Komplex laborháttér a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mögött

Mintavétel–labor–tápanyagterv

A HL-LAB Agrár- és Környezetvédelmi Laboratórium egy magyar tulajdonú és vezetésű, akkreditált ellenőrző és analitikai laboratórium, amely nemcsak mintavételezéssel, helyszíni szemlékkel, hanem széleskörű szakmai tanácsadással, valamint egyedi dokumentációs és komplex hatósági kapcsolattartási szolgáltatásokkal áll az ügyfelei rendelkezésére. Az interjút a labor ügyvezető igazgatójával, Nagy Lászlóval készítettük, a beszélgetés során bizonyos részekbe dr. Ágoston Tamás, a HL-LAB szakértője is segített, hogy részletesebben megismerjük a szakmai munkát.

Tősgyökeres hajdúsági

– Mesélne a gyökereiről: hol nőtt fel, milyen tanulmányokat folytatott és mi volt az első munkahelye?

– NL: Tősgyökeres hajdú-bihari vagyok, Hajdúböszörményben élek, Debrecen közelében. A családom és a közeg is ehhez a helyhez köt: három gyermekünk van, a feleségem helyben háziorvos. Itt stabilitást és jó közösséget találtam, nem is igazán gondolkodtam az életemmel kapcsolatban más helyszínre.

A nagyszüleim mezőgazdasággal foglalkoztak, így ez a közeg mindig ismerős volt számomra, de engem igazán a matematika és a közgazdasági gondolkodás ragadott meg. A Debreceni Egyetemen végeztem közgazdászként, majd 2005-ben a KITE Zrt.-nél kezdtem pénzügyi gyakornoki munkakörben. Később osztályvezetőként vevői folyószámlákért, elszámolásokért feleltem – egy nagy, sokszereplős rendszerben, ahol a folyamatosság, a pontosság és az átláthatóság volt a kulcs.

– Mit tart a leginkább formáló tapasztalatnak ebből az időszakból, amely a mostani szemléletét is meghatározza?

– NL: A nagyvállalati működés fegyelmét és a rendszerszemléletet. A KITE-nél minden feladatra volt külön szakember, a kontroll és a felelősségi körök jól rajzolódtak ki. Ez a keretrendszer és folyamatfejlesztő attitűd később, a HL-LAB irányításánál is meghatározó lett.

Váltás és csatlakozás a HL-LAB élére

– Hogyan került a HL-LAB-hoz, és milyen elvárásokkal vette át az ügyvezetői feladatokat?

– NL: Amikor a KITE kisebbségi, 20%-os tulajdonrészt szerzett a laborban, kézenfekvővé vált, hogy olyan vezetőre van szükség, aki átlátja és testre szabja a folyamatokat. A szakmai gárda már akkor is erős volt, nem „szakmába mélyen beágyazott” vezetőt vártak, hanem olyat, aki a működést, a szabályozottságot, a minőségi és határidős követelményeket következetesen biztosítja. A KITE felől hozott szemléletet és eszköztárat ültettem át: transzparens felelősségi körök, akkreditációs és belső minőségügyi fegyelem, továbbá partneri fókusz. A KITE-vel azóta is szoros a szakmai kapcsolat, a talajvizsgálatoktól a tápanyag-gazdálkodási tervekig több ponton dolgozunk össze.

– Miben más egy labor irányítása a korábbi pénzügyi területhez képest, és miben volt közös nevező?

– NL: Itt mindenbe bele kell látni – a mintavételtől a műszerpark rendelkezésre állásán át a jogszabálykövetésig. A közös nevező a folyamatosság és a pontosság iránti igény: a laboreredmények mögött szabvány, akkreditáció és dokumentált felelősség áll, a partnereink ezt a kiszámíthatóságot keresik.

Saját mintavétel, ráépülő szolgáltatások

– Összefoglalná, miben áll ma a HL-LAB szolgáltatásának ereje, különös tekintettel a mezőgazdaságra?

– Dr. ÁT: A kiindulási alap a labor: talaj-, víz-, növény-, gabona-, mikrobiológiai és élelmiszervizsgálatok. Talajoknál elsősorban a szűkített és bővített tápanyag-vizsgálatokat végezzük. Vizeknél pedig a felszíni és felszín alatti, öntöző- és ivóvizek fizikai, kémiai és mikrobiológiai laborvizsgálatát is csináljuk. Ezek mellett növényvédőszer-maradvány, bűz- és szagmérések, környezetvizsgálatok is szerepelnek a palettán. Tavasszal tovább bővült az akkreditációs körünk: nyers és feldolgozott élelmiszereket is vizsgálunk.

– NL: Körülbelül 1600 paraméterre vagyunk akkreditálva és további, mintegy 400-at nem akkreditáltan vizsgálunk, ha partneri – nem hatósági – cél a felhasználás. A mintaszám zömét továbbra is a talaj adja: évi nagyjából 100 ezer mintának kb. 80–90%-a a talajminta, melyből egyre több az igény a bővített talajvizsgálatra az agrár-környezetgazdálkodási program kötelezettségei miatt. Műtrágya vizsgálatában európai szinten is széles az akkreditációnk, minősítő cégek számára végzünk vizsgálatokat. Mindezeken kívül sok egyéb paraméter mellett gabona-, valamint növényvizsgálatot is kínálunk.

– Miért fontos, hogy igény esetén a mintavétel is saját csapattal történhet, és hogyan épül erre a szakértői szolgáltatás?

– Dr. ÁT: A labor 2008 óta működik, Nébih-es előzmények után került a versenyszférába. A „mintavétel–labor–ráépülő szolgáltatás” logika azóta is a működés magja. Országos lefedettségű mintavételi egységgel dolgozunk – talaj, levél, víz – a debreceni központ mellett egy hódmezővásárhelyi talajlabor is a cég keretén belül működik. A saját mintavétel garantálja a nyomon követhetőséget és a módszertani egységet, ami különösen fontos határidős projektekben.

– NL: A laboreredményekre ráépülnek a szakértői szolgáltatások: talajvédelmi tervek (művelés alóli kivonás, rekultiváció, öntözés, telepítés, hígtrágya-kijuttatás, szennyvíz- és szennyvíziszap-kijuttatás), egységes környezethasználati- (IPPC), előzetes vizsgálati (EVD), környezeti hatásvizsgálati dokumentáció (KHT), bűz- és szagmérések értékelése. Tápanyag-gazdálkodási terveket is készítünk. A nagy partnereink – mintavételi szervezetek, szaktanácsadók, talajvédelmi szakértők – a partnerkör kb. 30%-át adják, mégis a forgalom mintegy 70%-át hozzák.

– A talajmintákon kívül milyen érdekes feladatokkal kellett megbirkóznia a labornak?

– NL: Létavértes környékén például a torma-kultúrában többször azonosítottunk speciális kórképeket. Erdészeti ügyekben is kerestek már bennünket: például akácosban, ahol a tábla közepe gyengélkedett, itt is sikerült kideríteni az okokat. Gyakoriak a melléktermék-alapú termésnövelők engedélyeztetési vizsgálatai, akár a kávézacc is lehet alkalmas alapanyag, ha a beltartalom igazoltan rendben van, és a jogi engedélyeztetés végig vihető.

Fejlődés, külföldi lehetőségek

– Merre látják a növekedési irányokat belföldön, és mivel tudnak értéket adni a gazdálkodóknak a következő években?

– NL: A nem agrár szegmensek közül is több erős húzóágazat lett: például több, mint 40 tanuszodával dolgozunk éves szerződésben, ezenkívül nagy beruházásoknál talajmechanikai és környezetvédelmi vizsgálatokat végzünk. Hulladékhasznosító telepeknél a melléktermékekből készülő komposztok és termésnövelők laborvizsgálatát is ellátjuk, és segítünk ezen termékek kijuttatásának engedélyeztetésében.

A mezőgazdaságban a bővített talaj- és növényvizsgálatok és a rájuk épülő tápanyag-gazdálkodási tervek adják az egyik alapját a labor működésének, itt a gyors és kiszámítható átfutás versenyelőnyt jelenthet. A precíziós gazdálkodásban a zóna alapú kijuttatás – az éves, táblán belül kialakított foltokhoz illesztve – úgy emeli a termésátlagot, hogy összességében nem feltétlen növeli a kijuttatott műtrágyamennyiséget. Ez a költségoldalon és a fenntarthatóságban is számít.

– Külföldön hol és hogyan vannak jelen, és milyen belépési akadályokkal találkoznak?

– NL: Szerbiából származó mintákból is vannak laborvizsgálataink, Szlovákiában pedig stratégiai partnerekkel dolgozunk együtt: ők vesznek mintát, mi laborálunk, melyhez kiértékelést és tápanyag-kijuttatási javaslatokat is adunk. Ott a birtokméretek átlagosan nagyobbak, – az 5–20 ezer hektár sem ritka – a szabályozás lazább, ezért a piaci igények mozgatják a laborigényeket. Kiállításokon is jelen vagyunk, de országonként eltér a jogszabályi környezet és az elvárt dokumentációs rend, így az új együttműködésekhez türelem kell.

– Dr. ÁT: A hosszú távú cél egy egységes, historikus adatbázis építése, ha évről évre gyűlnek az adatok, a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a termelés során. Ezt a folyamatot a „digitális átállás” jellegű hazai pályázatok is katalizálják.

– Melyek a legnagyobb piaci kihívások, és mivel válaszolnak ezekre?

– NL: A precíziós pályázatok felfutása idején több új szereplő jelent meg a piacon, akik a pályázatok kifutása után is megmaradtak, részben szaktanácsadói és laborszolgáltatói oldalon. Emellett a nemzetközi multilaborok is aktívan terjeszkednek Magyarországon. A válaszunk a kiváló minőség és a gyors határidő: csúcsidőben is körülbelül egy hónapos talajvizsgálati átfutást tartunk, miközben kisebb kapacitású cégeknél akár fél év is előfordul. Nem mi vagyunk a legolcsóbbak, de az agilis laborvezetés, a folyamatos akkreditációbővítés és a stabil eszközpark miatt kiszámíthatóak vagyunk – ez komoly előny a piacon.

– Dr. ÁT: Röviden: minőség, plusz gyorsaság. A mintavételi fegyelem, a módszertani egység és a dokumentációs rend együtt adja a megbízható, határidőre szállított eredményt.

– Milyen tervekkel készülnek a következő évekre, amelyek a partnerek számára is jól érzékelhetőek lesznek?

– NL: Az akkreditációs kör bővítése és a műszerpark frissítése folyamatos feladat, az élelmiszervizsgálatokban is feltétlenül erősödni szeretnénk. A riportolásban digitális fejlesztéseket alkalmazunk: strukturált, könnyen feldolgozható eredményközlést, amely a jogszabályi és a pályázati feltételekhez is kényelmesen illeszkedik. Emellett a saját mintavételi csapat bővítése és a képzési programok fejlesztése is fókusz, hogy a gyorsaság és a minőség együtt tudjon versenyképes maradni.

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

---

MezőHír Tudástár: HL-LAB – A HL-LAB Agrár- és Környezetvédelmi Laboratórium akkreditált talaj-, víz- és növényvizsgálatokkal, saját mintavétellel és gyors tápanyagtervekkel támogatja a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.