Hatalmas homokdűnék, kopár legelők, szikkadt ligetek – sem embernek, sem állatnak, sem növénynek nem ideális mezőgazdasági régió a Homokhátság. Mégis, van olyan gazdálkodási mód, amivel nedves talajt, dús növényzetet és kibontakozó állattartást lehet felépíteni. Íme, egy példaértékű regeneratív gazdaság!
Új utat keresett – az vezette célhoz
A Kiskunmajsán gazdálkodó Szabó Zoltán szerint a Homokhátságon a klímaváltozás miatt egyre kevésbé működnek a hagyományos termesztési módszerek. A családi gazdaságban generációk óta ugyanazzal a problémával küzdenek: a gyenge vízmegtartó képességű homoktalajokon már két-három hét csapadékhiány is komoly vízstresszt okoz a növényeknek. Ez ösztönözte arra, hogy új utat keressen. Előbb a regeneratív gazdálkodás iránt kezdett érdeklődni, majd 2020-ban megkezdte a no-till technológia bevezetését, és 2025-re valamennyi területén áttért a forgatás nélküli művelésre. Meggyőződése, hogy ezeken a talajokon hosszú távon csak úgy lehet biztonságosan termelni, ha a talajt nem bolygatják, hanem folyamatosan építik és védik.
A kulcs az állandó takarás és élő gyökérzet
Gazdálkodásának egyik alappillére a folyamatos talajtakarás és az állandó élő gyökérzet fenntartása. Szabó Zoltán szerint a nyári hőhullámok idején a takarónövények jelentik a legfontosabb védelmet a homoktalajok számára. A csupasz felszín gyorsan felforrósodik, a nedvesség elpárolog, miközben a talaj mikrobiológiai élete is károsodik. A növényi borítás viszont árnyékolja a talajt, csökkenti a párolgást, mérsékli a hőingadozást és folyamatos tápanyagot biztosít a talajlakó mikroorganizmusok számára. Tapasztalatai szerint ennek köszönhetően saját területein a talaj tovább őrzi meg nedvességét, mint a környező, hagyományosan művelt földeken, így az állományok az aszályos időszakokat is kedvezőbb állapotban vészelik át.
Érdemes hozzáolvasni: Már régen nem a regeneratív gazdálkodásnak kell bizonyítania
Növénytársulás, N-kötés a talajba
A gazdaságban tudatosan épít a növénytársításokra és a különböző fajok eltérő talajjavító hatására. A bükköny, a homoki bab, a lóbab és más hüvelyes növények természetes úton kötnek meg nitrogént, amelyet a következő kultúrák is hasznosítani tudnak. Korábban szögletes ledneket termesztett vetőmagnak, amely talajvizsgálatok szerint a szokásosnál többszörös nitrogénkészletet hagyott maga után. Erre épül a bükköny és a homoki bab szerepe is, amelyek tovább gazdagítják a talajt. A muhar ezzel szemben gyors fejlődésével és jelentős gyökértömegével biztosít folyamatos talajtakarást, jól tűri a legeltetést, és újrahajtásával hosszabb ideig védi a felszínt. A különböző gyökérzetű növények együtt növelik a biodiverzitást, eltérő mikroorganizmusokat táplálnak, ezáltal javítják a tápanyagok feltáródását és a talaj szerkezetét.
(Fotó: Horizont Média/Kristóf Imre)
Baromfi és sok juh a természetes körforgás része
A regeneratív rendszer fontos eleme az állattartás is. Szabó Zoltán jelenleg mintegy 30 anyajuhot tart, de hosszabb távon 160 egyedes állomány kialakítását tervezi. A juhok feladata nem csupán a takarmány hasznosítása, hanem a talaj regenerálása is. A rövid ideig tartó, intenzív szakaszos legeltetéssel a növényzet megújulását, a taposással pedig a szerves anyag talajba juttatását és a természetes körforgás erősítését várja. A szabadtartású baromfi szintén a rendszer része: trágyázza a területet, miközben jelentős mennyiségű sáskát és más rovarokat fogyaszt el, így a biológiai növényvédelemben is szerepet kap. Véleménye szerint az állatok nem kiegészítő elemei, hanem nélkülözhetetlen részei a regeneratív gazdálkodásnak.
A forgatás rombol, a no-till épít
A gazdálkodó úgy látja, a Homokhátságon a talajok állapotát nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel helyreállítani, amelyek a leromlásukhoz vezettek. Szerinte a forgatás minden alkalommal gyorsítja a szerves anyag lebomlását és fokozza a talaj kiszáradását, míg a no-till rendszerben a talajélet folyamatosan épül. Az állandó növényi fedettség, az élő gyökérzet, a sokféle növényből álló vetések és a legeltetés együttesen olyan irányba változtatják a talaj állapotát, amely hosszabb távon javítja a vízmegtartó képességet és a termésbiztonságot. Szabó Zoltán szerint a Homokhátság jövője nem a még intenzívebb talajművelésben, hanem a talaj természetes működésének helyreállításában és a regeneratív szemlélet elterjedésében rejlik.
Kohout Zoltán/Kristóf Imre
MezőHír Tudástár: regeneratív gazdálkodás – Olyan talajközpontú mezőgazdasági szemlélet, amely a forgatás csökkentésével vagy elhagyásával, az állandó talajtakarással, az élő gyökérzet fenntartásával, a növénytársításokkal és az állatok bevonásával javítja a talajéletet, a vízmegtartó képességet és a termésbiztonságot, különösen aszályérzékeny területeken.
