Lesz magyar cseresznye idén, méghozzá nem is kevés. A tavalyi, brutális fagykár után ez már önmagában jó hír, de a termelők mégsem dőlhetnek hátra: amit a fagy nem vitt el, azt most az aszály és a gyümölcsrepedés fenyegeti. Idén közepes cseresznyetermés várható Magyarországon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB piaci körképe szerint 6–8 ezer tonna hazai termésre lehet számítani. Ez ugyan elmarad a jó évjáratok 10–12 ezer tonnájától, de óriási előrelépés a tavalyi 2–3 ezer tonnához képest, amikor a tavaszi fagyok a termés 80–90 százalékát elpusztították.
Tavaly tarolt a fagy, idén kegyesebb volt az időjárás
A cseresznyét idén mérsékeltebb fagykár érte, részben azért, mert az ültetvények jelentős része olyan térségekben található, amelyeket kevésbé sújtottak az április–májusi lehűlések. Nagyobb terméskiesés főként a korai fajtáknál jelentkezett, míg a későbbi érésű cseresznyéknél több helyen a közepesnél is jobb termést várnak. Az országos kép azonban nagyon vegyes. A termés mennyisége fajtától, térségtől, virágzáskori időjárástól és az adott ültetvény technológiai színvonalától is erősen függ.
Elindult a szezon, júliusig kitarthat a hazai áru
A magyar cseresznyeszezon május 20–25. körül indult a korai fajtákkal, majd a Bigarreau Burlat érésével pörgött fel igazán. A késői fajtáknak köszönhetően várhatóan július elejéig találkozhatunk friss hazai cseresznyével a piacokon és az üzletekben. A vásárlók továbbra is a nagy szemű, fényes, sötétpiros, ropogós cseresznyét keresik. Ilyen például a magyar nemesítésű Carmen, valamint a termelők körében népszerű Kordia és Regina.
(Fotó: NAK)
A fagy után jött az új ellenség: az aszály
A cseresznye minőségét idén leginkább a vízhiány veszélyezteti. Az öntözetlen ültetvényekben sok helyen apróbb maradt a gyümölcs, ami komoly piaci hátrányt jelent. A kereskedelem főként a 28 milliméter feletti, de még inkább a 32 millimétert meghaladó szemméretet keresi. A kisebb gyümölcs nem feltétlenül rossz ízű, de nehezebben és gyakran csak alacsonyabb áron értékesíthető. Ez különösen fájó a termelőknek, hiszen a kézi szedés, a munkaerő és a termesztéstechnológia költségei folyamatosan emelkednek.
A túl sok eső sem ajándék
Bár az aszály nagy gond, a cseresznye esetében a hirtelen érkező csapadék sem mindig segítség. Egyes térségekben a szüret első hetében, illetve június 10. körül érkező esők repedést okoztak a gyümölcsökön. A repedt cseresznye gyorsan veszít piaci értékéből, frisspiaci értékesítésre sokszor már nem alkalmas. Ez jól mutatja, mennyire érzékeny növényről van szó: a cseresznyének sem a túl kevés, sem a túl sok víz nem kedvez.
Csak a modern ültetvény ad igazán biztos árut
A szakmai tapasztalatok szerint stabil, jó minőségű árualapot ma már elsősorban az öntözött, fagyvédett, jéghálóval és esővédő fóliával ellátott ültetvények tudnak adni. Ezek a rendszerek jelentősen csökkentik az időjárási kockázatot, de beruházási költségük nagyon magas.
A jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a speciális rovarvédő hálók is, amelyek tovább javíthatják a termésbiztonságot, ugyanakkor tovább drágítják az ültetvénytelepítést.
Pest vármegye viszi a prímet
Magyarországon Pest vármegye rendelkezik a legnagyobb cseresznyetermő területtel, és a teljes hazai termés mintegy negyedét adja. Jelentős ültetvények vannak még Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében is.
A termőterületek elhelyezkedése idén különösen fontos tényező volt, mert a fagykárok nem egyformán érintették az ország különböző részeit.
Kézzel szedik, teljes érettségben – ezért nem olcsó gyümölcs
A cseresznye termesztése és betakarítása rendkívül munkaigényes. A gyümölcs nem utóérő, vagyis csak teljes érettségben szedhető. Ráadásul egyszerre érik, és a szedése kizárólag kézzel történhet.
Ez a munkaerőhiányos időszakban komoly kihívást jelent. Hiába van megfelelő termés, ha nincs elég ember, aki időben leszedje. A szedés késése gyors minőségromláshoz és piaci veszteséghez vezethet.
Magyar cseresznyéből lehetne több is
A hazai cseresznyetermesztésben még van fejlődési lehetőség. A termelés bővítésével mérsékelhető lenne az évente főként Törökországból érkező 2–3 ezer tonnás import. Ehhez azonban korszerű, intenzív ültetvényekre, öntözésre, fagy- és jégvédelemre, valamint stabil munkaerőre lenne szükség. A lényeg: lesz cseresznye, de a prémium szemekért fizetni kell
Az idei szezon sokkal kedvezőbben alakul, mint a tavalyi, de korántsem problémamentes. A fagy nem okozott országos katasztrófát, viszont az aszály, a gyümölcsméret és a repedés több helyen komoly gondot jelent. A vásárlók számára a jó hír az, hogy lesz friss magyar cseresznye a piacokon. A rosszabb hír az, hogy a nagy szemű, ropogós, prémium minőségű gyümölcsből nem lesz korlátlan mennyiség, ezért annak ára várhatóan ezt tükrözi majd.
MezőHír Tudástár: magyar cseresznye – A magyar cseresznye a hazai gyümölcstermesztés korai nyári, kézzel szedett, nem utóérő terméke, amelynek mennyiségét és minőségét a tavaszi fagy, az aszály, a csapadék miatti gyümölcsrepedés, az öntözés, a fagy- és jégvédelem, valamint a szemméret határozza meg.
