Idén 11. alkalommal rendezték meg a Zsendülés Kertészeti Konferenciát Szegeden. A honi kertészeti szektor legjelentősebb szakmai seregszemléje – a szakmai előadók bevallása szerint is – borúlátó hangulatban telt. A hazai gazdaság általános gyengülése, az időjárási és piaci kihívások ezt az ágazatot sem hagyják érintetlenül: csökkenő termelés, alacsony beruházási-fejlesztési dinamika, gyorsan romló külkereskedelmi mérleg jellemző a magyar zöldség-gyümölcságazatra.
Már nem elégséges a kárenyhítés
A kedvezőtlen trendre reagálva Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta, a kertészeti ágazat – különösen az időjárási szélsőségek és a piaci hullámzások miatt – ma egyszerre szorul rá a gyors alkalmazkodásra és a kockázatokkal szembeni ellenálló-képesség erősítésére. Az elmúlt időszak tavaszi fagy- és nyári aszálykárai próbatétel elé állították a gazdálkodókat, a biztosítókat és a kárenyhítési rendszert. Erre már nem elég a károk utólagos kompenzálása: megelőző, fejlesztésalapú válaszokra is szükség van. Az államtitkár kiemelte a vízmegtartást, az öntözővíz biztosítását – ideértve az ingyenes öntözővíz lehetőségét –, valamint az öntözési infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatokat, amelyekkel szerinte érdemben javítható a termelés stabilitása.
Az államtitkár szerint a támogatáspolitika feladata kettős. Egyrészt a normatív jellegű támogatások kiszámítható, stabil biztosításával kell tartást adni az ágazatnak, másrészt a fejlesztési forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azok közvetlenül növeljék a versenyképességet és csökkentsék az időjárási kitettséget. Viski József méltatta az EU-s Közös Agrárpolitika hazai, 80 százalékos társfinanszírozását, amely olyan fejlesztési lehetőséget teremt a mezőgazdaságban – ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazatban is –, amilyenre szerinte évtizedek óta nem volt példa. Most olyan ugrás következhet, amely a következő években nagyságrendekkel több forrást juttathat el a termelőknek, mint amennyi az elmúlt évtizedben rendelkezésre állt.
Lesz támogatás, de jól kell felhasználni
Viski József ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a támogatások hatékony felhasználása a jövőben még fontosabb lesz, mert a kockázati környezet kiszámíthatatlan: nem látható előre, milyen időjárási szélsőségek jönnek, és az sem egyértelmű, hogyan alakul az Európai Unió agrártámogatási rendszere 2028 után. Hozzátette, hogy a különféle szabadkereskedelmi megállapodások és a változó nemzetközi versenyhelyzet az uniós piacot is átformálhatja, ezért szerinte elengedhetetlen, hogy Magyarországon stabil és erős maradjon a kertészeti és a zöldség-gyümölcs ágazat. Úgy zárt, hogy az Agrárminisztérium a jövőben is minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja azokat a fejlesztéseket és beruházásokat, amelyek a termelőket ellenállóbbá, a t pedig kiszámíthatóbbá teszik a klíma- és piaci kockázatok között.
Romló önellátás, fejlesztés- és munkaerőhiány, zsugorodó ágazat
A rendezvényen Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke, egyetemi docens a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés fő gondjait elemezte. Mint már a korábbi Zsendülés-konferenciákon is rámutatott: tartósan csökken a termőterület és a kibocsátás: a korábbi 2,5–3 millió tonnáról sokszor már a 2 millió tonnát is alig éri el, ami nagyjából negyednyi visszaesés. A gyümölcsösökben gyakorlatilag minden kultúra zsugorodik, az ültetvények öregszenek, romlik a kondíció, miközben a tavaszi fagykárok és a nyári vízhiány egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a hozamot. Ezzel párhuzamosan romlik az önellátás: csökken az export, nő az import, és ez a feldolgozóipart is szűkíti, mert fogy a biztos hazai alapanyag. A klímaváltozás miatt az öntözés és a fagy/jég elleni védelem nélkülözhetetlen lenne, csakhogy ezek a beruházások nagyon drágák, és még így sem adnak teljes védelmet minden helyzetben. A kárenyhítési rendszer a nagy károkhoz képest csak részleges „tűzoltásra” elég, közben a munkaerőhiány és a költségnövekedés is tovább szorítja a gazdákat, ezért fejlesztések nélkül a leépülés könnyen gyorsulhat.
Bizonytalan EU-támogatás, nincs visszaút a növekedéshez
Kozák Ákos szerint a magyar gazdaság 2022-ben olyan törést szenvedett, amelyet azóta sem hevert ki, és a korábbi növekedési modell fő támaszai megrendültek. Úgy fogalmazott, hogy a munkaerőpiac bővülése kifutott, az EU-s agrártámogatások körül nőtt a bizonytalanság és a késlekedés, miközben a beruházások látványosan visszaestek – pedig ezek nélkül nincs visszaút a dinamikus növekedéshez. A fogyasztás szerinte még tartja a rendszert, de önmagában kevés és kockázatos, mert egy újabb sokk könnyen elviheti a lendületet. A kertészetben a beruházási vákuum napi kockázat: öntözés, vízmegtartás, energiahatékonyság, tárolás-hűtés és feldolgozás nélkül szezonról szezonra romlik a hozam, a minőség és az alkupozíció. Azt is hangsúlyozta, hogy termelékenységi fordulat és „méretugrás” nélkül a gazdaság és az agrárértéklánc lassú lecsúszásba kerülhet, mert a kockázatok fokozatosan megeszik a jövedelmezőséget.
MezőHír Tudástár: Agrár-önellátás – Az agrár-önellátás azt jelenti, hogy egy ország mezőgazdasága milyen arányban képes saját termeléssel fedezni a lakosság élelmiszer-igényét. Ha a hazai termelés csökken, miközben a fogyasztás stabil marad vagy nő, az import aránya emelkedik, ami rontja az agrár-önellátás szintjét. A zöldség- és gyümölcságazatban ez különösen érzékeny mutató, mert a termőterület, a hozamok és a feldolgozóipari kapacitás egyaránt befolyásolja. A romló agrár-önellátás hosszabb távon a termelők versenyképességére és az élelmiszer-ellátás biztonságára is hatással lehet.
