsítési és versenyképességi beruházásokhoz vezetne. Ne értsük félre: nem a magasabb árakból ered a hatékonyság! A hatékonyság vezet el a nagyobb, jövedelmezőbb és piacképesebb termékkibocsátáshoz.

– Ilyen lendületet kapott például a gombatermesztés.

– Igen, sőt, ott is látványos a korszerűbb technológiák – a pincéket leváltó –, klímás, páraszabályzós gombaházak elterjedése. Például a laskagomba-előállításban már előkelő helyet vívtunk ki európai összevetésben is. Hasonló sikertörténet az étkezésipaprika- és paradicsom-előállítás modernizációja, volumennövelése. Ezzel a feldolgozásnak is lépést kell tartania, mint ahogy erre mutat példát a hazai alapanyagból minőségi termékeket gyártó Univer vagy a most épülő érsekhalmi sárgarépa-feldolgozó. Jelenleg tehát az a cél, hogy a termelési rész mellett a feldolgozó- és tároló-hűtőkapacitás bővülése megvalósuljon.

– ...és az öntözésfejlesztés. Tavaly ősszel, idén tavasszal nagy kampány és örömteli híresztelés szólt az átfogó öntözésfejlesztési program elindításáról. Azóta mintha befékezett volna ez a folyamat.

– Nagyon remélem, hogy nem – tény, hogy ezen a téren rendkívül sok érdekviszony harmonikus összeegyeztetésére van szükség, ami miatt nem megy egykettőre. Az biztos, hogy végre elindult egy reális fejlesztési program, és ezt döntő jelentőségűnek érzem, mert a 160 ezer hektár kertészeti kultúrának nincs jövője öntözés nélkül. Ha mindabból, amiről beszéltünk, semmi sem valósulna meg, de az öntözés igen, már akkor 25-30 százalékos növekedés indulna az ágazatban.

A gombatermesztés esetében látványos a korszerűbb technológiák elterjedése

Ezeket olvasta már?

„EGYÜTT AZ ÉLELMISZERIPARÉRT” – megoldások munkaerőhiányra
A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága a hatékonyabb munkaerőpiaci pozíció elérését segítő konferenciát rendez 2019. november 26-án, Budaörsön.
Új törvény lendít nagyot az öntözésfejlesztésen
A gazdaságok az öntözővíz átvezetésére – kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak.
Négy ok, amiért érdemes befektetni az agráriumba
Sokszor a kényszer szüli a holnap jövedelmező üzletet hozó beruházásokat.
A klímaváltozás hatása az őszi vetésű növényekre
Szegeden tartottak kalászos- és repcetanácskozást.