A 2019-es év takarónövényes tapasztalatai

A szabályozott gyakorlatok legtöbbször ellenkezést szülnek, mint ahogy a diákokból sem az olvasás szeretetét váltják ki a kötelező olvasmányok, pedig a feladott alkotások között biztosan mindenki megtalálhatja a saját személyiségéhez passzoló könyvet. Ugyanígy van ez a zöldítési kötelezettséggel is: a 31 növényfajból csak hatot használ a gazdák, tanácsadók többsége, sokszor azokat is csak megtűrt, tessék-lássék módon kezelve.

Azért mindig vannak olyan gazdálkodók, akik „underground” módon gondolkoznak, vagy mondhatjuk úgy is, hogy az agrárszakma krémjéhez képest a falu bolondjaként kísérleteznek évről évre, és úgy tekintenek egy takarónövénymixre, mintha főnövényt vetnének – ők már rosszul is éreznék magukat, ha nem így lenne. A takarónövényes kísérletek legtöbbször úgy indulnak el, hogy az adott gazdát érdekli egy gyakorlat, és mi támogatjuk őt a megvalósításban, míg van olyanra is példa, aki saját kockázatra nekifut egy elképzelésnek, és csak utólag tudjuk meg egy terepszemle során, hogy mire ment ki a játék.

 

Direktvetés a gyomirtóval terminált szudánifű-pohánka keverékbe
Direktvetés a gyomirtóval terminált szudánifű-pohánka keverékbe

 

190-féle takarónövénykombináció egy helyen

Hazánkban egyedülálló mátrixvetésünk során Frédéric Thomas francia szaktanácsadó kísérletét vettük alapul. 2019. augusztus végén a 4 méter széles gabonavetőgéppel minden növényből vetettünk egy gépaljat észak-déli és egyet arra merőlegesen, kelet-nyugati irányban, a fővetés 50%-os magnormájával. Így a 80 × 80 méteres parcellán összesen 20 × 20, azaz 400-féle kettes növénykombinációt kaptunk. Ezekből az átló mentén futó 20 kombináció a 20 növény teljes magnormáját (monokultúráját) adja vissza, a maradék 380 kombináció pedig a társítások kétszeri megismétlése. Így összesen 190-féle kombinációt tudtunk tesztelni.

A klasszikus fajok mellé állítottuk az alternatívákat is, hogy könnyen szemmel látható legyen a különbség. Így jól látható volt, hogy mennyire eltérő a habitusa, életciklusa egy talajművelő reteknek egy olajretekhez képest. Míg az előbbi az enyhe tél során végig aktív maradt, addig az olajretket egy enyhe stressz virágba borította, így gyorsan megállt a lefelé törésben. Az augusztusban vetetett rozs szinte láthatatlan maradt a homoki zabhoz képest, pedig a hazai zöldítésben sok fogy belőle, olcsósága révén. Jól elkülöníthetőek voltak azok a parcellák, ahol egy hidegkedvelő fűféle és egy szintén hidegkedvelő, nagymagvú pillangós találkozott, mint például a lóbab-homoki zab páros. Kiemelkedő volt a gümőképzés a lóbabon, és láthatóan erőteljesebb, fejlettebb volt a zab is, így jogossá válik az a gyakorlat, ami a monodietikus takarmányozási rendszer általánossá válása, valamint a silókukorica és a lucerna dominanciája miatt elvesztette jelentőségét, vagyis hogy mind a takarmánykeverékek zöldként való etetése, mind szilázsalapanyagként történő termesztése egy talaj- és pénztárcabarát megoldás is lehet.

2020-ban a kísérletet július végi vetéssel, nyári takarónövényfajokkal ismételtük meg – hamarosan erről is beszámolunk!

 

fehér mustár, etióp mustár, barna mustár a darányi mátrixkísérletben
Balról jobbra: fehér mustár, etióp mustár, barna mustár a darányi mátrixkísérletben. Jelentős a növények között a különbség a felszín alatti és feletti zöldtömegben, valamint a virágzási időben is

 

Kétszer ad, aki gyorsan ad

Egyik szlovákiai partnerünk elhivatottságára tavalyi szemlénk során lettünk figyelmesek. Amit ő tápanyagon, növényvédelmen megspórol, azt inkább a talajaiba fekteti, vagyis vetarat-vet-vet-vet-arat. A kísérlete úgy indult, hogy őszi búza aratása után rögtön a kombájn után vetette tarlóhántás nélkül egy Tume Nova Combi gabonavetőgéppel pohánka-szudánifű párosát. A hasig érő keveréket augusztus elején glifozáttal terminálta, majd szeptember elején lóbab-lencse-borsó-olajlen négyesét direktvetette a terminált nyári takarónövénybe. Október közepén jártunk nála, amikor még ugyan nem volt olyan nagy a második takarónövény zöldtömege, de az előző két kultúra szármaradványa feltűnően szép szőnyeget képzett, amelyet a giliszták és a kalapos gombák is megháláltak. Jövő tavasszal a kezdeti gyomokat és a ki nem fagyott növényeket tömény kénes nitrogénbe kevert 3 liter/hektár glifozát állította meg. A napraforgó starterként 300 kg/ha granulált szerves startert kapott a sor mellé. Fungicides kezelés nem történt, posztemergens gyomirtásként mindössze  fél dózis Pulsart jutatott ki a gazdatársunk. A terméseredmény nettó 3,5 tonna/hektár lett.

 

Mikor érdemes terminálni az áttelelő takarónövényt?

Somogy déli részén, Darányban a Varjú család precízen kísérletezik évről évre takarónövényekkel és minimális műveléssel és a direktvetéssel, hogy termékenyebbek, gyommentesebbek legyenek a területeik, de emellett megmaradjon a termésszintjük, vagy meg is haladja a forgatásos művelését. A kísérletünk során azt teszteltük, hogy a vetés előtt hány nappal érdemes terminálni az áttelelő keverékeket. A 15 hektáros darányi táblában a másodvetésű szóját rozs + őszi borsó kombinációja követte. A mixet késő ősszel vetették el (október utolsó napjaiban) egy Horsch Avatar vetőgéppel. Tavasszal a teljes területet sekélyen megtárcsázták egy Horsch Joker tárcsával. Kivételt képezett ez  alól a kísérleti parcella, ahol a rozsos takarónövénymixet nem bolygatták mechanikailag, csak glifozátot kapott. Az április 8-i vetés előtt 4, 11 és 18 nappal történt a totális gyomirtás, majd a szemenkénti vetőgéppel került bele a talajba a napraforgó.

A kísérlet végső célja annak megállapítása volt, hogy hogyan befolyásolja a napraforgó terméseredményét az eltérő időpontban terminált takarónövény. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze.

 

napraforgó terméseredmény

 

Az eredményeken jól látszik, hogy a legkorábbi terminálás adta a legjobb eredményt – itt ugyanakkora volt a napraforgó hozama, mint az üzemi átlag. A 4,3 t/ha no-till napraforgót azonban felülmúlta a tavaszi sekély tárcsázás, ott majdnem 4,5 t/ha lett az eredmény. A legkésőbb terminált parcellában lett a legalacsonyabb a termésünk – itt a kelésnél nem látszott probléma, azonban a gyomirtást nem lehetett időben elvégezni, ebben a parcellában volt a legnagyobb gond a kakaslábfűvel.

A kísérlet alátámasztja azt, hogy lehet direktvetéssel, takarónövényekkel is jövedelmezően termeszteni a napraforgót, azonban azt a feltevésünket is igazolja, hogy az olajosnövények vélhetően meghálálják a tavaszi sekély talajmozgatást.

 

A napraforgó kezdeti fejlődésében nem volt jelentős különbség a rozsos borsóba direktvetett és a rövidtárcsázott táblarész között
A napraforgó kezdeti fejlődésében nem volt jelentős különbség a rozsos borsóba direktvetett és a rövidtárcsázott táblarész között

 

Melyik kukoricahibrid bírja a no-till rendszert?

Somogy megye északi részén Berend Ferenc már lassan egy évtizede sekély, csökkentett menetszámú talajműveléssel gazdálkodik, amihez eleinte csak az árvakelést hagyta fent a tarlókon, majd tudatos takarónövény-keverékekkel kombinálta a technológiáját. Az utóbbi 2 évben már több főnövényt (őszi kalászosok, kukorica, napraforgó, homoki zab, olajretek) is direktvetéssel vetett el. A talajmegújító gazdák között a társalgások közepén fel-felmerült többször az a kérdés, hogy van-e olyan kukoricahibrid, amely jól viseli a no-till technológiát, de erre mindig mindenki feltette a kezét. Egészen idáig.

Berend Ferenc az idei évben gépi talajmunka nélkül, 3 nemesítőháztól, 33 kukoricafajtából álló kukoricakísérletet vetett el. A kísérlet egy 30-as Arany-féle kötöttségű, 1% humusztartalom alatti, 6-os pH-értékű talajon történt, amelyben az elővetemény napraforgó volt, majd a napraforgótarlóban 2019. szeptember elején talajművelő retket vetettek szemenkénti vetőgéppel, 75 cm-re. Tavasszal a vetéskor5 cm-rel lett eltolva a kukorica sora, amely mellé starterként 4,5-9-2 NPK-tartalmú szerves starter került 1 mázsa/hektár mennyiségben, majd injektálással 80 + 40 kg/ha nitrogén hatóanyag ment a sor mellé (alaptrágyát és klasszikus értelemben vett fejtrágyát az állomány nem kapott). Az idei kukoricatermést országos szinten magasabb vízzel vágták a nyár közepi nagy esőzések miatt, de a direktvetett kukoricánál általánosan elmondható, hogy nagy eséllyel még nagyobb vízzel vágható, mint egy hagyományos, szántásra épülő technológiában, mert lassabb a kezdeti fejlődése a növényeknek, és a talaj bolygatatlansága miatt tovább is tárolja a vizet a terület.

A kísérletben az átlag szemnedvesség 25% lett, míg a hozamok 9,9 tonnától 13,1 tonnáig alakultak. A 33 hibrid 11,5 t/ha átlagos hozamot adott. Az említett kísérletek rávilágítanak arra, hogy a tápanyag-gazdálkodás, a gyomkezelés és az elővetemény hatása mennyire függ a talajbiológia dinamizmusától. Nem lehet figyelmen kívül hagyni egyik elemet sem, ha a csökkentett művelésre vagy a direktvetésre állunk át, mert amit a szántás megoldott, azt nekünk ezután máshogy kell megoldani. Mi idén is szemlézzük a takarónövény-keverékeinket használó partnereink területeit, és jövőre is folytatjuk a gyakorlati kísérleteket.

A fejlődés záloga a tenni akaró, kockás füzetet precíziósan használó, gondolkodó és kísérletező gazdák kezében van.

 

SZERZŐ: MOLNÁR TAMÁS • WWW.TALAJREFORM.HU

 

agrár direktvetés kísérlet mezőgazdaság no-till pohánka szudánifű takarónövény takarónövény-kombináció takarónövénymix talajreform terminálás