A közvélemény és formálói hajlamosak szélsőségekben gondolkodni. Holott semmi sem fehér vagy fekete. A magyar borágazat technikai, technológiai és minőségi szempontból sokat fejlődött az elmúlt évtizedben; ezt jelzik a nemzetközi borversenyeken elért sikerek, de elég a nyitott pincék program alkalmával végigjárni a sok, szemnek is szép új pincészetet.
Sajnos a szőlészet lemaradt a világszínvonaltól, miközben a támogatott kivágás következtében 11 ezer hektárral csökkent az ültetvényfelület. Bár a szerkezetátalakítási támogatásban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználtuk, még mindig sok a tőkehiányos, idős ültetvény.
A 2011/12-es borpiaci év is az átlagost meghaladó mennyiségű és nehézségű feladatot rótt a hegyközségi szervezetre.
Borsos Miklós alkotása: az országos borversenyen legjobban teljesítő borászat vándordíja
Szőlő-bor helyzet
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által feldolgozott szüreti jelentések alapján 2011-ben 344,9 ezer t szőlő termett, ami 2,5 millió hl bort adott. Ez megfelelt az előzetes termésbecslésnek, ugyanakkor 2010 után immár második évben sem termett meg a belföldi ellátás kielégítéséhez szükséges bormennyiség.
A KSH adatai alapján a 2011-es borkivitel 586751 hl, ami jelentősen (majd 28%-kal) kevesebb a 2010-es 813838 hl-nél.
A behozatal mértékében továbbra is jelentős a különbség a KSH által a teljes 2011-ben regisztrált 515 ezer hl és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által 2010. 12. 01. és 2011. 07. 31. közötti – lényegesen rövidebb időszakra – jelzett 584 ezer hl között.
A hazai fogyasztás – megfelelő statisztika hiányában – a 2010-re jelzett 23,6 liter/fő/év körül alakulhat. A tisztánlátás érdekében azonban szükség lenne a jobb áttekinthetőségre.
Az idei terméskilátásainkat alapvetően az határozta meg, hogy szőlőültetvényeinket a tél folyamán jelentős fagykár érte. A kártétel epicentruma a Hajós-bajai, a Kunsági és a Csongrádi borvidéken volt. A tartósan -20oC alatti hőmérséklet hatására jelentős felületen a termőalapok megújítását igénylő csapást szenvedtek el a termesztők. A kár mértékét a szőlő fajtája, az ültetvény kondíciója jelentősen befolyásolta. A Kunsági borvidéken az 50%-ot meghaladó téli fagykár mintegy 14 300 ha-t érintett, a Csongrádi borvidéken pedig 80%-os téli fagykárról számoltak be. A hegyvidéki területekről csak különböző mértékű, a metszés során kompenzálható rügykárról érkezett jelentés. A szőlőtermesztés északi határán – ahol vagyunk – 20-25 évente számolni kell ilyen események bekövetkeztével. Az idősebbek még emlékeznek az 1985-ös fagyra, amely a mostanihoz hasonló mértékű volt.
Sajnos az idén a tavaszi fagy is sújtotta az ültetvényeket, miként a heves viharok és jégesők kártételét is el kellett szenvedni.
Ezek után nem csoda, hogy a Kunsági borvidéken 2-3 tonna/ha között várható az ez évi termésátlag. Tekintettel arra, hogy ez az ország összes ültetvényfelületének több mint a negyede, így valószínű, hogy az idei termés legfeljebb 2 millió hl körül alakulhat. Több borvidékről jelentős aszályt jelentettek, ami a fonnyadás, a könnyű fürtök és az alacsony lékihozatal miatt szintén jelentős terméscsökkentő tényező lehet.
Az idei szüret időpontját – a hőségnapok savcsökkentő hatása miatt – a szőlő savtartalmához kell igazítani, különben diszharmonikusan lágyak, savhiányosak lesznek a 2012-es évjáratból származó boraink.
Még szerencse, hogy a szőlő egészségi állapota kiváló, lisztharmat- és peronoszpóra-járvány nem alakult ki. A Botrytis veszélye azonban még nem zárható ki.
Jogalkotási feladatok
A szakmai feladatok homlokterében a 2011/12-es borpiaci évben is a jogi környezet átalakításából eredő feladatok álltak. A jogalkotók aktivitásának köszönhetően a Magyar Közlöny ez évben sok – talán túl sok – új jogszabályt tett közzé.
Előfordult, hogy az elfogadott törvényt még hatályba lépése előtt módosították. Újból divattá vált a “saláta törvény”, amikor sok, egymástól eredendően különböző tárgyú törvényt módosítanak egy törvényben.
A szerkezetátalakítási támogatásról szóló rendelet módosítása komoly kihívást jelentett. A telepítések ösztönzése érdekében kimaradt a támberendezés megújításának lehetősége, és csak a nagyobb minőségi potenciálra képes (certifikált oltványt használó, nagy lejtőszögű területen megvalósított) telepítések jutottak a maximális támogatási összeghez. Az igények számbavétele érdekében nagyobb szerepet kapott az egyéni terv, és a kerettel való gazdálkodás érdekében a támogatásból hátralévő két évre együtt kellett benyújtani az igényeket.
A szerkezetátalakítás és átállítási támogatás új rendszerű pályáztatásának lebonyolítása számos új kérdést vetett fel. Mi legyen a jelentős számú, kerethiány miatt elutasított pályázatok sorsa?
Mi legyen azokkal, akik a szaporítóanyag birtokában kénytelenek akkor is megvalósítani a telepítést, ha nem kapnak támogatást? Mi legyen az elfogadott egyéni tervvel rendelkező, de szaporítóanyag nélkül maradt pályázók sorsa?
A HNT javaslatára a Nemzeti Boríték más jogcímeiről is minden forrást a szerkezetátalakítási programra irányítottak át. A kifizetések folyamatosak és az időarányos teljesítés jó.
Módosult a bortörvény. Egy kerettörvénnyé alakítás történt, az alacsonyabb szintű jogszabályok keretében szabályozható passzusait kihúzták belőle. Viszont helyükre került néhány új elem: a telepítés/kivágás engedélyezése a hegybíróhoz kerül 2013. aug. 1-jétől, így ez a fontos közigazgatási ügy helyben intézhetővé válik.
Az ültetvénykezelés is új szabályokkal bővült, pl. az elhagyott, gondozatlan ültetvényt művelésre meg lehet majd hirdetni. Bővült a gazdasági akta szabályozása is. Származási bizonyítványt csak gazdasági aktával rendelkező termelő kaphat.
A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető.
Borpárlat vagy boralkohol készítésére a borseprő szűrése vagy centrifugálása megengedett. Változott a származási bizonyítvány rész is.
A szőlő- és mustkivitelnél nem kell analitikai minősítés.
Sajnos a végrehajtási rendelet még nem készült el a szüret kezdetére.
A termelők adminisztrációs terheinek csökkentését célzó Magyary-program egyeztetésein való részvétel keretében tovább folytatódott a szőlőtermesztési potenciálról szóló 86/2009-es FVM-rendelet módosítása, a telepítési és kivágási engedélyezés hegyközségi hatáskörbe kerüléséről. Örvendetes és támogatandó ez a kormányzati szándék.
A hegyközségi tanácsok által beadott termékleírások “utóélete” a felmerült kérdések, problémák koordinálása, a vitás kérdések megoldása további feladatot jelentett a borászoknak. A VM augusztus 21-éig adott lehetőséget a módosítási igények beterjesztésére.
Megjelent a vidékfejlesztési miniszter 70/2012. (VII. 16.) VM-rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról. Jó hír a termelőknek, hogy ha a bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, a törköly esetében szabadon választhatnak az ellenőrzött kivonás lehetőségei közül. Akár a saját ültetvényükben is felhasználhatják tápanyag-visszapótlásként, csak a pincekönyvben legyen nyoma.
Megjelent a 63/2012. (VII. 2.) VM-rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól.
Sajnos a szakmai javaslatoktól eltérő megoldás született. Ágazati szinten nem csökken a forgalombahozatali engedély fejében fizetendő befizetés, csak a befizetők között “arányosított” a minisztérium.
A kistermelők biztosan örömmel veszik az új díjtételeket, de a nagyüzemek valószínűleg nehezményezni fogják az 500 hl feletti minősítés esetén megnégyszereződő kiadást.
Az új szabályok esetén a forgalomba hozatali engedély kiadásának és az ahhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatok díja az alábbi borászati termékek esetében:
- bor,
- likőrbor,
- pezsgő,
- minőségi pezsgő,
- illatos minőségi pezsgő,
- szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor,
- gyöngyözőbor,
- szárított szőlőből készült bor,
- túlérett szőlőből készült bor,
- borecet
fizetendő.
A forgalomba hozni kívánt tétel nagysága alapján:
a) első 50 hektoliteréig 7 500 Ft-ot,
b) 51-500 hektoliterére hektoliterenként további 120 Ft-ot,
c) 500 hektoliterétől további 26 100 Ft-ot kell fizetni.
Az érzékszervi vizsgálat díja 3 000 Ft, a soron kívüli eljárás pótdíja pedig 25 000 Ft, augusztus 1-jétől.
Annak már kevesebben örülnek, hogy ugyanezen rendelet előírása alapján a telepítésengedélyezési eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárásért az ügyfeleknek szolgáltatási igazgatási díjat kell fizetniük: a borszőlő ültetvény telepítésengedélyezési eljáráshoz szükséges 28 000 Ft talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjat az illetékes kormányhivatal részére meg kell fizetni. Korábban ilyen fizetési kötelezettség nem volt.
Törvény jelent meg a szakmaközi szervezet létrehozásáról (2012. évi CXXVIII. Törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről), valamint az agrárkamaráról is (2012. évi CXXVI. Törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról).
Ez utóbbit mindenféle szakmai egyeztetés nélkül terjesztették be. A törvény alapján az új agrárkamara és a működő köztestületek kapcsolata teljesen rendezetlen. A kettős tagság/díjfizetés/adminisztráció elkerülése érdekében módosító indítvány született, amely alapján például nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja valamelyik hegyközségnek, és e tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.
Nem citáljuk tovább a jogszabályi változásokat. Ennyi is elegendő annak érzékeltetéséhez, hogy a mai szőlész-borász dolga a szerteágazó és túlburjánzó szabályozás miatt nem ér véget a bor elkészítésekor, hanem a neheze csak akkor kezdődik, amikor bizonylatolnia kell a tevékenységét. Az egyszerűsítésre már csak azért is szükség lenne, mert ezeknek a folytonosan változó szabályoknak a megismerése, nyomon követése az alapvető feladatok ellátásától vonja el az időt, és versenyhátrányt okoz azokkal a nemzetközi vetélytársakkal szemben, akik szerencséjükre hírből sem ismerik a magyar borjogot.
Reméljük, a következő szüret alkalmával a bortermés lesz gazdagabb és nem a jogszabályoké!
