Megjelentek a gabonaszipolyok a búzatáblák szélén. Aki most járja az állományokat, könnyen találkozhat velük: sokszor kisebb-nagyobb csoportokban ülnek a kalászokon, vagy jellegzetesen fejjel lefelé táplálkoznak. Első pillantásra talán nem tűnnek különösebben veszélyesnek, de nagyobb egyedszám esetén komoly kárt is okozhatnak. Több faj is károsíthat a kalászosokban, például a széles szipoly és az osztrák szipoly, de a gyakorlatban a legtöbb termelő számára elegendő a gabonaszipoly gyűjtőnév használata. A lényeg nem a pontos fajnév, hanem az, hogy időben észrevegyük a jelenlétüket, és felmérjük, indokolt-e a beavatkozás.
Tipikus szegélykártevők, de nem mindig maradnak kint
A szipolyok elterjedése gyakran foltszerű, gócos. Sok gazdálkodó pontosan tudja, melyik határrészben, melyik tábla szélén jelennek meg rendszeresen. Alapvetően szegélykártevők, ezért sokszor először a táblaszéleken, fasorok, mezsgyék, utak mentén találhatók meg. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot. Ha az adott évjáratban nagy az egyedszám, a kártevők nem állnak meg a tábla szélén, hanem fokozatosan behúzódhatnak a belső részekre is. Szárazabb évjáratokat követően nagyobb tömegben jelenhetnek meg, márpedig az elmúlt időszakban száraz periódusokból bőven akadt.
A kár nem mindig látszik elsőre
A gabonaszipolyok fő kártétele az érőfélben lévő szemek megrágása. Ez kívülről gyakran nem feltűnő. Még akkor sem mindig látványos a baj, ha leszakítunk egy kalászt, és lepöcköljük róla a bogarakat. Legfeljebb kissé rendezetlennek, „borzasnak” tűnik a kalász. A valódi kár akkor válik láthatóvá, amikor a pelyvaleveleket eltávolítjuk a szemekről. Ilyenkor derülhet ki, hogy a szemeken akár komoly rágásnyomok is vannak. Ez közvetlen mennyiségi veszteséget okozhat, hiszen a sérült, kisebb vagy könnyebb szemek egy része kiesik a hasznos termésből.
A sebzésen keresztül jöhet a nagyobb baj
A rágáskár nemcsak a termésmennyiség miatt kellemetlen. A sérült szemeken keresztül kórokozók is könnyebben fertőzhetnek. Ha például fuzáriumos fertőzés kapcsolódik a sebzéshez, akkor már minőségi és élelmiszer-biztonsági kérdések is felmerülhetnek, akár toxinkockázattal együtt. Igaz, a kombájn vagy később a telepi rostálás sok sérült, könnyebb szemet eltávolíthat a tételből, de ez nem jelenti azt, hogy a veszély elhanyagolható. Különösen ott fájdalmas a szipolykár, ahol az időjárás már eleve megtizedelte a terméspotenciált. Egy részben károsodott kalászon minden további megrágott szem veszteség.
Védekezni csak indokolt esetben érdemes
A gabonaszipolyok elleni célzott védekezést nem rutinszerűen, hanem állományszemle alapján érdemes mérlegelni. Ha csak néhány egyed látható a táblaszélen, az még nem feltétlenül indokol kezelést. Nagyobb egyedszám, erős szegélykártétel vagy a tábla belseje felé húzódó rajzás esetén azonban már szükség lehet beavatkozásra. A gyakorlatban ilyenkor általában olcsóbb kontakt hatóanyagok jöhetnek szóba, de a felhasználást mindig az engedélyokirat, az aktuális növényvédelmi előírások és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelembevételével kell megtervezni. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a kezelés jogszerűen, a kultúrára és a célkártevőre vonatkozó előírások szerint történjen.
Most a táblaszél mondja meg, van-e gond
A következő napokban érdemes célzottan ellenőrizni a búzatáblák széleit, különösen azokon a területeken, ahol a szipolyok korábban is rendszeresen megjelentek. Nem elég csak rápillantani a kalászokra: néhányat érdemes szétszedni, és megnézni, található-e rágott szem a pelyvák alatt. A szipoly nem mindig okoz látványos pusztítást, de amikor sok van belőle, a kár gyorsan összeadódik. A mostani időszakban ezért a legfontosabb feladat az időben végzett szemle: nem pánikra van szükség, hanem pontos döntésre.
Forrás: Agrometry Facebook oldal
MezőHír Tudástár: Gabonaszipoly – A gabonaszipoly a kalászos gabonák, főként a búza érő szemeit károsító bogárfélék gyűjtőneve. Gyakran a táblaszéleken, foltokban jelenik meg, de nagyobb egyedszám esetén a tábla belsejébe is behúzódhat. Kártétele a szemek megrágásában jelentkezik, ami mennyiségi veszteséget, sebzésen keresztül pedig kórokozók, például fuzárium megtelepedését is elősegítheti. Védekezni csak állományszemle alapján, indokolt esetben érdemes.
