Az ukrán gabonafélék – így a számunkra fontos kukorica – vetőmagjainak előállítása már 2020 óta az uniós normákkal egyenértékűnek minősül, szabadon forgalmazható az EU-ban. Ez eddig nem sok vizet zavart a magyar exportban. Most az olajos magvak területén bővítették ezt a jogosítványt. Ez már kellemetlen következményekkel járhat számunkra.
Az EU 2003-ban alkotta meg a 2003/17/EK tanácsi határozatot, amelyik EU-n kívüli országoknak biztosított lehetőséget a vetőmagjaik európaival egyenértékűként való elismerésére. 2020-ban – két évvel a háború kitörése előtt – az EU már elfogadta, hogy az ukrán gabonavetőmagok (köztük a kukorica) megfelelnek az unió termelési-ellenőrzési standardjainak, tehát ezek külön vizsgálat vagy újraminősítés nélkül szabadon beléphetnek az európai piacra. Idén június 12-én pedig elfogadtak egy határozatot („Decision/EU 2025/1228”), amely alapján Ukrajna és Moldova vetőmag-termelési és ellenőrzési rendszerét egyenértékűnek ismerik el az uniós szabályozással. E szerint
- Ukrajnára vonatkozóan az egyenértékűséget kiterjesztették a cukorrépa, a napraforgó, a repce és a szója vetőmagjaira,
- Moldova esetében pedig a takarmányvetőmagok terén ismerték el az egyenértékűséget.
A kukoricavetőmag-eladásra eddig kevéssé hatott
A 2010-es években Ukrajna fokozatosan közelítette magát az EU termelési normáihoz, ami érintette a vetőmagok előállítását is. A folyamatot erősen támogatta az a tény, hogy az olyan globális vállalatok, mint a Bayer, a Syngenta, a Corteva és a KWS, intenzív beruházásokba kezdtek Ukrajnában: vetőmagüzemek, feldolgozó telephelyek és nemesítési programok indultak. A helyi gyártás célja nem csupán az ukrán piac kiszolgálása volt, hanem az exportképesség megteremtése.
Ezek a vállalatok – és magyarországi termelőbázisuk – sokáig profitáltak az oroszországi exportlehetőségekből. A háború kitöréséig Oroszország kiemelkedő célpontja volt a magyar kukoricavetőmag-exportnak is. A 2020. évi döntés, amelyik egyenértékűvé tette az uniós és az ukrán előállítású gabona-vetőmagokat, alig módosította a kivitelünket. Az orosz exportpiaci dominanciát a háborúval járó kereskedelmi szankciók forgatták fel, és 2023-ra – meredek emelkedéssel – Ukrajna vált az első számú célpiacunkká.
Napraforgó-vetőmag: kemény lesz a verseny
Napraforgó-vetőmagból hasonló nagyságrendben exportáltunk a világpiacra 2019-ben (256 millió dollár értékben), de ebből az összegből csak 7-8 százalékban részesült a mostanra elveszített orosz piac. Sokkal fontosabbak voltak számunkra Olaszország, Ausztria, Csehország és Románia vásárlói.
| Magyar kukoricavetőmag-export | Magyar napraforgóvetőmag-export | |
| 2019 | 301,1 millió USD | 256,9 millió USD |
| 2023 | 312,6 millió USD | 184,6 millió USD |
A mostani döntés tehát az EU belső piacán teremt potenciális versenyhelyzetet az ukrán vetőmagokkal. Ukrajna vetőmag-termelése a háborús pusztítás, a megszállt régiók és az instabil gazdasági környezet miatt jelenleg korlátozott. A jövőben azonban lehetővé válika nyugat-európai vetőmagóriások számára, hogy Ukrajnában állítsák elő azt az árut, amit korábban Franciaországban, Németországban vagy épp Magyarországon állítottak elő. Ukrajna alacsonyabb költségszintje (olcsóbb földhasználat és munkaerő), illetve nagy termelési potenciálja egyre élesebb versenyt fog támasztani a magyar vetőmagtermesztés számára az EU belső piacán.
Mi lesz ebből?
A magyar vetőmagágazat sikerének záloga a továbbiakban elsősorban a piac diverzifikálása lehet. Ugyanakkor azt is látjuk, hogyan emészti fel a klímaváltozás ezt az ágazatunkat. Ma jóval kisebb területen állítunk elő kukoricavetőmagot, mint a 2022-es aszály előtt, és az idei év tovább fogja erősíteni ezt a trendet. A napraforgónak jobbak a kilátásai, mint a kukoricának, de a hasonló időjárási helyzetek ennek a növénynek sem kedveznek.
