24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum Debrecenben

A növényvédősök felelőssége, hogy elegendő élelmiszer legyen az emberek asztalán

A nagy hagyományokkal rendelkező Hajdú-Bihar megyei fórum részvevői a növényvédelem kiemelt fontosságáról tanácskoztak Debrecenben.

Sajnos minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban még nem tapasztalt betegségek jelennek meg a klímaváltozásra visszavezethetően, amely nagy kihívás elé állítja hazánk növényvédelmi szakembereit. A rendezvényen, mintegy 120 oktató, kutató, növényorvos, növényvédelmi szakember és PhD-hallgató mellett a debreceni agrárkar növényorvos mesterképzésén, illetve növényvédelmi szakmérnök képzésén tanuló hallgatók vettek részt.

A tanácskozás megnyitóján Kovács Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy 40 évvel ezelőtt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) élelmezési világnappá nyilvánította október 16-át. A világélelmezési nap kapcsán kiemelte, hogy a növényvédelemre nagy felelősség hárul, hiszen a Föld több mint 7 milliárd lakosából 815 millióan éheznek, naponta 37 ezer gyermek hal meg alultápláltság miatt.

Kövics György, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézet igazgatója elmondta: „a növényvédősök komoly felelőssége az, hogy elegendő élelmiszer legyen az emberek asztalán, hogy a termés minél nagyobb mennyiségét megvédjük a károsítóktól. Most sajnos a termés több mint egyharmada elvész, még a növényvédelem tevékenysége ellenére is. Ezt pedig további veszteségek követik például a tárolás, raktározás során és az élelmiszer-pazarlás is hatalmas mértékű.”

A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum hagyományának megfelelően ezúttal is átadták a „Gulyás Antal Emlékérem a növényvédelemért” kitüntetést. Az idei díjazott Leskó István mádi szőlész-borász, növényorvos és füvesember. A Hajdú-Bihar Megyei Növényorvosi Kamara Kiváló Növényorvos elismerését pedig Móra Tibornak ítélték oda 2019-ben. A tanácskozáson szóba került többek között az, hogy hogyan lehet méhbarát a növényorvos tevékenysége, hogyan változik a kalászosok gyomirtási gyakorlata, illetve milyen a jégháló hatása az almaültetvények gyakori kártevőire. A fórumon a precíziós növénytermesztés és növényvédelem fontosságáról is szólt egy előadó. Manapság már nem beszélhetünk hagyományos növényvédelemről, hiszen az egész növényvédelem precíziós tevékenységnek tekinthető. Régebben folyamatosan permeteztek, rendszeres volt a növényvédőszer-használat a területen, ma már viszont okszerűen, célirányosan és precízen kell alkalmazni a növényvédő szereket, ami az integrált növényvédelem lényege. Permetezni a megfelelő időpontban, a legjobb módszerrel és technológiával érdemes, alkalmazva minden lehetséges technikai megoldást.

Az új növényegészségügyet érintő közösségi jogszabályváltozásokról tartott előadást Gábriel Géza osztályvezető, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályáról, amely téma a gazdálkodók széles körének érdeklődésére tarthat számot. Az Európai Unió az elmúlt években felülvizsgálta az 1977 óta működő növény-egészségügyi rendszert. A témára vonatkozó régi jogszabályi környezet áttekintésének, majd módosításának elsődleges célja a rendszer modernizálása és az intézkedések hatékonyságának növelése volt, ami főként az EU területén termesztett növények védelme érdekében vált szükségessé.

A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031/EU- és a hatósági ellenőrzésekről szóló 2017/625/EU-rendeleteket 2019. december 14-től kell majd alkalmazni az EU tagállamaiban, így hazánkban is.

Az 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó új szabályok átfogó célja, hogy biztonságosabb áruforgalmat biztosítsanak. Ugyancsak kiemelt szerepet játszanak abban, hogy a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségére gyakorolt negatív hatását csökkentsék. Az új szabályozás támogatja a hatékonyabb növény-egészségügyi felderítést, ami a környezet, az erdők, a közösségi és magántulajdonban lévő zöldterületek védelmét szolgálja. Az előírások betartásával csökken a hazánkban nem honos károsítók bekerülésének és megtelepedésének a kockázata, így az általuk hosszú távon valószínűsíthető gazdasági és környezeti károk mértéke és az ellenük potenciálisan felhasználandó növényvédő szerek jelentette terhelés is. További előny, hogy a rendelet lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálja a nyomonkövethetőség követelményeit, és előírja a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét.

A növényegészségügyi szabályok megreformálása – a megelőzési intézkedések előtérbe helyezésével – várhatóan elősegíti majd az újonnan megjelenő károsítófajok korai felszámolását és az EU területére való bekerülésük megakadályozását. „Új” elemek a 2016/2031 EU-s rendelet szerint:

‑ hatékonyabb felügyeleti rendszer,

‑ hangsúly a megelőzésen, a gyors felszámolási intézkedéseken,

‑ új károsítókategorizálás,

‑ egységes növényútlevél,

‑ pénzügyi támogatás felderítésekhez,

‑ növényegészségügyi EURL-hálózat.

A 2016/2031 79. cikk szerint a növényútlevél a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az unió területén belüli szállításához és adott esetben a védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához előírt hatósági címke, a vonatkozó összes követelménynek való megfelelést tanúsítja, meghatározott tartalommal és formátummal rendelkezik a 2017/2313 rendelet szerint.

Leskó István átvette a Gulyás Antal Emlékérem a növényvédelemért kitüntetést

Gábriel Géza, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának osztályvezetője

Az új növényegészségügyi szabályozás végrehajtásban a hatóságok szerepe kiemelkedő. Fő feladataik közé tartozik majd többek között a károsítók felderítése, körülhatárolt (károsítómentes) területek kijelölése, károsítófelszámolási intézkedések kialakítása, készenléti tervek készítése, figyelemfelhívó kampányok megszervezése, általános tájékoztatás, növényi termékek importjának ellenőrzése, valamint a termelők és kereskedők bevonása az új növényútlevél rendszerbe. Az előírások betartásával várhatóan csökken a Magyarországon nem honos károsítók bekerülésének és megtelepedésének kockázata, így az általuk hosszú távon okozott gazdasági és környezeti károk mértéke is. Gábriel Géza előadását azzal zárta, hogy közös érdekünk a növényegészségügyet érintő közösségi jogszabályváltozások kapcsán a kutatás, a nemzeti növényvédelmi szervezet, az érdekképviselet, a lakosság, a termelés-forgalmazás közötti egységes kommunikáció! Bejelentette, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2020-as évet a növényegészségügy nemzetközi évének hirdeti ki. A plenáris előadások, 5 db poszter bemutatása és szekcióülések után másnap Nagyváradra utaztak a fórum résztvevői, majd Bihardiószegen ismerkedhettek a szőlőtermesztésben előforduló növényvédelmi problémákkal, termesztési sikerekkel és természetesen a finom borokkal.

SZERZŐ:
LIGETINÉ NECHAY ERZSÉBET
OKLEVELES KERTÉSZMÉRNÖK
NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZAKMÉRNÖK

Ezeket olvasta már?

Pipacskirálykisasszonyoktól a növényvédelemig
Gyomnövény a szenvedély és a hazaszeretet jelképe is.
Ha nem tanulunk meg gondolkodni, a tizenkilencre húzunk lapot
Arra keressük a választ, hogy melyek azok az adatok és mérési lehetőségek a talaj-előkészítéstől a betakarításig, amelyeket minden gazdálkodónak ismernie kellene.
Tiltott a krumpli, de egy kosár almát behozhatnak a határon a turisták saját fogyasztásra. Kis mennyiség fölött a növények, azok termései csak növény-egészségügyi bizonyítvánnyal jöhetnek be az EU területére.
Ma, amikor órák alatt el lehet jutni az egyik földrészről a másikra, veszélyes kártevők megtelepedésével is számolnunk kell.