Nem a gépek, hanem a bizalom az, ami évtizedek óta összetartja a Kovács-Kert. A hajdúszováti családi vállalkozásból induló, ma már országosan ismert cég története jól mutatja, hogy a mezőgazdasági gépgyártásban a masszív acélszerkezetek mellett legalább ilyen fontos a szakmai hitelesség, a gyors segítség és a kimondott szó ereje. Nagy Csaba szerint ugyanis a legértékesebb örökség nem egy gép vagy egy műhely, hanem az a becsület, amelyre generációk óta épül a cég.
(fotók: a szerző felvételei)
A céget vezető Nagy Csaba pontosan tudja, mit jelent a gazdálkodónak egy elvesztegetett munkanap. Ezért a hajdúszováti műhelyben nemcsak gépeket gyártanak. Megoldásokat keresnek, javítanak, terveznek, alkalmazkodnak, és közben igyekeznek megtartani azt a személyes bizalmat, amelyre a vállalkozás az elmúlt évtizedekben felépült. A Kovács-Ker története egyszerre szól családi hagyományról, szakmai következetességről, műszaki fejlődésről és arról, hogy egy magyar gépgyártó miként tud országos ismertséget szerezni úgy, hogy közben tudatosan nem akar nagyvállalattá válni.
A név mögött több generáció munkája áll
A cég neve első hallásra meglepő lehet, hiszen a vállalkozást Nagy Csaba vezeti. A magyarázat azonban egyszerű: a családban több nemzedéken keresztül öröklődött a kovácsmesterség. „Az én eredeti szakmám is kovács. Édesapám kovács volt, az ő két bátyja szintén, nagyapám is ezt a mesterséget űzte, és még a nagyanyám édesapja is kovács volt” – mondja Nagy Csaba. A szakmaválasztás így szinte magától értetődőnek tűnt. A családi hagyomány azonban nem jelentette azt, hogy a fiatalabb generáció készen kapott volna mindent. Nagy Csaba 1995-ben, a szakmunkásképző elvégzése után kapcsolódott be hivatalosan a vállalkozásba, de a műhely már jóval korábban része volt az életének.
Édesapja 1976-tól kisiparosként dolgozott Hajdúszováton. Lakatosmunkákat, kovácsolást és a falusi élethez szükséges különféle javításokat végzett. A családi udvar és a későbbi telephely közvetlenül egymás mellett alakult ki, így a munka és az otthon sokáig szinte fizikailag is összetartozott. „Nagyon örülök annak, hogy édesapám mellett végigjárhattam a ranglétrát. Nem úgy kerültem be, hogy rögtön az irodában ültem. Kovácsoltam, fejszét, kalapácsot, kapcsokat gyártottam, menetet vágtam, szállítottam. Utána jött az ügyfelekkel való kapcsolattartás, az ajánlatadás, majd a tervezés” – meséli a cégvezető. A gyakorlati tudás később különösen fontossá vált. Aki saját kezével készített el egy alkatrészt, pontosabban érzi, hol vannak az anyag, a szerkezet és a technológia határai.
Egy fogasborona „nyitotta ki az ajtót”
A vállalkozás kezdetben távol állt a mai értelemben vett mezőgazdasági gépgyártástól. Tetőszerkezeti összekötő elemek, csavarok, kapcsok, fejszék és kalapácsok készültek a műhelyben. A változást a kilencvenes évek második felében egy beszállítói lehetőség hozta meg. Egy környékbeli vállalkozás fogasboronák gyártására keresett partnert. Több helyi lakatosműhely is jelentkezett, de végül a Nagy család vállalkozása kapta meg a munkát.
„A mezőgazdasági gépgyártást igazából ettől az időponttól számítom. Ez volt az első komoly mérföldkő” – idézi fel Nagy Csaba. A fogasboronák gyártása közben hamar újabb igény jelent meg. A boronatagokat akkoriban sok esetben kézzel akasztották a traktor után, ami a 70–100 kilogrammos elemeknél komoly fizikai terhelést jelentett. A gazdák ezért tartó- és függesztővázat kértek. A műhely elkészítette az első ilyen szerkezetet, majd a konstrukció folyamatosan fejlődött. A tapasztalatok, a használat közben jelentkező problémák és a gazdák visszajelzései újabb fejlesztéseket indítottak el. A cég növekedését tehát nem egyetlen nagy ugrás, hanem sok kisebb, gyakorlati megoldás alapozta meg.
Nem irodában születnek a használható gépek
A Kovács-Ker fejlesztési filozófiája ma is abból indul ki, hogy a jó mezőgazdasági gép nem önmagáért készül. Egy konkrét talajra, erőgépre, technológiára és gazdasági helyzetre kell választ adnia. „Nagyon sokszor úgy indul egy megrendelés, hogy a gazda elmondja, mi a problémája. Beszélgetünk a talajról, a munkamélységről, a traktorról, arról, mit próbált korábban, és miért nem vált be. Ezután lehet eldönteni, milyen gép kell neki. A vállalkozás ezért számos esetben egyedi igény szerint módosítja a konstrukciókat. Más munkaszélességet, erősebb vázat, eltérő hengert vagy a megszokottól különböző művelőelemet építenek be.” Nagy Csaba szerint sok gazdálkodónak nem katalógustermékre van szüksége, hanem olyan gépre, amely a saját földjén működik.
A tervezőasztaltól a lézervágásig
A műhely fejlődésében fontos fordulópontot jelentett a számítógépes tervezés bevezetése. Nagy Csaba autodidakta módon tanulta meg a tervezőprogramok használatát, így ma már maga készíti el a gépek és alkatrészek műszaki rajzait. A pontos digitális tervek alapján a beszállítók lézervágással gyártják le az elemeket, amelyeket a hajdúszováti műhelyben szinte építőkockaként illesztenek össze. Bár az így készült alkatrészek drágábbak lehetnek, jelentősen csökkentik a kézi munka idejét, pontosabbá teszik a gyártást, és a dolgozók fizikai terhelését is mérséklik.
Kötött talajra nem lehet könnyű gépet ígérni
A Kovács-Ker egyik legfontosabb piaci sajátossága, hogy elsősorban nehéz, kötött talajokra gyárt gépeket. Ez meghatározza a konstrukciókat és az árakat is. „A mi gépeink erősek, masszívak, és sokszor túl is vannak méretezve. Kötött talajon erre szükség van. Homokra viszont gyakran feleslegesen erősek és emiatt drágábbak is” – teszi hozzá a szakember. Ezért a vállalkozás nem minden térségben ugyanolyan erős. Az ország laza, homokos talajú vidékein kisebb az érdeklődés, míg a nehéz művelésű területeken kifejezetten keresik a gépeiket. A masszív kivitel azonban sajátos üzleti ellentmondást is teremt. A Kovács-Ker gépei között nem ritka a húsz-harminc éves konstrukció, amely még mindig dolgozik. Nagy Csaba számára ez inkább elismerés, mint probléma.
Tíz gépcsalád, még több egyedi változat
A Kovács-Ker ma megközelítőleg tízféle géptípust gyárt. A kínálatban továbbra is megtalálható a függesztett fogasborona, amely a mezőgazdasági gépgyártás kezdetét jelentette. A vállalkozás emellett kombinátorokat, sorközművelő kultivátorokat, talajlazítókat, különböző hengereket, sekélykultivátorokat, függesztett grubereket, hagyományos és rövidtárcsákat, valamint a traktor hárompont-függesztésére kapcsolható rakodóeszközöket is készít. Utóbbiak elsősorban a vetés és a műtrágyaszórás kiszolgálását könnyítik meg.
A tömörítő hengerek többféle kivitelben rendelhetők. Készülnek Cambridge-, prizma- és egyéb kialakítású változatok, a talajhoz és a technológiához igazítva. Az utóbbi évek egyik keresettebb terméke a száraprító henger lett.
A javítás ma már nem mellékes feladat
A mezőgazdasági gépgyártás piaca az utóbbi években jelentősen változott. A gazdák óvatosabbá váltak, sok beruházást elhalasztanak, és jóval megfontoltabban döntenek egy új gép megvásárlásáról. A Kovács-Ker ezért több lábon áll. A vállalkozás bevételének megközelítőleg 30 százaléka javítási munkákból származik. A műhelyben pótkocsik, traktorok, kombájnok, vetőgépek, kombinátorok, tárcsák és más mezőgazdasági eszközök javítását is vállalják. A javítás azonban más munkaszervezést igényel, mint az új gépek gyártása.
„Sokkal több figyelmet igényel, de a gazdának fontos a gyorsaság. Ha szezonban áll a gép, az idő pénz. Ilyenkor félretesszük a többi munkát, és megpróbáljuk a lehető legrövidebb idő alatt megoldani a hibát.” Ez a rugalmasság hosszú távon szorosabbá teszi a partnerkapcsolatokat is.
Országos lefedettség, hajdúszováti központtal
A vállalkozás 2001 óta minden legyártott gépet gyártási számmal lát el. A nyilvántartás jelenleg a 2700-as szám környékén jár, bár a számozás ezres értékről indult. Ez hozzávetőlegesen 1700 elkészült gépet jelent. A termékek az ország szinte minden térségébe eljutottak.
Nem nagyobb céget akar, hanem jobbat
A legtöbb vállalkozás növekedési célokról beszél. Nagy Csaba azonban nem szeretne feltétlenül nagyobb céget. „Nem vagyok annyira nagyravágyó. Nem akarok hatalmas vállalatot. Ezt a méretet még átlátom, ismerem az embereimet, és személyes marad a kapcsolat.” Úgy véli, egy bizonyos méret felett eltűnik a közvetlen viszony a vezető és a dolgozók között. Már nem lehet mindenkit név szerint, emberként kezelni, és a tulajdonos sem látja közvetlenül, mi történik a műhelyben. A jelenlegi létszám mellett Nagy Csaba naponta többször is kimegy az emberek közé. Egyeztet, ellenőriz, megbeszéli a problémákat, de nem akar minden mozdulatot felügyelni. A cél nem az, hogy mindenáron növekedjenek, hanem hogy stabil megélhetést biztosítsanak a családnak és a munkatársaknak.
Amit nem lehet géppel legyártani
A Kovács-Ker történetében a gépek, a technológia és a műszaki megoldások csak az egyik oldalt jelentik. A másik oldalon ott van a személyes kapcsolat a gazdákkal, a munkatársakkal és a beszállítókkal. A vállalkozás nem a legnagyobb, nem a legolcsóbb, és nem is akar minden piaci szegmensben jelen lenni. A saját területén azonban egyértelmű alapelvekhez ragaszkodik: a gép legyen erős, a határidő legyen tartható, a javítás legyen gyors, a megállapodás pedig legyen érvényes akkor is, ha nem többoldalas szerződés rögzíti.
Nagy Csaba szerint édesapja egyik legfontosabb tanítása ma is ugyanúgy érvényes. „Azt mondta, bármit meg lehet venni, de a becsületre nagyon kell vigyázni. Ha egyszer elveszik, onnantól nincs mire építeni.”
Szerző: Árgyellán Edina
GÉPmax Tudástár: talajművelő gépek kötött talajra – A kötött, nehezen művelhető talajokra tervezett mezőgazdasági gépek megerősített vázzal, nagy teherbírású szerkezettel és az adott talajviszonyokhoz igazított művelőelemekkel készülnek. A megfelelő munkaszélesség, henger, kultivátor- vagy tárcsakialakítás célja a tartós, üzembiztos munkavégzés és a technológiához való pontos illeszkedés.
