A mező-, erdő- és vadgazdálkodásban két fő kerítéstípus terjedt el hazánkban: a mechanikus és az elektromos kerítésrendszer.
A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerűek; ezek bárki által egyszerűen telepíthetőek, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. A megnyugtató megoldást a feszített drót-fonatos mechanikus kerítések jelentik, amelyek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal készülhetnek. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó, csúszásmentes csomózással készült TORNADO TITAN drótfonat nyújt. Ennél a vízszintes és függőleges huzalsorokat a metszéspontoknál egy külön anyagú kötőszállal létrehozott biztonsági csomó köti össze. Itt a technológia akár 8 méteres oszloposztásközt említ, azonban a hosszú távon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5-6 méterenként kerül oszlopozásra. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba a szerelésre kész, hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat).
Az elektromos kerítésrendszerek rendeltetésük szerint két fő csoportra oszthatóak: az állandó, illetve a portábilis rendszerekre.
Az állandó helyen felállított elektromos kerítések anyagaként általában a gondos gazda a legmagasabb minőséget és teherbírást tűrő, időálló alkatrészeket választja. A fent említett oszlopveréses technológiával hozható létre a legjobb szerkezet; ez esetben az oszlop osztásköze 5-12 méter. Az oszlopokra szigetelők kerülnek; csak UV-stabil, erős polipropilén vagy poliamid szigetelőt alkalmazzunk! Az első hangsúlyos pontja a hatékony elektromos kerítésnek a szigetelés. Vezetőként a szigetelőkben lehetőleg nagy szilárdságú horganyzott huzalt alkalmazzunk!
Villanypásztorok telepítésekor figyelembe kell vennünk, hogy azt milyen állatfajhoz készítjük, mert egyes fajok, például a ló esetében a terület határaiként szolgáló kerítés látható kell hogy legyen az állat számára. Ezt az igényt villanypásztor esetében optikai szalaggal tudjuk teljesíteni, amely az elektromosságot megfelelő módon vezeti. A rendszer második hangsúlyos pontja a földelés. A tápegység hatékonysága a földelés minőségétől függ. Anyagát tekintve ez nem korrozív fémből készüljön, és minimum 1 méter mélyen kerüljön a talajba! A legkönnyebben beszerezhető erre alkalmas anyag a horganyzott vízvezetékcső.
A portábilis elektromos kerítések főként az időszaki kultúrák bekerítésénél, valamint a legelőterületeken történő területváltás, illetve állandó kerítéseken belüli legelőadagolás, rekesztékelés során jutnak szerephez. Ezek gyorsan lerakhatóak, leszúró-heggyel, taposóval, anyagukban szigetelt polipropilén vagy üvegszál erősítésű műanyag karókon telepíthetőek. Vezetőként fémhuzal nem javasolt; főként villanypásztorzsinór és optikai szalag alkalmazandó.
Az elektromos kerítést tápláló villanypásztor-készülékek két fő csoportra oszthatóak: a hálózatról üzemeltethető, illetve akkumulátoros üzemű, napelemmel is kiegészíthető változatra. A hálózatról működő villanypásztorok legfontosabb előnye a megbízható működés. Az aránylag kis fogyasztás mellett (1-15 W) magas teljesítés várható, jóval olcsóbban, állandó üzemre alkalmasan. A LACME Blpulstronic-technológia (gyors lefutási ciklus, párhuzamos kisülés) tökéletesen veszélytelen az állat számára; megfelel a szabványnak; kiemelt őrzésbiztonságot nyújt. A másik fontos szempont a vagyonbiztonság. A LACME Secur Alt készülékekhez GSM-alapú riasztórendszer csatlakoztatható, amely a rendszerfeszültség beállított kritikus érték alá esésekor riaszt.
Az akkumulátoros villanypásztor készülékek napelemmel, áramfejlesztő szélmotorral is kiegészíthetőek. Alkalmazásuk azokon a területeken ajánlott, ahol a hálózati-áramfelvétel nem oldható meg. Előnyük a könnyű áttelepíthetőség; hátrányuk a kiemelt ellenőrzési-gondozási igény, valamint a magasabb ár.
Vargyas Csaba ügyvezető Cont-Eco Kft, Szombathely
