A 2028–2034-es időszakra szóló uniós pénzügyi keret megszavazásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges. A jelenlegi szabályok szerint, ha csak egy vétó is érkezik, akkor nincs vége a vitának. Márpedig most sok ellentét feszül a tagállamok között, amit a Mercosur-megállapodás is élez. A Bizottság azt tervezi, hogy gyors pénzosztással „kenyerezi le” az ódzkodó tagállamokat.
Csökkennek a 2028 utáni források
A tervek szerint az EU költségvetése számszerűen nem változna a következő költségvetési ciklusban, magyarán annyival csökkenne, amekkora az infláció. 2021 óta, amikor az előző pénzügyi ciklus elindult, uniós átlagban mintegy 23%-kal romlott a pénz értéke, vagyis „helyből” ennyivel kevesebb forrásból indulnánk neki a 2027-es ciklusnak.
Másrészt az agrárium részesedése a költségvetési forrásokból folyamatosan szűkül: 1980-ban még 73% volt, a csatlakozásunkkor, 2004-ben pedig 45%. A jelenlegi büdzsében a Közös Agrárpolitika (KAP) összesen kb. 386,6 milliárd eurót tesz ki, ami a teljes költségvetés mintegy 25%-a. A kohéziós politikával együtt 62%-ot tesznek ki a vidéki térségek felzárkóztatását is szolgáló pénzek.
A tervek szerint a jövőben már nem is bontanák szét a támogatandó célokat, hanem egy kalapba tennék a mezőgazdaság, a halászat, a kohéziós fejlesztés és társadalmi programok forrásait, és ezek együttesen kaphatnának 865 milliárd eurót, ami a teljes büdzsé csupán 43%-a lenne. Ugyanis más célok elérése válik fontosabbá. Sorrendben:
- kutatás-fejlesztés, digitális technológiák,
- geopolitikai partneri támogatás, ezen belül 100 mrd euró Ukrajnának,
- védelmi és űrprojektek,
- migráció kezelése és határvédelem.
A legújabb hírek szerint mindez annyiban változhat, hogy agrárium + vidékfejlesztés + kohézió célokra előre lehet hozni 45 mrd euró gyors kifizetését. Eznem kevés pénz, a KAP jelenlegi költségvetésének 15%-a!
Gyors pénz az új ciklus legelejére
Az ötletet a Mercosur-megállapodás hatásaival indokolják. Mint arról írtunk: a kereskedés új szabályai a dél-amerikai államokkal már életbe léptek, de a teljes megállapodás tagállami jogköröket is érint, így a szerződés véglegessé válásához minden ország jóváhagyása szükséges. Megfigyelők szerint a 45 milliárd eurós forrás szétosztásával a Bizottság „le akarja kenyerezni” az ódzkodó tagállamokat.
Mivel a szétosztás a vidékfejlesztés súlya, a LEADER-arány és a kohéziós jogosultság alapján történik, ezért az előrehozott kifizetésből leginkább a kelet-európai államok profitálnának. Egy ír agrárközgazdász, Allan Matthews számításai szerint
- Szlovákia +39%,
- Lengyelország +35%,
- Magyarország+29% forrással gazdálkodhatna, amit kifejezetten agrárcélokra fordíthatna.
Olaszország sem járna rosszul, 15%-kal több pénzt kapna, Spanyolország pedig 11%-kal többet. Németország és Franciaország esetében az elérhető források mindössze 8, illetve 6%-kal növekednének, Ausztria pedig csak 4%-os keretnövelést tapasztalna.
A hírek szerint a pénz lehívása a tagállamok stratégiai terveinek benyújtását és jóváhagyását követően történhetne, és az egyes országokra van bízva, hogy élnek-e a gyorssegéllyel.A benyújtásnak legkésőbb 2027 végéig kellene megtörténnie.Ismét hangsúlyozzuk, hogy ebben a pillanatban még a 2028–2034-es időszakra szóló uniós pénzügyi keret nagysága sem dőlt el, nemhogy a forrásfelhasználás szabályai. Nehéz így stratégiai tervet alkotnia egy kormánynak.
MezőHír Tudástár: uniós gyorsított forráselőleg – Olyan költségvetési eszköz, amely a KAP/vidékfejlesztés/kohézió keretéből előrehozott kifizetéssel (pl. 45 mrd €) a tagállami konszenzust ösztönzi a többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadásánál, mérsékelve a vétókockázatot.
