A magyar gazdák 2025-ben jóval többet költöttek mezőgazdasági biztosításokra, mint egy évvel korábban, de a kárkifizetések is látványosan emelkedtek. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,6 milliárd forintot tettek ki, ami 14,8 százalékos növekedés 2024-hez képest. A kárkifizetések ennél is nagyobbat ugrottak: 13,7 milliárd forintra nőttek, ez 49,9 százalékos emelkedést jelent. Ez egyszerre üzen két dolgot: a biztosítás egyre nagyobb tétel a gazdaságok költségoldalán, de egyre kevésbé luxus. Aki termel, az ma már nemcsak inputárral, piaccal és technológiával számol, hanem viharral, jéggel, aszállyal és hőséggel is.
A növénybiztosítás viszi a piacot
A biztosítási piacon továbbra is a növénybiztosítás az úr. Ez a szegmens adta 2025-ben az összes mezőgazdasági díjbevétel 89 százalékát. A gazdálkodók több mint 28,9 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be, ami 16,2 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből 27,9 milliárd forint után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást, vagyis a befizetések 96,5 százaléka kapcsolódott támogatási igényhez. Ez világosan mutatja, hogy a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer nem mellékszál, hanem a kockázatkezelés egyik központi eleme lett. A rendszer 2025-ben már tizennegyedik éve működött, és a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százaléka visszaigényelhető utólagos támogatásként. A 2025-ös keretösszeg 13,1 milliárd forint volt.
A kárkifizetés is nagyot ugrott
A növénybiztosításoknál nemcsak a díjfizetés nőtt, hanem a kárkifizetés is. A biztosítók 12,7 milliárd forintot fizettek ki növénybiztosítási károkra, ami 49,3 százalékos növekedést jelent. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 42 százalék volt, ezen belül a növénybiztosításoké 43,9 százalékot ért el. A legjelentősebb káresemények 2025-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak. Vagyis nem egyetlen probléma ütötte meg a gazdaságokat, hanem több időjárási kockázat egyszerre dolgozott a termelők ellen.
Hőségből és szárazságból nem volt hiány
Az AKI összefoglalója szerint 2025-ben az országos középhőmérséklet 11,8 Celsius-fok volt, ami 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normál átlagát. Bár ez több mint 1 fokkal elmaradt a 2024-es rekordmeleg évtől, a nyár így is kemény volt. Hőségnapból országos átlagban a szokásos 29 helyett 49 fordult elő, vagyis húsz nappal több a megszokottnál. Forró napból is nyolccal több volt a normálnál. A nyár legmagasabb hőmérséklete 41,3 Celsius-fok volt, amelyet július 26-án mértek. A csapadék sem segített sokat. Az országos éves csapadékmennyiség 453,3 milliméter volt, 72,2 milliméterrel kevesebb az előző évinél. Tíz hónapban hullott az átlagosnál kevesebb eső, június pedig különösen száraz volt: a havi csapadékösszeg több mint 80 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól.
Az Alföld kapta a legkeményebb leckét
A csapadék eloszlása sem volt kegyes. Az Alföld felé haladva egyre kevesebb eső hullott, sok helyen csak 300–450 milliméter közötti éves mennyiséggel lehetett számolni. A legszárazabb térségek közé tartozott a Duna–Tisza közi homokhátság, a Közép-Tisza-vidék déli része és a Körös–Maros köze, ahol helyenként a 300 millimétert sem érte el az éves összeg. Ez agrárszempontból nem statisztikai érdekesség, hanem termelési kockázat. A kevesebb és rosszabb eloszlású csapadék, a hőség és a szélsőséges viharok együtt olyan helyzetet teremtenek, amelyben a biztosítás szerepe felértékelődik.
Az „A” típusú biztosítás tarolt
A díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás dominált. Az összes díjtámogatott és kapcsolódó kiegészítő biztosítás díjelőírásának 57 százalékát, a kárfizetéseknek pedig 69,8 százalékát adta. Ha a kiegészítő biztosításokat nem számítjuk, az „A” típus a díjbevételek 58,8 százalékát, a kárkifizetések 84,6 százalékát képviselte.
Ez arra utal, hogy a gazdák nemcsak biztosítást kötnek, hanem egyre inkább a szélesebb védelmet adó konstrukciókat keresik. A kiegészítő biztosítások szerepe sem véletlen: ezekkel teljesebb biztosítási védelem érhető el, és olyan esetekben is járhat kártérítés, amikor az alapkonstrukció önmagában nem lenne elég.
Az állatbiztosítás kisebb szelet maradt
Az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 2025-ben 578,4 millió forint volt, a kárfizetés pedig 141,9 millió forintot tett ki. Ez díjoldalon 7,2 százalékos növekedést, kifizetési oldalon viszont 28,3 százalékos csökkenést jelentett. Az állatbiztosítások kárhányada 24,5 százalék volt. A legtöbben továbbra is elemi károkra kötöttek állatbiztosítást. Ebből 369,8 millió forint díjbevétel keletkezett, miközben 4,1 millió forint került vissza kárfizetésként a termelőkhöz. Az egyéb járványos megbetegedésekre 90 millió forint kárfizetés történt.
A gazdaság értékét is egyre többen védik
A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 3 milliárd forint volt 2025-ben, a kárfizetés pedig 802,2 millió forintot ért el. Ez utóbbi 99,2 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A kárhányad 26,9 százalékra nőtt. Az AKI szerint a mezőgazdaságban zajló beruházások miatt egyre fontosabbá válik a vagyonbiztosítás. Ez érthető: a gépek, épületek, technológiai beruházások értéke magas, elvesztésük vagy sérülésük pedig könnyen megingathatja egy gazdaság pénzügyi stabilitását.
Krízisbiztosítás: nem csak időjárási kárra
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer 2021-től működik, és nemcsak időjárási károkra, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatokra is pénzügyi védelmet adhat. A rendszer önkéntes, a belépő termelő három évig vállal részvételt, és évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet. Ha a termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme neki nem felróható okból több mint 30 százalékkal csökken a referenciaidőszak jövedelméhez képest, kompenzációra lehet jogosult. A kompenzáció maximuma a jövedelemkiesés 69,9 százaléka, minimuma pedig a hozzájárulás összegének 120 százaléka. Az induló évben 136 mezőgazdasági vállalkozás csatlakozott a rendszerhez, 2025-ben pedig 194 termelő volt jogosult kompenzációs kérelem benyújtására.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet, Mezőgazdasági biztosítások 2025. év című szakmai összefoglalója
MezőHír Tudástár: mezőgazdasági biztosítás – a gazdálkodók pénzügyi kockázatkezelési eszköze, amely növény-, állat-, vagyon- vagy felelősségbiztosítás formájában térítheti meg az időjárási, termelési, piaci vagy egyéb károk egy részét, csökkentve az aszály, jég, vihar, járvány vagy beruházási veszteség gazdasági hatását.
