Az utolsó bővítési körökben három ország csatlakozott az Európai Unióhoz, közülük kettőnek már eurója lesz. Összesen hat állam marad a 27 tagot számláló közösségben, amelyik nem tagja az eurózónának.
A 2025. évi konvergenciajelentés szerint Bulgária teljesíti mind a négy kritériumot, ami az euró bevezetéséhez szükséges: ár- és árfolyamstabilitás, stabil államháztartás és hosszú távon stabil kamatlábak. Ezért Bulgária 2026 januárjától lecserélheti a nemzeti valutáját.
Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, az utolsó bővítési esemény pedig 2013-ban volt, amikor Horvátországot vette fel a tagjai közé az európai közösség. Horvátország 2023 januárjától már eurót használ fizetőeszközkén. Uniós szomszédaink közül már csak Románia használja a lejt, az egész EU-ban pedig mindössze 6 állam marad, amelyik nem tudott, vagy nem akart csatlakozni az eurózónához: Dánia, Svédország, Lengyelország, Csehország, Magyarország és Románia.
Bulgária az EU legszegényebb tagállama, de a G7 portálon megjelent elemzés szerint az eddigi számok alapján a bevezetés sikerének nem feltétele az, hogy egy ország fejlettsége megközelítse az uniós átlagot, például Lettország is jól vette az akadályt. A közös fizetőeszköz legnagyobb előnye az olcsóbb hitelezés (a magyar, 6,5%-os jegybanki alapkamat Romániával holtversenyben uniós rekorder), legnagyobb hátránya pedig az, hogy a bolgár árszínvonal gyorsabban közelíthet az eurózóna átlagához. A lakosság ez utóbbitól tart a leginkább.
