A Nitricity elnevezésű startup-ot a Stanford Egyetem PhD-s hallgatói és posztdoktorai alapították.
A cég olyan eszközt fejleszt, amely levegőt, vizet és megújuló villamos energiát használ nitrogénműtrágya előállítására. Siker esetén ez a technológia gazdaságosan dekarbonizálhatja a műtrágyagyártást szakítva a Haber-Bosch (HB) eljárással.
Az ipari méretű ammóniagyártás már egy évszázada a szén- és tőkeintenzív Haber Bosch eljárásra épül. A HB-eljárás évente a globális földgázfogyasztás 5%-áért és a globális szén-dioxid-kibocsátás 1,6%-áért felelős. Az ammónia, a nitrogénalapú műtrágyák, ipari vegyszerek és gyógyszerek elsődleges alapanyaga és az előrejelzések szerint a piaca folyamatosan növekszik.
A Nitricity GD-17 névre keresztelt eszköze ammóniát képes előállítani csak levegő, víz és megújuló villamos energia felhasználásával. A cég áttörést jelentő technológiája gigatonnás léptékben képes csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást, miközben drámai módon leegyszerűsíti az ammónia ellátási láncát.
Maga a gyártási folyamat valójában a természetben zajló folyamatok reprodukciójának is tekinthető. Ugyanis, ugyanez az alapfolyamat megy végbe a természetben villámlás közben is. Ezek, a viharok a világ összes nitrogénműtrágyájának 1%-át állítják elő, de egyszerűen nem elég hatékonyak vagy kiszámíthatóak ahhoz, hogy támaszkodni lehessen rájuk. A Nitricity ezt a folyamatot ellenőrzött környezetbe viszi és felpörgeti a termelést.
A Világbank megbízásából készült tanulmányok azt mutatják, hogy a Nitricity által gyártott nitrát műtrágyák a talajviszonyoktól és a kijuttatási mennyiségtől függően akár tized részére is csökkenthetik a dinitrogén-oxid kibocsátását.
A következő lépések egyértelműek. Regionális létesítmények létrehozása a nagyüzemi termeléshez. Továbbá az alacsony költségű termelésre kell fókuszálniuk annak érdekében, hogy az előállított termékek költség-versenyképesek legyenek a hagyományos műtrágyákkal szemben.
