Káosz a jogszabályokban
Magyarország jogállam, a legtöbb tevékenységet jogszabályok keretei között lehet végezni. Számtalan jogszabály létezik, és vannak olyan esetek, amikor egy-egy tevékenység akár több jogszabályi területet is érint, több oldalról is szabályozva van. Csakhogy a jogszabályok nem minden esetben passzolnak össze egymással. Előfordul, hogy két jogszabály merőben mást mond ugyanarra a dologra…
Hogyan lehet érvényesíteni a vadkárt, vagy bármilyen kárt?
A Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) kimondja, hogy „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” De hogyan?
A vadkárnál általában a Vtv. (1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról) az irányadó. A Vtv. szerint a károsultnak első körben a vadászatra jogosultat kell megkeresnie a kárigényével, és ha nem tudnak megállapodni, akkor 5 napon belül kell a jegyzőhöz fordulni. A jegyző pedig 3 napon belül köteles szakértőt kirendelni.
Ki lehet szakértő, és miért ennyire zavaros a rendszer? A Vtv. szerint: „A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti”.
Ezek a szakértők az ún. ágazati szakértők. Egy szépséghibája van a dolognak, az agrárágazati szakértőkről szóló jogszabályt 2025. 12. 24-én hatályon kívül helyezték, így jelenleg nincs ágazati szakértő a mezőgazdaságban, és így a mezőgazdasági vadkárokra sincs ágazati szakértői névjegyzék.
Az Iszktv. (2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről) pedig azt mondja, hogy „4.§ (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított
a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b) gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) és szolgáltató,
c) igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet,
d) igazságügyi szakértői testület”, végezhet.
(Fotó: shutterstock.com)
Vagy ha olyan szakkérdés merül fel, amelyen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő vagy nem található olyan szakértő, aki elvállalja az adott ügyet, akkor eseti szakértő is igénybe vehető. „Eseti szakértőnek az a megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes vagy jogi személy minősül, aki az eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, illetve megítéléséhez nyújt szakmai segítséget, de nem igazságügyi szakértő; továbbá az az igazságügyi szakértő is, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben nem meghatározott szakterületen ad szakvéleményt.” Eseti szakértőt azonban csak a bíróság rendelhet ki.
Amíg volt ágazati szakértő, addig is bajos volt a kirendelése jogilag, mert ha a felek nem tudtak a szakvéleménye alapján egyezségre jutni, akkor a bíróság előtt az ágazati szakértő véleménye nem minősült szakvéleménynek és tárgyi bizonyítéknak, csupán tanúvallomásnak, és az ágazati szakértőt sem szakértőként, hanem tanúként hallgatták meg… Mert a bíróság előtt (az eseti szakértőt leszámítva) a szakértő kizárólag igazságügyi szakértő lehet.
Ágazati szakértővé az válhatott, aki megfelelt a jogszabályi feltételeknek, majd bejelentette a minisztériumnak, hogy a továbbiakban szakértőként kíván dolgozni. A bejelentést tudomásul vették, az illetőt felvették a névjegyzékbe, és ettől kezdve szakértőnek minősült.
Igazságügyi szakértővé válni jóval szigorúbb feltételek mellett lehet: az ehhez szükséges szakértői és jogi tanfolyamok elvégzése, valamint a kapcsolódó vizsgák sikeres teljesítése után, kérelem alapján engedélyezik a szakértői tevékenységet. Ezt követően az illető esküt tesz, fényképes szakértői igazolványt kap, és kétévente kötelező továbbképzésen is részt kell vennie. Érezzük a különbséget, ugye?
Határidők, ellentmondások és működésképtelen eljárás
Ha a jegyző kirendeli a szakértőt, akkor a szakértőnek 5 napja van a szakértői szemlét lefolytatni. Csakhogy a Vtv. azt írja: „Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat.”
Kérdés, hogy hogyan? Magyarországon az egyetlen igazolható értesítési mód a tértivevényes ajánlott levél. (Az ig. szakértő nem fér hozzá a cégkapus levélküldés lehetőségéhez.) Az e-mail, az SMS, a Messenger üzenet nem számít igazolható értesítési módnak a bíróságon.
Szóval, 5 napja van a szakértőnek elvégezni a munkát, de legkésőbb a kirendelés kézhezvételekor már értesítenie kellett volna a vadászatra jogosultat tértivevényes ajánlott levélben, ami, ha elsőbbségivel megy, akkor 2–3 nap alatt kézbesítik, ha pedig nem veszik át, akkor a postán 2 x 8 napig őrzik, azaz 18–19 nappal korábban kellett volna elküldeni, hogy a vadászatra jogosult mindenképpen értesített félnek számítson. Ez az igazi időutazás, vissza a jövőbe magyar módra…
Ugyanakkor ez a rendelkezés diszkriminatív, vélhetően alaptörvény-ellenes is, mert csak az ig. szakértőkre vonatkozik, az ágazati szakértőkre nem. Akik azóta már meg is szűntek…
A Vtv. szerint: „A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan”.
Kérdés, hogy a „haladéktalanul” az mekkora időtartamot jelent? Hány perc, hány óra, hány nap, hány hét? Mert ha pénteken (vagy ünnepnap előtt) délután 5 után végez a szemlével a szakértő, akkor a jegyzőkönyvet csak a legközelebbi munkanapon tudja eljuttatni a jegyzőhöz. Ami lehet egy hosszú hétvége esetén akár 4–5 nap is lehet. Ez még belefér a haladéktalan fogalmába? És mire megy a jegyző a helyszíni jegyzőkönyvvel? Azon általában csak a kárfelvételezési adatok szerepelnek. A legtöbb esetben nem is lehetséges a helyszínen megalapozott számításokat elvégezni. A jegyzőkönyv emiatt önmagában alkalmatlan egy egyezség létrehozására. Az ig. szakértő egyébként is KÖTELES ig. szakértői véleményt készíteni, amit a helyszínen nem lehet megcsinálni. Szóval, van egy előírás a Vtv.-ben, ami nem való semmire.
Arról pedig egy szó nincs a Vtv.-ben, hogy a jegyzőnek hány nap alatt kell megkísérelnie az egyezség létrehozását. Az Ákr. (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról, ami a jegyzők tevékenységét is szabályozza) szerint 30 napon belül kell lefolytatni az eljárást. Szóval a jegyző ráér. A termény addig pedig kint vár
aratatlanul a határban, mert a Vtv. szerint „A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.”
Szóval az aratással meg kell várni a jegyző előtti egyezségi kísérletet, plusz még 3 napot, hogy kér-e bármelyik fél új szakértőt. Addig nem lehet aratni. Ha kérik az új szakértőt, akkor a jegyzőnek megint 3 napja van a szakértő kirendelésére, a szakértőnek megint 5 napja van, hogy elvégezze a munkát és „haladéktalanul” leadja a jegyzőkönyvet. És ezután a jegyző majd valamikor megpróbál egy újabb egyezséget létrehozni. És nincs benne a Vtv.-ben, hogy ezt hányszor lehet eljátszani… Volt már olyan, hogy emiatt még februárban állt a kukorica.
Ha nincs egyezség és már egyik fél sem kér új szakértőt, akkor le lehet aratni, és 30 napon belül kell bírósághoz fordulnia a károsultnak. Ez egy nagyon fontos, JOGVESZTŐ határidő, ami sehol máshol nem szerepel egyetlen jogszabályban sem. A Ptk. általánosan 5 évet ír az elévülésre, így itt a két jogszabály ellentmond egymásnak. Senki sem tudja, hogy miért. Az az előnye van, hogy ha egy gazdának ugyanabban az évben keletkezik kára búzában, repcében, napraforgóban és mondjuk kukoricában is, és egyik esetben sincs egyezség, akkor nem tudja egy perben érvényesíteni a kártérítési igényét, hanem mindjárt négy különböző perben futkoshat a bíróságra. Fantasztikus!
(Fotó: shutterstock.com)
Mi történik a bíróságon, ha két (vagy akár több) szakértő járt el az ügyben? A Pp. (2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról) szerint 1 ügy, 1 szakértő (kivétel a magán szakértői eljárás). Szóval a károsult, aki innentől felperes lesz, beadja azt az 1 szakvéleményt a bíróságra, amelyiket gondolja, a vadászatra jogosult (az alperes) pedig a másikat. A bíróság csak és kizárólag az első szakvéleményt tekinti szakvéleménynek és az első szakértőt igazságügyi szakértőnek, a második szakvélemény csak tanúvallomás lesz, a második szakértő pedig csak tanú, hiába igazságügyi szakértő egyébként. Akkor minek a második szakértő? Időhúzás és pénz kidobás. De lehet vele szórakoztatni egymást adott esetben… Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az elsőként kirendelt szakértő ágazati szakértő, mert ebben az esetben az első szakértő a bíróságon csak tanú lehetett, a második szakértő pedig hiába igazságügyi szakértő, szintén csak tanúként szerepelhet. Így aztán egy szakvélemény és egy szakértő sem maradt a perben, hiába rendelt ki kettőt is a jegyző.
A Vtv. azt írja, hogy „Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.” Ezzel csak az a baj, hogy az Ákr.-ben erre a jegyző nem kap felhatalmazást, így a jegyző, ha akarna sem tudna előzetes bizonyítást elrendelni. Erre a bíróságon kívül a közjegyzőnek van lehetősége, akit viszont kitöröltek a Vtv.-ből…
További probléma, hogy a jegyzőknek (nagyon nagy tisztelet a kevés kivételnek!) fogalmuk sincs arról, hogy hogyan folytassák le az eljárást. Nem tudják, hogy hogyan írjanak meg egy kirendelő végzést a szakértőnek, nem kérik be előre a szakértői díjat, fogalmuk sincs a betartandó határidőkről. Legtöbbször azt sem tudják, hogy kit rendelhetnek ki (milyen névjegyzékből, milyen szakterülettel) és kit nem. Előfordul, hogy megpróbálnak a kedvében járni a kérelmezőnek (vagy akár a vadászatra jogosultnak) egy általa preferált szakértő kirendelésével vagy éppen „versenyeztetik” a szakértőket, ki ad alacsonyabb árajánlatot ugyanarra a munkára és az sem baj, ha nem ér oda határidőn belül a szakértő. Volt olyan is, hogy nem kért be a jegyző előre letétbe a szakértői díjra pénzt, aztán utólag pedig a kérelmező nem akarta kifizetni a szakértői díjat a jegyző felé, mert sokallta, vagy éppen nem tetszett neki a szakértői vélemény. Az is előfordul, hogy a jegyző épp szabadságon van, vagy beteg, és senki sem veszi át az ügyet. A kérelem bement a hivatalba, csak éppen nincs, aki érdemben foglalkozzon vele. Az ügy alszik, a kombájn meg várja a szakértőt a tábla szélén…
A következő részben folytatjuk…
SZERZŐ: KÁSA RÓBERT IGAZSÁGÜGYI VADKÁR SZAKÉRTŐ • SOMOGYI LÁSZLÓ HIVATÁSOS VADÁSZ
MezőHír Tudástár: vadkár érvényesítése – mezőgazdasági kártérítési eljárás, amelyben a vad által okozott termény- vagy növényállomány-kár megtérítése a vadászatra jogosulttal való egyeztetésen, jegyzői eljáráson, szakértői kárfelmérésen és határidők betartásán múlik.
