A közbeszédben gyakran felmerül, hogy az Európai Unió területalapú agrártámogatásai csökkenhetnek vagy megszűnhetnek, amit háborús kiadásokkal és Ukrajna esetleges csatlakozásával magyaráznak. Mennyire kell félteni a pénzünket?
A Közös Agrárpolitika (KAP) jövője nem a támogatások megszűnése, hanem azok fokozatos átalakulása felé halad – írja az Agrárágazat (Van rosszabb, mint a területalapú támogatás elvesztése?) Az agrárium forrásai – függetlenül Ukrajna potenciális csatlakozásától – fokozatosan csökkennek. A KAP aránya az uniós költségvetésben 40 év alatt 73%-ról 32%-ra esett, és egyre nagyobb részét (jelenleg legalább 40%-ot) klímavédelmi célokra különítik el.
Emellett a támogatások reálértéke is romlott: míg 2019-ben egy 300 hektáros gazdaság 75 ezer Ft/ha körüli támogatáshoz juthatott, addig 2024-ben ez 88 ezer Ft/ha-ra nőtt, ám az infláció (51,6%) mértéke ezt messze meghaladta. A gazdálkodók számára a támogatás szerepe mégis kulcsfontosságú maradt, hiszen a termények ára és értékesíthetősége is kiszámíthatatlanul alakul az utóbbi években.
Aggodalomra ad okot Ukrajna csatlakozása, ami 18–19%-kal csökkentheti a KAP keretét. Ugyanakkor a csatlakozás leghamarabb 2030, valószínűbben 2035 után történik meg, ki tudja, milyen játékszabályok mellett. Tény, hogy Ukrajna már most is komoly versenytárs az EU piacán: 2024-ben 17 milliárd USD értékben exportált mezőgazdasági termékeket az EU-ba, és csak 4 milliárd USD értékben importált. Egy közös piac és közös költségvetés esetén teljes mértékben alkalmazkodnia kellene az EU termelési elvárásaihoz.
Az Agrárágazat cikke szerint az átalányjellegű kifizetésekről szóló vita alapvetően politikai, miközben a szakma a beruházási támogatásokban lenne a leginkább érdekelt. Magyarország csak 2021-ben döntött úgy, hogy az addig 15%-os nemzeti hozzájárulási arányt 80%-ra emeli a vidékfejlesztési pályázatokban. A digitális átállást segítő, csaknem 100 milliárdos forráskeretű, gépbeszerzési pályázatról azonban már tudjuk, hogy idén nem írják ki.
A területalapú támogatás megtartásában sokkal több szavazópolgár érdekelt, mint ahányan a fejlesztési forrásokért aggódnak. Nem véletlen, hogy 2024 végén mind a 27 tagállam agrárminisztere egységesen kiállt a jelenlegi KAP mellett. A hivatkozott cikk szerint ez meg is marad, de a forrásai tovább szűkülnek. Mégsem ez a legrosszabb, ami történhet, hanem az, ha egy kétsebességes Európában találjuk magunkat valahol a „körön kívül”, ahol a versenytársaktól eltérő szabályok szerint juthatunk uniós forrásokhoz.
