A teljes mezőgazdasági termelést tekintve Németország 82%-ban képes ellátni a lakosság fogyasztási igényeit, de a termelés szerkezete aszimmetrikus. Ez a magyar exportnak is lehetőséget teremt.
40 évvel ezelőtt harmadannyi embert tudott ellátni élelemmel egy gazdálkodó, mint most (147 fő/gazdálkodó), de a földrajzi adottságok miatt így sem minden termékből önellátó az ország – mutat rá a német szövetségi agrárminisztérium. Hűvös éghajlatú ország lévén itt kevésbé teremnek meg a zamatos gyümölcsök, így néhány hidegtűrő zöldség, gabona és az ezekre épülő állattartásból származó energia és fehérje adja az emberek táplálékát. A megtermelt húsok egy részéből zöldséget, gyümölcsöt vásárolnak, ami az olyan délebbi országok exportjának kedvez, mint Magyarország.
Az állatokra fókuszáló termelés
A mezőgazdasági terület 35 százalékán búzát és árpát termelnek Németországban, de az állati takarmány előállítására ennél is több felületre van szükségük: az összes művelt föld felén csak az állataik etetéséről gondoskodnak. Németország ugyanis mintegy 10,6 millió szarvasmarhát, 21,2 millió sertést és több mint 167,3 millió csirkét, pulykát, kacsát és libát lát el. Az ehhez szükséges takarmányok 97 százaléka hazai termelésből származik. Ami hiányzik hozzá, az a szója. 2023-ban 3,2 millió tonna szója importjával kellett kipótolniuk a belföldön megtermelt fehérjenövényeket.
Kalászosokból teljesen önellátóak (104%), ezen belül a durum és közönségesbúza együttesen111 százalékban fedezi a belső igényeket. A megtermelt kalászos gabona fele is takarmányozási célokat szolgál, mindössze ötöde jut el a lakosság tányérjába, 8 százaléka pedig a poharába sör formájában.
Ez a rengeteg takarmány nagy mennyiségű hússá és tejjé alakul át. A németek elsősorban a sertéshústermelésükre büszkék. Noha egy évtizede már Spanyolország vezeti az európai termelést, és a német kocaállomány zsugorodik, az ország önellátottsági szintje még mindig 135 százalékos sertéshúsból. 2024-ben 2,2 millió tonna sertéshúst exportáltak, ugyanakkor közel egymillió tonnát importáltak is. A belső fogyasztás és az import a nemesebb részekre koncentrálódik (sonka, füstölt áru), míg az állat füle-farka, lába, pofája és a belsőségek nagyrészt a kínai piacra mennek, ahol ezek keresett termékek.
A burgonya esetében még a gabonánál és a sertéshúsnál is nagyobb a belföldi termelés többlete. Itt az önellátottsági szint 153 százalék. (Lásd még: Az elmúlt 25 év legnagyobb burgonyatermésével küzdenek). Krumpliból Németország az EU legnagyobb termelője és a világ harmadik legnagyobb exportőre is. Viszont nagyon kevés melegigényes növény terem az országban. Nem meglepő, hogy napraforgóolajból mindössze 10 százalékos az önellátottságuk. A németországi polcokra kerülő importból származó napraforgóolaj 38 százalékban Ukrajnából érkezik, így a háború kitörésekor ellátási zavarok jelentkeztek az ellátásban.
Súlyos importfüggés zöldségekből, gyümölcsökből
Nem minden zöldség bírja olyan jól a német klímát, mint a krumpli, a gyümölcsök pedig még kevésbé. Ha a burgonyát nem tekintjük, akkor zöldségfélékből csak 37 százalékban képes ellátni magát az ország. Egyedül a fejes- és a vöröskáposzta esetében haladja meg a termelés a belföldi igényt. Németország második legkedveltebb és második legnagyobb területen termesztett zöldségnövénye a spárga, de ebből már csak az igények 75 százalékát képesek fedezni. Vöröshagymából 70 százalékos, sárgarépából 79 százalékos az önellátottságuk. A Németországban fogyasztott paradicsom pedig szinte teljes egészben külföldről származik.
A gyümölcsökiránti igény mindössze egyötödét tudják belföldi termelésből fedezni. Ennek egyik oka az, hogy sok déligyümölcsöt importálnak, a másik az, hogy a helyben megtermelhető gyümölcsfélékből is csak a szükséglet nagyjából felét tudják előállítani. Almából, szilvából 50 százalékos, szamócából 40 százalékos, cseresznyéből 23 százalékos az önellátottságuk.
MezőHír Tudástár: Német mezőgazdasági önellátottság – A német mezőgazdaság összességében 82%-os önellátottsági szinttel működik, de a termelés szerkezete erősen aszimmetrikus: míg gabonából, burgonyából és sertéshúsból többletük van, addig a zöldség- és gyümölcstermelésük jelentős importfüggésben marad.
