Európában tovább csökkenhet a kukorica vetésterülete, mert a megugró műtrágya- és energiaköltségek egyre több gazdát terelnek más tavaszi kultúrák felé.
A kukorica most túl drága játék lett
Újabb nehéz év elé nézhet az európai kukoricatermesztés. A tavaszi vetések idején egyre több gazdálkodó számol újra: megéri-e kukoricát vetni akkor, amikor a műtrágya, az energia, a szárítás és az időjárási kockázat egyszerre nyomja a költségoldalt? A Reuters beszámolója szerint az Expana és az Argus Media elemzői arra számítanak, hogy az Európai Unió szemes kukoricával bevetett területe 2026-ban 8 millió hektár alá csökkenhet. Ez az évszázadban először fordulna elő, vagyis nem egyszerű piaci kilengésről, hanem komoly termelési irányváltásról lehet szó.
Műtrágya, aszály, szárítás: három csapás egyszerre
A kukorica az egyik leginkább műtrágyaigényes gabonaféle, ráadásul Nyugat-Európában a betakarított termést gyakran szárítani is kell. Ez energiaigényes folyamat, így a gáz- és áramárak emelkedése közvetlenül rontja a termesztés jövedelmezőségét. Az iráni háború miatt megugró műtrágya- és energiaárak tovább nehezítik a helyzetet. A gazdák számára így a kukorica nemcsak agronómiai, hanem pénzügyi kockázattá is válik. Ahogy az Argus elemzője fogalmazott: a kukoricánál egyszerre halmozódnak a kockázatok, a műtrágya, az aszály és a szárítási költségek oldaláról.
Franciaországban nagyot eshet a vetésterület
Franciaországban különösen látványos lehet a visszaesés. A francia kukoricatermesztői szervezet, az AGPM előrejelzése szerint a szemes kukorica vetésterülete 10–15 százalékkal csökkenhet az idén. Ez mintegy 200 ezer hektár kiesését jelentheti. A döntés mögött nemcsak a költségek állnak. Az olajos növények, például a napraforgó, jelenleg kedvezőbb jövedelmezőséget kínálhatnak, ezért sok termelő inkább ezek felé fordul. A kukorica így nemcsak a drága inputanyagokkal, hanem a jobb alternatívákkal is versenyez.
Az időjárás most még segített, de ez kevés lehet
Franciaországban a szárazabb idő segítette a vetést: a FranceAgriMer adatai szerint hétfőig a szemes kukorica területének 56 százalékát már elvetették, ami meghaladja az ötéves átlagot.
Ez azonban még nem garancia a jó indulásra. Az elemzők szerint a május elejére várt esők kulcsfontosságúak lehetnek a keléshez és a korai fejlődéshez. Ha a csapadék elmarad vagy egyenetlenül érkezik, a kukorica már a szezon elején hátrányba kerülhet.
Lengyelországban kisebb csökkenés jöhet
Lengyelországban mérsékeltebb visszaesés várható. Az elemzői becslések szerint a szemes kukorica vetésterülete a tavalyi mintegy 1,3 millió hektárról körülbelül 1,25 millió hektárra csökkenhet. A műtrágyaárak emelkedése ott is hatással lehet a vetési döntésekre, de a választási lehetőségek korlátozottabbak, és a kukorica ára is erősödött az utóbbi időszakban. Ez valamelyest fékezheti a területcsökkenést.
Németország kilóghat a sorból
Németországban ezzel szemben akár nőhet is a szemes kukorica vetésterülete. A német mezőgazdasági szövetkezeti szövetség 3,5 százalékos bővülést vár, 507 ezer hektárra.
Ennek egyik oka, hogy sok gazda még a háború előtti időszakban beszerezte a műtrágyát, így az idei termésnél kevésbé érzik a friss áremelkedés hatását. Ez persze csak akkor igaz, ha nincs szükség további készletek vásárlására.
Magyar szemmel: intő jel a kukoricának
A hír Magyarország számára is figyelmeztető. A kukorica nálunk is stratégiai jelentőségű kultúra, de az elmúlt évek aszályai, a termésingadozás és a költségek növekedése erősen próbára tették a termesztést. Ha Európa-szerte csökken a kukorica területe, az hatással lehet a takarmány-, élelmiszeripari és exportpiaci folyamatokra is. A kérdés már nem csak az, hogy mit lehet elvetni tavasszal, hanem az is, hogy mi termelhető biztonságosan és nyereségesen. A kukorica esetében erre egyre nehezebb egyértelmű igennel válaszolni.
Forrás: Reuters
