A C-FARMS projekt célja, hogy a határrégió mezőgazdasági szereplőit olyan gyakorlati ismeretekkel, eszközökkel és közösségi megoldásokkal ruházza fel, amelyek révén képesek alkalmazkodni az éghajlati kihívásokhoz, miközben csökkentik ökológiai lábnyomukat.
Határon átnyúló szövetség a talajokért
A Kárpát-medencét különösen súlyosan érintő klímaváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja a mezőgazdaság szereplőit. A hosszan tartó aszályos időszakokat hirtelen lezúduló, rövid idejű csapadékok szakítják meg, ami nemcsak a termésbiztonságot veszélyezteti, hanem a talajok állapotát is súlyosan rontja. A vízháztartás és a tápanyagmegtartó-képesség gyengülése miatt a gazdák kiszolgáltatottsága nő, miközben a karbonsemlegesség iránti elvárások is erősödnek. A megoldás keresése közös feladat – erre vállalkozik a C-FARMS projekt, amely a magyar–szerb határtérség együttműködésével igyekszik elősegíteni az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését.
A C-FARMS – teljes nevén Klímatudatos Talajgazdálkodás a Karbonsemleges Gazdaságokért (Climate Smart Soil for ZERO-CARBON Farms) – projekt 2024 augusztusában indult el az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program keretében. A programot a szerbiai Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet vezeti, partnerei az újvidéki Bačka Regionális Fejlesztési Ügynökség és a magyarországi Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület.
A projekt célja, hogy a határrégió mezőgazdasági szereplőit olyan ismeretekkel, eszközökkel és közösségi megoldásokkal ruházza fel, amelyek révén képesek alkalmazkodni az éghajlati kihívásokhoz, miközben csökkentik ökológiai lábnyomukat. Ennek eszközei a képzések, workshopok, gazdaságlátogatások, „élő laboratóriumok” (Living Labs), valamint a jó gyakorlatok megosztását célzó szakmai műhelyek.
A képzés alapja: elmélet és gyakorlat kéz a kézben
A program szerves részét képezi egy hat alkalmas oktatási sorozat, amelyben magyar és szerb gazdák, tanácsadók, kutatók és civil szakemberek vesznek részt. A képzési alkalmak célja nem csupán a tudásátadás, hanem az is, hogy a résztvevők tovább tudják adni az elsajátított ismereteket saját közösségeikben.
A foglalkozások tematikája többek között az alábbi témákat öleli fel:
- a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai
- fenntartható tápanyag-gazdálkodás
- a talaj egészségének felmérése és javítása
- szénmegkötési lehetőségek
- takarónövények alkalmazása
- regeneratív mezőgazdasági technológiák
- precíziós és digitális megoldások a talajmegújításban
A gyakorlati tudásátadás kiemelt szerepet kapott. A program részeként szervezett gazdaságlátogatások során a résztvevők személyesen is megismerkedhetnek a regeneratív mezőgazdaság működő példáival.
A 2025. februárjában Ópusztaszeren tartott képzési alkalom például a kiszombori Szeredi Attila gazdaságába kalauzolta a résztvevőket. A több mint 1200 hektáron gazdálkodó termelő inspiráló előadásban mutatta be a no-till rendszer, a szénmegkötő növénytársítások és a diverzifikáció terén szerzett tapasztalatait. A látogatók megfigyelhették a talajművelő retek, pillangósok és spenót alkotta takarónövény-keverék hatását a talajszerkezetre – sőt, az édesre fagyott spenótból kóstolót is kaptak. A mezővédő erdősávok létesítésének szerepe is hangsúlyt kapott: a helyszínen egy négy éve telepített, több fajból álló sáv is megtekinthető volt, amely a szélvédelem és a biodiverzitás növelésének remek példája.
A program következő állomása a ferencszállási Kukutyin Műhely volt, ahol Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke mutatta be saját gazdaságát. A résztvevők megismerhették a regeneratív mezőgazdaság komplex rendszerét: a takarónövények és vetésforgók alkalmazásától kezdve a gabona feldolgozáson át egészen a legeltetéses sertéstartásig. A bemutató külön hangsúlyt fektetett a tápanyagkörforgás fenntartására, a talajélet élénkítésére és a biodiverzitás növelésére.
Egy másik terepi program során a résztvevők a vajdasági Ada közelében található Kaszás Gellért gazdaságát keresték fel, ahol szintén regeneratív elveket követnek. A látogatás során gyakorlati bemutatót láthattak a talajegészség felmérésére szolgáló módszerekről, valamint a szakszerű talajmintavétel technikáiról. A gazdaság jól példázza, hogyan lehet a no-till és takarónövényes rendszereket hosszú távon fenntartható módon működtetni.
Szerbiában, a LoginEko nevű vállalkozás Novi Kneževac melletti területén is járt a csoport. Az ökológiai alapokon működő gazdaság bemutatta, hogyan lehet minimalizálni a külső inputokat a talajmegőrzés és a tájléptékű vízvisszatartás jegyében. A látogatók betekintést nyerhettek az intercropping gyakorlati alkalmazásába, valamint a talajmikrobiológiai folyamatok szerepébe a hosszú távú szénmegkötésben.
„Living Labs” – ahol a gyakorlat születik
A C-FARMS projekt egyik innovatív eleme a „Living Labs” koncepció, vagyis olyan élő kísérleti helyszínek létrehozása, ahol a talajmegújítást és szénmegkötést célzó technológiákat a résztvevők közösen tesztelhetik és értékelhetik.
Az alkalmazott módszerek között szerepel:
- takarónövények és szerves mulcs használata
- csökkentett vagy teljesen elhagyott talajművelés (no-till)
- társításos vetés és vetésforgó
- mikrobiológiai talajkezelések
- szerves trágyák helyes alkalmazása
- digitális monitoringmegoldások
Az így szerzett tapasztalatokat nemcsak a résztvevők gazdaságai profitálhatják, hanem szélesebb körben is terjeszthetők a térség agráriumában.
Szakmai párbeszéd és közösségépítés
A C-FARMS nemcsak a tudásátadásról szól, hanem a kapcsolatépítésről is. A workshopok és terepi programok során értékes együttműködések alakultak ki magyar és szerb szakemberek között. A résztvevők közös gondolkodása megalapozta egy olyan határon átnyúló szakmai közösség létrejöttét, amely a jövőben is képes lehet választ adni a térséget érő agrárökológiai kihívásokra. A program értékét mutatja, hogy a résztvevők visszajelzései alapján a későbbi rendezvényekbe még nagyobb hangsúllyal építették be a gyakorlati, „kézzel fogható” elemeket – ilyen például a Rimski Šančevi kísérleti területeken megvalósított terepgyakorlatok, vagy a digitális eszközökkel támogatott talajmintavételezési bemutatók.
A klímasemlegesség útján
A mezőgazdaságban a klímasemlegesség megközelítése nem csupán cél, hanem kényszer és lehetőség egyszerre. A C-FARMS projekt hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák ne elszenvedői, hanem formálói legyenek a változásoknak. A talaj, mint stratégiai erőforrás, kulcsszerepet játszik az alkalmazkodásban: a benne tárolt szerves szén készletének megőrzése és gyarapítása az egyik legfontosabb lehetőségünk a jövő agráriumának fenntarthatóvá tételére.
Program információk:
Ez az anyag a “C-FARMS: Klímatudatos talajgazdálkodás a karbonsemleges gazdaságokért” projekt keretében készült, projektazonosító: HUSRB/23S/11/034.
A projekt időtartama: 2024.08.01 – 2026.01.30.
Vezető partner: Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet, Szerb Köztársaság Országos Intézete
Partnerek:
1. Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft., Újvidék, Szerbia
2. Vackor Környezetvédelmi és Természetvédelmi Egyesület, Magyarország
A C-FARMS projekt megvalósítása 2024. augusztusában kezdődött az Interreg IPA VI-A Magyarország-Szerbia programon belül. A projekt teljes költségvetése 195.339,75 euró, amelyből 166.038,78 euró az Európai Unió hozzájárulása. A projekt befejezését 2026 januárjára tervezik.
Az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia program a 2021-2027-es Európai Unió pénzügyi keretén belül, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében valósul meg. A részt vevő országok – Magyarország és Szerbia – „megosztott irányítási rendszere” alapján a program finanszírozza és támogatja a programterületen található szervezetek együttműködési projektjeit: Magyarországon Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyében, valamint Szerbiában Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség közigazgatási területein.
A program segíti a stabil és együttműködő régió kialakulását és az általános életminőséget a határrégióban. Lehetővé teszi a két ország szervezeteinek gazdasági együttműködését, ápolja a határrégió közös identitását, kulturális és történelmi örökségét, hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.
További információkért látogasson el a www.hungary-serbia.eu oldalra.
