A tej sem fenékig tejfel

Az állati termékek előállítói számára nehéz év volt az idei. Beszélhetnénk a sertéstartók ellentmondásos helyzetéről, a baromfiszektor gondjairól, de mi most inkább a tejesek helyzetét szeretnénk megvilágítani.

Az év végi ünnepkör a tejtermékek forgalmában is fellendülést hoz. Több tejet, vajat használunk a süteményekhez, sajtot a főzésnél, de ez sem változtat azon, hogy a költségoldali nyomás a stabil piaci árak ellenére is nehéz helyzetbe hozza a tejtermelőket. De ma már nem hallgathatunk a hagyományos állattartás elleni támadásokról és a helyettesítő termékek, imitátumok egyre erősödő piaci jelenlétéről sem, és persze érkeznek szokásos piaci előrejelzéseink is.

Az árak nem a költségeket követik

Immár két éve mutat rég látott kiegyensúlyozottságot a tejpiac. Ennek ellenére szűkül a tejtermelő gazdák mozgástere, aminek oka a költségek emelkedése. Itt elsősorban a munkaerő költségének növekedését kell említeni, de az inputok (energia, víz és szennyvíz, fuvardíjak, vegyszerek, alkatrészek stb.) drágulása is nehezíti a szektorban működők életét. Ez persze nem szektorsajátosság, de attól még fájdalmas.

A magyarországi tejelőállomány genetikája világszínvonalú

A munkaerő kritikus termelési tényezővé vált. Költségének emelkedéseis ezzel függ össze. Az igen értékes és érzékeny állatállománnyal dolgozók felkészültsége, szemlélete döntő stratégiai kérdés. Szűkössége újfajta megoldásokat hozott felszínre. A külföldi munkaerő alkalmazása és a robotizálás terén egyaránt gyűlnek a tapasztalatok a szektorban. Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a magyarországi tejelőállomány genetikája világszínvonalú. Az ebben rejlő adottságok kihasználása magas szintű, amit az átlaghozamok szintje és folyamatos emelkedése is alátámaszt. Ehhez a jó genetika folyamatos fejlesztése és kiszolgálása a kulcs. A tenyésztési munka terén szintén csak dicséret illeti a szektort, a szakmai szervezetet. A kiszolgálás színvonalára azonban külön is fel kell hívni a figyelmet. Nyilvánvalóan csak a boldog tehenek tudnak magas hozamokkal termelni. Ha az állat bármilyen oldalról nincs kiszolgálva, az meglátszik a teljesítményén. Ez a válasz a bevezetőben említett, az állattartókkal szembeni támadásokra. Nem elég azonban, ha ezzel mi szakmabeliek tisztában vagyunk! A fogyasztót kell megvédenünk attól, hogy telebeszéljék a fejét, és környezetvédelmi és egészségére vonatkozó félinformációkkal torzítsák el a szemléletét. Nem maga a piaci verseny a gond (egyelőre!), hanem az, ha a fogyasztó manipulálásában alulmaradunk. Mert lássuk be, ha igazunk van is, nekünk is befolyást kell gyakorolnunk rá. Ez történik akkor is, amikor a kisfilmben az import káros hatásaira hívjuk fel a figyelmet. Az állatok kiszolgálásának fenti gondolatmenetéhez tartozik, hogy a tejtermelés jól automatizálható. A robotok bár nyilván drágák, bevezetésük, szervizük még nehézkes, de egyértelműen a jövőt jelentik abból a szempontból is, hogy nem hibáznak, és egy sor feladatot el tudnak látni.

Hiba bagatellizálni

A tejtermékek az elsők között voltak az állati termékek között, amelyek piacán a hamisítványok, helyettesítő termékek megjelentek. Eleinte az olcsóvá tétel vezette e trendet, mára azonban ez kiegészült olyan helyettesítő termékekkel, amelyek magukat magasabb hozzáadott értékűnek tüntetik fel.

A tenyésztési munka terén dicséret illeti a szektort, a szakmai szervezetet

Immár feltűntek a zeniten a laboratóriumi körülmények között előállított műtejekis. Arányuk ma még nem jelentős: még uniós szinten sem haladja meg az 5 százalékot, nálunk pedig ennek felét sem, de a növekedésük sokszorosa a hagyományos tejtermékek piacáénak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy sikerült valós és gyorsan bővülő keresletet generálni irányukba. Ennek alapjairól sokat elmond az, hogy a felmérések szerint a laktózmentes termékeket fogyasztók túlnyomó többsége nem szenved intoleranciában. Vagyis szemléletükkel és nem az egészségükkel van gond. A helyettesítő termékek valóban nem jelentenek még komoly versenytársat a piacon, de a jelenség bagatellizálása létkérdésekig vezet el. Ez most a jelen, de rossz fényt vet a háború kimenetelére is, bármilyen messzinek is tűnik az most. Ha erre csak legyintünk, mondván, a tejtermékek piaca erős és nagy benne az innovációs potenciál, sok fogyasztót fogunk elveszteni. Ráadásul éppen a fiatal generációkból, akikért annyit küzdünk. Jobb félni, mint megijedni. Azt reméljük, hogy e trendek erősödése végre valódi összefogást hoz majd az agrárium hagyományos szereplői között. Nagy zajt kell csapni! Összehangoltan, az élelmiszer-értékláncon belül és kívül, minél nagyobb nemzetközi összefogással. Jó példa ez az európai szintű kezdeményezés, de nem elég: https://meatthefacts.eu/Értsük meg azt, hogy a félreinformált fogyasztó olyasmit fog elvárni az állattartótól, ami túlmutat a realitásokon. Ha ezeket a politika munícióvá alakítja, akkor jön a ketreces tojástermelőkre vonatkozó előírások szigorítása 2012-ben (amit napjainkban új szintre emelhetnek!), a német sertésszektorban az előírások folyamatos szigorítása és így tovább.

Stabil, de…

Szokásos piaci előrejelzéseink előtt néhány megalapozó piaci információ:

• Vámháború 1.: A kínaiak szeptember 17-től egy évre felfüggesztették az egyes amerikai termékekre kivetett pótvámokat. Ilyen a tejsavó fehérje is, amit leginkább a malactápokban használnak.

• Vámháború 2.: Október 18-tól 25%-os pótvámmal sújtja az USA az európai sajtokat, vajat és savót.

• Kína importja: a sűrített tej importja 39%-kal, a teljes tejporé 29%-kal, a sovány tejporé 28%-kal, a sajté 7%-kal nőtt 2019 első felében. Az import jóval olcsóbb, mint a kínai saját előállítású, amit az Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodásuk is erősít. (Ez 162 500 tonna teljes tejpor vámmentes bevitelét jelenti.) • EU: szokásos ügymenet: az állatállomány csökken, a hozamok nőnek, az export bővül, az import stagnál. A tejtermelés idén és a jövő évben is – kismértékben (0,3, illetve 0,4%) ugyan, de – növekedni fog. Az emelkedés leginkább a csökkenő állatlétszám és takarmány behatárolt mennyisége miatt korlátos. A tavalyi aszály hatása a takarmánykínálatban a jövő év első felében lesz még érzékelhető, azt követően helyreáll. A növekedésben az is szerepet játszik, hogy a termelők a tömegtakarmányokat keverékekkel egészítették ki, ami jót tesz a hozamoknak, de a hasznot viszi. A növekedés a sajt, a vaj, a sovány tejpor oldalán érzékelhető leginkább. Éppen ezek exportja tud a leginkább növekedni.

• EU-fogyasztás: a folyadéktejek fogyasztása csökken, a sajt, a vaj felhasználása növekszik a tagállamokban. A folyadéktejek a fogyasztói szokások változásának elszenvedői, ami nem csak a több tejtermék irányába való elmozdulásnak, hanem egyre inkább a tejhelyettesítőknek is következménye. • A KSH legfrissebb adatai szerint a tehéntej átlagos felvásárlási ára literenként 101 forint volt szeptemberben, ami 4,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi árnál. • A NAIK AKI szerint a nyerstej exportára ekkor a tavalyi szinten volt, és 12 százalékkal haladta meg a belföldit. Bár a nyerstej exportja mennyiségben 39 százalékkal volt szeptemberben magasabban, mint egy évvel korábban, az első hét hónap viszonylatában 17,8%-kal csökkent. A többi tejtermék kivitele növekszik, de sajnos sajtból, vajból, savanyított termékekből továbbra is nettó importőrök vagyunk. Értékben az import növekedési üteme megegyezik az exportéval. • A tejipar átadási árai is emelkedtek az utóbbi hónapokban, de a fogyasztókra továbbra sem hárul át a folyadéktejek emelkedő költsége. A sajtok ára emelkedik (a KSH által megfigyelt trappista közel öt százalékkal drágább, mint egy évvel korábban), és a fogyasztás szerkezete is egyre erőteljesebben mozdul el a legalsó árszegmensektől. Mindebből az látszik, hogy a nemzetközi piac, amely komoly árbefolyással van a hazai tejárakra is, meglehetős stabilitást mutat. A távol-keleti, élénkülő kereslet irányban tartja az árakat, miközben a termelés növekedése még hosszú hónapokig nem fog túltermelést okozni. Viszont ez sem tart örökké. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a jövő év második felében számíthatunk a túltermelés jelentkezésére; ekkor fognak megtorpanni, majd lefordulni a tej- és tejtermékárak. Nagyobb összeomlásra azonban nem számítunk; erre a globális kereslet immár tartósnak tűnő emelkedése a garancia.

Fogyasztói átlagárak, Ft/l, Ft/kg (forrás: KSH)

A hazai tejszektorban jelenleg is zajlanak akvizíciók, tulajdonosváltások, de a koncentráció növekedése nem gyorsul. Eközben több feldolgozóipari közepes-nagy beruházás zajlik, illetve zajlott le (a teljesség igénye nélkül: Debrecen, Örménykút, Szenttamás, Mágocs, Bartusekpuszta). A feldolgozóipari hatékonyság és kapacitásnövekedés egyértelműen kedvező hatással van és lesz a tejtermelésre is.

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ
ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

 

 

ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT sajt tej