A rekordközeli hőségben tartott szakmai bemutatón nem csupán egy új munkagépet, hanem egy teljesen új talajművelési szemléletet ismertettek a gazdálkodókkal. A cél egyértelmű: minél több vizet megőrizni a talajban.
A klímaváltozás alapjaiban írja át a talajművelés eddig bevált szabályait – erről beszélt Vörös Endre, az Agri.Foxx ügyvezetője az Ebesen megrendezett gépbemutatón. A szakember szerint ma már nem egy új munkagép a legfontosabb, hanem az a technológiai szemlélet, amely képes alkalmazkodni a tartós aszályhoz.
Már nem a forgatás a cél, hanem a vízmegőrzés
Vörös Endre hangsúlyozta: a gazdálkodók országszerte ugyanazzal a problémával szembesülnek. Egyre gyakoribbak a szélsőséges hőhullámok, miközben minden csepp talajban lévő víz felértékelődik. – Azt a pici vizet szeretnénk a talajban tartani, ami még ott van, és a kevés csapadékot is minél jobban megőrizni – fogalmazott. Ennek érdekében mutatták be a 4DISC ActiCut 620 ultrasekély művelőgépét, amelyet elsősorban ultrasekély talajművelésre fejlesztettek ki. A gép 3–4 centiméteres munkamélységben dolgozik, vagyis csak minimálisan bolygatja meg a talaj felső rétegét.
A szalma nem hulladék, hanem természetes takaró
A bemutató egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tarlómaradványokat nem kell teljesen bedolgozni. Az ultrasekély művelés során a szalma csak részben keveredik a talajjal, jelentős része a felszínen marad. Ez természetes árnyékoló réteget képez, csökkenti a párolgást, védi a talajt az UV-sugárzástól, miközben a fellazított felső néhány centiméter egyfajta szigetelőrétegként működik. Vörös Endre szerint éppen ez segíthet megőrizni a talaj nedvességtartalmát a nyári hőségben.
Megváltozott a gondolkodás a hengerezésről
– Ma már nem gondoljuk, hogy a tarlót minden esetben le kell hengerezni. Nem akarunk felesleges tömörítést és plusz súlyt vinni a területre – fogalmazott. A jelenlegi viszonyok között inkább a sekély talajbolygatás és a felszínen hagyott növényi maradványok biztosíthatják a kedvezőbb vízgazdálkodást.
Nemcsak tarlóhántásra használják
A bemutatón elhangzott, hogy az ultrasekély művelőgépet már több hazai gazdaságban alkalmazzák. A technológia nemcsak tarlóhántásnál, hanem másodvetések előkészítésénél, magágykészítésnél, őszi tarlóhántásnál, valamint kapáskultúrákban is eredményesen használható. A forgó élek a felszín alatt néhány centiméterrel vágják át a gyökérnyakat, ami normál körülmények között megakadályozza a tarló újrasarjadását.
Az időjárás továbbra is felülírhat mindent
Vörös Endre ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy szélsőséges időjárás esetén a technológiát is módosítani kell. Egy tavaszi kísérlet során, másodvetésű cirkok után jelentős csapadék érkezett, amely visszamosta a gyökereket a talajba, így azok újra kihajtottak. Ilyen körülmények között már kétmenetes művelésre lehet szükség. Ez is azt mutatja, hogy a korszerű talajművelésben nincs minden helyzetre alkalmazható recept: a technológiát mindig az aktuális talajállapothoz és időjáráshoz kell igazítani.
(Fotók: Horizont Média)
MezőHír Tudástár: ultrasekély tarlóhántás – Az ultrasekély tarlóhántás 2–5 centiméteres munkamélységben végzett talajművelési eljárás, amely minimális talajbolygatással, a növényi maradványok részbeni felszínen hagyásával mérsékli a párolgást, javítja a talaj vízmegőrzését, segíti a gyomok és árvakelések kezelését, valamint alkalmazkodik az aszályos termesztési körülményekhez.
