A magyar búzatermesztés előtt nem az a fő kérdés, hogy lesz-e helye a hazai vetésszerkezetben, hanem az, hogy milyen technológiával lehet gazdaságosan és kiszámíthatóan termelni. A klímaváltozás, az aszály és a szélsőséges időjárás miatt a következő években a teljes termesztési rendszert újra kell gondolni.
A búza marad, de nem ugyanúgy
A búza továbbra is meghatározó növény marad a magyar növénytermesztésben. Tradicionális szerepe, piaci jelentősége és a vetésszerkezetben betöltött stabil helye miatt nem reális forgatókönyv, hogy eltűnjön a hazai táblákról. Erről beszélt lapunknak dr. Árendás Tamás, a HUN-REN martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa is, aki szerint a búza szerepe hosszabb távon sem kérdőjeleződik meg. „Nem gondolom, hogy a búzatermesztés − nemcsak a tradicionális volta, hanem egyáltalán a termesztési rendszerben betöltött viszonylagos stabilitása és biztonsága okán −háttérbe szorulhatna a hazai növénytermesztésben” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: „Bármilyen méretű területen folytat valaki gazdálkodást, a búza meghatározó kultúraként mindig ott lesz minden magyar vetésszerkezetben.”
A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e búza Magyarországon, hanem az, hogy ki tudja majd eredményesen, kiszámíthatóan és nyereségesen termelni.
Nem a rekordtermés lesz a legfontosabb
Az elmúlt évek időjárása egyértelműen megmutatta, hogy a búzatermesztésben már nem kizárólag a magas hozam a siker mércéje. A termésbiztonság, a stabilitás, a kockázatok csökkentése legalább ilyen fontos tényezővé vált. A korai hőhullámok, az aszályos periódusok, a tavaszi csapadékhiány és az egyenetlen vízellátottság miatt egyre nagyobb a termésingadozás. Ez a gazdálkodók pénzügyi tervezését, gazdasági helyzetét is megnehezíti. Dr. Árendás Tamás szerint ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a termésstabilitás javítása, a jövedelmezőség erősítése lesz.
„A legfontosabb az, hogy a termésstabilitást növelni lehessen, és a termésingadozást minél jobban csökkentve kiszámítható termelést folytassunk” – hangsúlyozta.
Ez a szemléletváltás azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak nemcsak jó évjáratokra kell technológiát építeniük, hanem olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely kedvezőtlenebb körülmények között is elfogadható eredményt ad.
Víz nélkül nincs búzajövő
A következő évtized búzatermesztésének egyik kulcskérdése a víz lesz. Nemcsak az öntözésről van szó, hanem minden olyan technológiai elemről, amely segíti a talajnedvesség megőrzését és a növény vízhasznosítását. Dr. Árendás Tamás szerint aszályos körülmények között nem elegendő egyetlen technológiai elemet módosítani. „Komplex szemlélettel kell átgondolni újra a technológiát, nemcsak egy-egy elemet kiragadva, hanem rendszerben gondolkodva” – mondta. Ez érinti a talajművelést, a vetésváltást, a tápanyag-gazdálkodást, a fajtaválasztást, a növényállomány általános kondíciójának javítását is. A víztakarékos talajművelési rendszerek szerepe felértékelődik, ahogy az is, hogy a talaj minél hosszabb ideig növénytakaróval fedett maradjon. A fedett talaj kevésbé melegszik fel, mérsékeltebb a párolgási vesztesége, javulhat a talajélet, és hosszabb távon stabilabbá válhat a vízháztartás. Ez nem látványos, egyetlen év alatt megtérülő technológiai elem, hanem szemléletváltást, tudásgyarapodást igénylő munka. Ezt erősíti a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett búzatanácskozáson elhangzott figyelmeztetés is: Kelet-Magyarországon tavasszal az átlagos csapadéknak mindössze körülbelül 10 százaléka hullott le, így ma már az őszi vetésű kalászosok is egyre nagyobb aszálykitettséggel szembesülnek.
A fajta dönthet a kritikus helyzetekben
A fajtaválasztás szerepe a következő években tovább nőhet. A szárazságtűrés azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy fajta jobban „bírja a meleget”. Sokkal inkább arról van szó, hogy a növény milyen hatékonyan képes hozzáférni a talaj víz- és tápanyagkészletéhez. Árendás Tamás szerint a kedvezőtlen, extrém klimatikus hatásokhoz való alkalmazkodásban kulcskérdés lehet „a jobb gyökeresedő-képesség, az intenzívebb gyökérfejlődés”. Ez azért fontos, mert az erősebb, mélyebbre hatoló gyökérzet javíthatja a növény víz- és tápanyagfelvételét. A szakember szerint ez segítheti azt, hogy a növény „a talaj víz-, tápanyagkészleteihez korábbi fajtákhoz viszonyítva jobban hozzáfér, javul a víz- és tápanyaghasznosulás.” A jobb bokrosodó-képesség szintén felértékelődhet. A korán érkező hőség visszafoghatja a kalászképződést, ezért előnybe kerülhetnek azok a fajták, amelyek több oldalhajtást, így nagyobb terméspotenciált tudnak felépíteni.
Az aszály a minőséget is átírja
A klímaváltozás nemcsak a termés mennyiségére, hanem a búza minőségére is hatással van. Az aszályos időszakok módosíthatják a beltartalmi értékeket, de a hatás nem minden esetben azonos. „Attól is függ, hogy mikor éri ez a szárazságstressz a növényt” – hívta fel a figyelmet dr. Árendás Tamás. Szárazabb évjáratokban gyakran javulhatnak a fehérjéhez kapcsolódó minőségi paraméterek, miközben a szemek mérete és keményítőtartalma csökkenhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az aszály automatikusan jobb minőséget eredményez.
Extrém szárazságban a kép árnyaltabb. „A sikér mennyiségének növekedése vagy relatív növekedése mellett vannak olyan évjáratok, olyan kedvezőtlen hatások, amikor a sikér minősége nagyon-nagyon romolhat” – mondta a szakember. Ez különösen fontos üzenet a termelőknek és a piac szereplőinek is: a mennyiségi veszteség mellett minőségi kockázatokkal is számolni kell.
A technológia egészét kell újratervezni
A következő években azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek nem különálló beavatkozásokban gondolkodnak. Nem elég fajtát váltani, nem elég másképp művelni a talajt, és nem elég a tápanyag-utánpótlást módosítani. Ezeket együtt kell kezelni. A víztakarékos talajművelés, a tudatos vetésváltás, a megfelelő fajta, a pontos tápanyag-gazdálkodás és a talajállapot javítása közösen adhat stabilabb eredményt. A búzatermesztés jövője tehát nem a búza feladásáról szól, hanem az alkalmazkodásról. A növény marad, de a termesztés módja változik.
Aki most lép, előnybe kerülhet
A magyar búzatermesztés előtt álló következő évtized nem lesz egyszerű. A termelőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk az időjárási szélsőségekhez, a piaci elvárásokhoz és a gazdaságossági kényszerekhez. A siker kulcsa a kiszámíthatóbb termelés lehet. Ehhez reális terméstervezésre, jobb vízgazdálkodásra, megfelelő fajtaválasztásra és rendszerben gondolkodó technológiára lesz szükség. A búza tíz év múlva is ott lesz a magyar földeken. De nem biztos, hogy ugyanazok fogják nyereségesen termelni, akik ma még csak a megszokott technológiában bíznak.
Árgyellán Edina
MezőHír Tudástár: búzatermesztés – A búzatermesztés a kalászos gabona gazdaságos előállítását szolgáló termesztési rendszer, amelyben a klímaváltozás miatt a rekordhozam helyett egyre inkább a termésstabilitás, vízmegőrzés, talajművelés, fajtaválasztás, tápanyag-gazdálkodás és aszályhoz való technológiai alkalmazkodás válik meghatározóvá.
