Küldöttgyűlést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy olyan időszakban, amikor a szervezet működése és jövőbeni szerepe ismét az agrárközélet egyik központi témájává vált. A Magyar Közlönyben megjelent 1175/2026. (V. 26.) kormányhatározat szerint a kormány elrendelte a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a kamara működésének teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát. A feladat felelőseként az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert jelölték ki, június 4-i határidővel.
Jogszabályi háttér és elvégzett munka
A mai, Gödöllőn tartott küldöttgyűlésen elhangzott kamarai beszámoló ugyanakkor elsősorban nem a közéleti vitákra, hanem a szervezet napi működésére, jogszabályi kötöttségeire és az elvégzett feladatokra helyezte a hangsúlyt. A NAK álláspontja szerint a kamara működését több jogszabályi környezet is meghatározza, köztük a kamarai törvény, valamint az államháztartási és adatvédelmi szabályok is. Süle Katalin, a NAK Általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke a beszámolóban kiemelte: a kamara állami és szakmai feladatokat is ellát, ezek teljesítéséhez országos szervezeti háttérre és választott testületi működésre van szükség.
A kamara működésének igazolására a küldöttek és a sajtó képviselői egyfajta összegzést kaptak igazolásul. A küldöttgyűlésen ismertetett adatok szerint a falugazdász-hálózat az elmúlt időszakban több mint 169 ezer gazdálkodónak nyújtott segítséget közigazgatási ügyekben. Az őstermelői és családi gazdasági ügyintézések mellett a kamara részt vett termésbecslési, kárfelmérési, földügyi, támogatási és adatszolgáltatási feladatokban is. A beszámolóban 515 ezer hektárt meghaladó termésbecslési érintettségről, közel 50 ezer föld-adásvételi és több mint 36 ezer haszonbérleti szerződés vizsgálatáról is szó esett.
A támogatási ügyintézést is számokkal támasztotta alá a beszámoló: több mint 218 ezer agrártámogatási feladathoz kapcsolódott kamarai közreműködés, az egységes kérelmek beadásában pedig több mint 12 ezer esetben segítették a gazdálkodókat, 1,66 millió hektárt érintően. A kamara emellett szakmai rendezvényeket, tájékoztatókat és kiadványokat is készített: a küldöttgyűlésen 206 szakmai rendezvényről, több mint 25 ezer résztvevőről, 208 koordinált szaktanácsadó szervezetről és több mint 1500 nyilvántartott szaktanácsadóról számoltak be.
A NAK tevékenységének másik kiemelt területeként a tudásátadás, a szakképzés és a pályaorientáció jelent meg. A beszámoló szerint a kamara több száz szakképzési eljárásban vett részt, szakmai versenyeket és tanulmányi programokat támogatott, valamint mintegy 19 ezer általános iskolás diákot ért el pályaorientációs programokkal. A Közös Agrárpolitika szabályainak értelmezéséhez kapcsolódó tájékoztatásban több mint 113 ezer gazdálkodó kapott tanácsadást.
A küldöttgyűlésen elhangzott: a kamara nyitott a szakmai párbeszédre, miközben saját szerepét elsősorban a gazdálkodók ügyintézésének, tájékoztatásának és érdekeinek támogatásában határozza meg. A következő hetekben a kormányzati felülvizsgálat eredménye mutathatja meg, hogy a kamarai rendszerben szükség lesz-e jogszabályi vagy szervezeti változtatásokra. A NAK beszámolója alapján azonban a kamara arra törekszik, hogy a feladatellátás folyamatosságát és a gazdálkodók számára elérhető szolgáltatásokat a felülvizsgálati időszakban is fenntartsa.
A küldöttgyűlés a sajtónyilvános beszámolót követően zárt ajtók mögött folytatódott.
A témában ez is érdekelni fogja: Politika helyett szakmai kamarát akar a miniszter
