Csak kis mértékben javult az agrárium helyzetértékelése 2025 első negyedévéhez képest. A gyümölcstermesztőket mélységes elkeseredés jellemzi, míg a tojástermelők és a hajtatottzöldség-termesztők kifejezetten elégedettek. A szántón összeségében a tavalyihoz hasonló pénzügyi eredményre van kilátás.
Biztonságos és kockázatos szegmensek
„Négy és fél éve mérjük az agrárindexet, és úgy látjuk, az agrárium szépen illeszkedik más ágazatok dinamikájába. Most 32,7 ponton áll a mutató a 48 pontos skálán, ezzel valamelyest újból közelített az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponthoz. Negyedéves összevetésben 0,3 pont az emelkedés, éves összevetésben viszont 1,2 pontos a csökkenés” – összegezte az ágazat üzleti várakozásokat Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Az okokat elemezve két tényező nyomta rá a bélyegét az agrárium hangulatára: az állattenyésztésben a járványok (száj- és körömfájás, illetve a baromfiinfluenza), a növénytermesztésben pedig az időjárás (fagy és aszály). Két olyan szektor került a lista élére, amelyek korábban nem tudták felülmúlni a gabonaágazat optimizmusát, ezek a hajtatott zöldség és a tojás termékpálya. Mindkettő zárt, védett rendszerben dolgozik.
Ezzel szemben a lista végén a klímaváltozáshoz legkevésbé alkalmazkodni tudó szegmenseket látjuk: az öntözetlen kukoricát, a hőstresszel és a piaci kihívásokkal egyszerre küzdő szántóföldi zöldségtermesztést és a gyümölcsöket, melyek idén fajtól és érési időtől függően 10–90%-os fagykárt szenvedtek. Ennek az ágazatnak csak évtizedes távlatokban van lehetősége alkalmazkodni, ami nagyon sérülékennyé tette. „Még soha nem fordult elő az AgrárTrend Index történetében, hogy egyik negyedévről a másikra öt pontot essen egy ágazat üzleti hangulata” – jegyezte meg Hollósi Dávid is.
Búza vs. kukorica
A búza és az árpa jól adaptálódott a hazai körülményekhez, sokkal jobban, mint az amerikai kontinensről származó kukorica. „A június szinte teljesen csapadékmentes volt, 1901 óta nem láttunk ilyet. Ez biztosan terméskiesést okoz a kukoricában. Viszont a búzából megvan az elvárt mennyiség, a minőség terén pedig egészen kiváló az eredmény: a termés 60–70%-a lehet malmi minőségű, míg tavaly csak a 20–25% volt az” – jegyezte meg a banki szakember.
„A kukoricát illetően viszont továbbra is sok a kérdőjel. A júliusi kedvezőbb időjárás már valószínűleg csak a napraforgó kilátásain fog javítani, amit a következő negyedévi indexben már látnunk kell” – bizakodott Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Kukoricából az élelmiszeripar és a takarmánygyártás nagyságrendileg 5 millió tonnát igényel, ami viszont nem biztos, hogy meglesz. Mivel a hazai agrárium hozzájárulása a nemzeti GDP-hez alapvetően a növénytermesztés, azon belül is az exportálható kukorica mennyiségétől függ, idén nagyon hiányozni fog a büdzséből 3 millió tonna kukorica.
„Már nem biztos, hogy ott vagyunk az EU top-5 kukoricatermelője között. Ez azért szomorú, mert az állattenyésztésünk fejlődik, és szüksége lenne a hazai takarmányra” – fűzte hozzá a szakember. Egy grafikonon érzékeltette is, mennyire stabil emelkedési trendet rajzol ki a lengyel kukoricatermelés, miközben a magyarországi nagy kilengésekkel inkább leszálló ágban van. Az importálandó mennyiség így ismét Lengyelországból érkezhet.
Árak, jövedelem, támogatási előleg
A szakemberek szerint a kukorica fokozatos kikopása az alföldi régió vetésszerkezetéből biztosra vehető. Éppen ez az egyik oka annak, hogy a takarmányozásra alkalmas kalászosok (búza, árpa) ára igen magas, alig mutat elmaradást a most egyébként is bőségesen rendelkezésre álló malmi búzáétól. Ugyanakkor a prémium minőség továbbra is keresett és jól megfizetett áru, amire érdemes lenne üzleti stratégiát építeni – érvelt Hollósi Dávid.
A jövedelmi viszonyokról elmondta, hogy az inputok ára érdemben nem emelkedett, miközben az értékesítési árak elég jók az agráriumban. Megérkeztek a szerkezetátalakítást lehetővé tévő támogatói okiratok is a pályázókhoz, már csak az a kérdés, hogy a következő negyedévben hányan kezdik el a beruházásokat, és milyen forrásból? A szakember elárulta, hogy az, aki a 25%-os támogatási előleggel el tud számolni, a kormányzati tervek szerint újabb 25%-ot le tud majd hívni az elnyert támogatásból. Egy összességben 4-5%-os kamatszint mellett pedig már kitermelhető a beruházások megvalósítására felvett hitel.
„Mindent egybevetve nem számítunk rosszabb évre, mint a tavalyi volt, sem a megtermelt áruk mennyiségét, sem az árakat illetően. Reméljük, lesz elég tőke az agrárcégeknél az alkalmazkodást segítő beruházások elvégzésére is” – sommázott az MBH Bank ügyvezető igazgatója.
