Az elmúlt ötven év során a juhászat volt az az ágazat, amely létszámban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagyobb jelentőséggel bírt a kiskérődzők közül. A kecske méltatlanul visszaszorult, annak ellenére, hogy teje – minőségét és beltartalmát tekintve – értékesebb, mint a tehéntej.
Kocsis Pál, az Alföldi Garabonciás Kft. ügyvezetője
A 2. világháború utáni időben nagyon sokat tartottak a „szegény ember tehenéből” – ahogyan a kecskét nevezték – hazánkban, s ez az igénytelennek kikiáltott állat szinte konyhai hulladékon és értéktelen melléktermékeken élve biztosította nagyon sok kisgyermek egészséges fejlődéséhez a nélkülözhetetlen, létfontosságú tejet.
Több generáció nőtt fel úgy, hogy alapvető élelmiszere volt a kecsketej. Mivel a kecske a tejjel biztosan nem üríti a TBC kórokozóját, így a tej hőkezelése előtti korban a kecsketej itatása volt a betegség elkerülésének legbiztosabb módja. Egyes területeken – az általános ellenálló-képességet növelő tulajdonsága miatt – gyógyszerként fogyasztották.
Európa számos országában – mint Franciaország, Spanyolország, Görögország vagy akár Hollandia – sokkal megbecsültebb kiskérődző a kecske, és a kecsketejből készült termékeket is jobban számon tartják, mint hazánkban.
Finom élelmiszert gyártani mások örömére, állatokat tartani kint 100 hektár közepén önmagában is elég motivációt jelent
Jelenlegi becslés szerint mintegy 50-60 000 kecske él Magyarországon, de átgondolt tenyésztőmunka híján markáns hazai fajtáról nem beszélhetünk. Azokat az egyedeket, amelyek nem illenek a szánentáli fajtába, vagy az alpesi fajtakörbe, magyar parlagiként nevezik.
A hazai kecsketenyésztés összefogását a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége végzi, és a szervezet egyben törekszik arra, hogy a magyar kecsketenyésztést európai színvonalra emelje. Az érdeklődés és a termelői kedv valamelyest nő, hiszen a tenyésztést az EU-n belül sehol sem korlátozza mennyiségi kvóta, így az ágazat szinte korlátok nélkül fejleszthető. A számtalan gonddal küzdő magyar mezőgazdaságnak olyan része lehet a kecsketenyésztés, amely ugyan sohasem válik stratégiai ágazattá, de hozzájárulhat sok száz család megélhetéséhez és a vidék fejlődéséhez…
Vállalta az ismeretlent
Az Izsákon alapított és a város szűk természeti környezetében működő Alföldi Garabonciás Kft. tulajdonosa és vezetője, Kocsis Pál első látásra is érett gazdaember benyomását kelti. Nem is gondolná az ember, hogy alig tíz éve még építőipari vállalkozást vezetett, és a gyakorlati mezőgazdasággal nem sok kapcsolata volt. Azt azonban elárulja, hogy szereti a kihívásokat.
Nem is kell ezt különösebben bizonyítania, hiszen a kecsketenyésztéssel és sajtgyártással olyan szakterületre merészkedett, amihez korábban egyáltalán nem értett. Aztán lépésről lépésre, megfontoltan haladva megszerezte a szakmai ismereteket, gyűjtötte a tapasztalatokat, és mindezt ráépítette arra az alapra, amit a vállalkozókedve és kitartása jelentett.
Azt azonban hangsúlyozza, hogy a segítőkész hozzáértők tanácsát mindig szívesen fogadta. A család pedig, természetesen vállvetve mögötte állt, és így sikerült mára – nagyon rövid idő alatt – az ország legismertebb kecsketenyészetét kialakítania és ismert kecskesajt-üzemet működtetnie. Az Alföldi Garabonciás Kft. neve egyre jobban cseng országszerte, hiszen termékei ma már az áruházláncok polcain szinte mindenütt megtalálhatók, ezek méltó versenytársai az import kecskesajtoknak, és külhoni vásárokon, kiállításokon is gyűjti az elismeréseket…
Ars poetica
A rendelkezésre álló szaktudás, technológia és műszaki eszközök birtokában és azok segítségével elsősorban kiváló és folyamatosan ellenőrzött minőségű kecsketejből, valamint tehén- és juhtejből előállított tejtermékeket gyártanak Izsákon, és forgalmaznak az ország szinte minden részébe. Kocsis Pál úgy fogalmazza meg vállalkozásuk küldetését és elsőrendű célját, hogy termékeikkel szeretnének hozzájárulni az egészséges táplálkozás és a sajtfogyasztás kultúrájának hazai térhódításához, valamint a messze földön híres magyar gasztronómiai hagyományok ápolásához. Arra törekszenek, hogy mind kereskedelmi, mind társadalmi kapcsolataikra a felelősségteljes és a tisztességes piaci magatartás legyen a jellemző. Igazából ez egy gyönyörű dolog – mondja –, hiszen sajtot, finom élelmiszert gyártani mások örömére, állatokat tartani kint 100 hektár közepén önmagában is elég motivációt jelent. Így aztán, nem is titkoltan, beleszerettek a munkájukba, a vállalkozásukba.
Aztán a termék ismertetésére vált, és egy személyes jellegű megjegyzést tesz a sajtokkal kapcsolatban, miszerint: „az igazi sajtevő emberek a félkemény sajtokat szeretik. Én azt mondom, a sajt olyan, mint a férfiember. Akkor igazi, ha már az 50-et megérte, mert akkor már csak a lényeg van benne. Hát a sajtokkal is így van ez, ezért egy féléves-éves sajtnál kezdődik az igazi sajt.” – És valóban nem csak mondja, imádja is a sajtokat, ráadásul még nagyon választékosan meg is fogalmazza fogyasztása, élvezete minden részletét, momentumát, ami már több mint ínycsiklandozó…
Fejlődési pályára álltak
A családi tulajdonú vállalkozást 2003-ban alapították, elsősorban kecsketej feldolgozására. Eleinte bérelt üzemben dolgoztak, majd hamarosan SAPARD-támogatással megépítették „első” saját üzemüket.
Mivel az EU-csatlakozást követően az amúgy sem sok kecsketartó egy része kapitulált, nehéz volt a működéshez elegendő kecsketejet beszerezni. Kapacitásukat lekötendő, választékukat így tehéntejből készült termékekkel bővítették, illetve immár hat éve annak, hogy AVOP-támogatással kecskefarmot hoztak létre a Kiskunsági Nemzeti Park területén.
Jelenleg is 600 anyát tartanak és fejnek, onnan fedezik a kecsketej-szükségletük egyharmadát. A többit 3-4 környékbeli gazdától vásárolják, akikkel a mennyiséget és minőséget ötéves keretszerződésben rögzítik, az árakat pedig évente határozzák meg – sorolja.
A kecskefarm létrehozásával az alapanyag-termelésen túl példát is szeretnének mutatni a gazdálkodóknak. A másik cél a tenyészállomány kialakítása volt. Tenyésztési hagyományok híján a kecskéket beszerezni sem volt könnyű hazánkban, és a tartás fortélyait is folyamatosan tanulták.
Az állomány a harmadik év végére állt be, jelenleg már csak minősített bakokat vásárolnak. A farm körüli gyepterületek legelőként és kaszálóként szolgálnak. A viszonylag egy tömbben fekvő földterület egészét bevonták az agrár-környezetgazdálkodási program ökológiai gyepgazdálkodási (98 ha), illetve ökológiai szántóföldi növénytermesztési (7,75 ha) célprogramba…
Színvonalas kecskefarm
A mintegy 100 hektár ökológiai művelésű földterületen végzett gazdálkodásukat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősíti, ellenőrzi és tanúsítja. Az Alföldi Garabonciás Kft.-nek a Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen szomszédságában elhelyezkedő farmja a Natura 2000 terület része.
Kecskeállományuk részben numíbiai, részben szánentáli anyákból és szaporulatukból áll.
A kecskefarmon abszolút környezettudatos gazdálkodás folyik, a legelőn tartózkodó állatok itatásához szükséges vizet is szélkerékmeghajtás hozza a felszínre.
A korszerű istállóépületben elválasztott kutricákban az állatok teljes komfortja biztosított, az EU-elvárásoknak megfelelően. A fejőházban a munkafolyamatokat automata vezérli, és természetesen amit lehetett, gépesítettek, így jellemzően SAC-technika uralja a telepet. Mindehhez kellett egy jó adag fanatizmus és temérdek pénz. Utóbbi megszerzéséhez az elmúlt években a megpályázott uniós támogatások sokat segítettek, persze a megfelelő hozzáállás és türelem mellett. SAPARD- és AVOP-pályázatokra jelentkeztek, és sikerült nyerni. Előbbi a tejfeldolgozó üzemet volt hivatott segíteni, utóbbi pedig a farmot, 50-50%-os támogatással.
Mindennek hozadéka, hogy a Garabonciás-farm ma már tanulmányi csoportokat is fogad. Az ide ellátogató hazai és külföldi szakember- és diákcsoportok a telepen testközelből ismerhetik meg a nagyüzemi kecsketartás mesterfogásait. Stratégiai cél volt az is, hogy egy olyan integrációs gazdálkodási rendszert alakítsanak ki és működtessenek, amelynek keretében telepenként 200-300 kecske értékesítésével, közös apaállat-használattal, valamint szakmai és gyakorlati tapasztalatcserével segítik partnereiket. Azok a gazdák a „cég emberei”, akik hosszú távon garantálják a tejtermelést, a beszállítást; a minőséget és a megtermelt tej tisztaságát pedig a munkafolyamat végéig képesek megőrizni – magyarázza Kocsis Pál.
Korszerű tejfeldolgozó, csúcsra járatva
Az Alföldi Garabonciás Kft. sikeres működésének és termékeik egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően néhány évvel ezelőtt egy saját, EU-regisztrációs számmal is rendelkező, korszerű tejfeldolgozó üzemet építettek fel Izsákon, de nem a kecskefarmon, hanem annak közelségében. Az épület tervezése és kivitelezése során kiemelt feltétel volt a higiéniai, az ergonómiai és az állatjólléti szempontoknak való maximális megfelelés.
A feldolgozásra váró tejmennyiség azonban egyre növekedett, így az ÚMVP mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen is nyertek támogatást a tejfeldolgozó kibővítésére. Így – gondolva egy merészet – rövid idő alatt megszervezve megháromszorozták, és a napi 5 000-ről 15 000 literre növelték a feldolgozó kapacitást.
Az új üzemcsarnok korszerű tejátvevő-, pasztőröző- és tárolóberendezéseket, valamint egy többfunkciós palackozósort foglal magában. A beruházással egy teljesen új vonalat sikerült megvalósítani, amelynek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a különböző haszonállatok tejét egymástól tökéletesen elkülönítve dolgozzák fel. Ennek az új üzemrésznek a napi teljesítménye a 10 000 liter tej feldolgozását is meghaladhatja. A modern eszközök nemcsak leegyszerűsítik, hanem jelentős mértékben le is rövidítik a technológiai folyamatokat.
A korszerű berendezések és felszerelések mind az élelmiszer-biztonsági előírások betartásához, mind a hűtési lánc fenntartásához szükségesek. A szintén rendelkezésre álló különböző méretű, korszerű járműparkkal végzett árukezelési és szállítási tevékenység során legfontosabb szempont az, hogy a termékek a lehető legjobb minőségben kerüljenek átadásra a kereskedelmi partnerek részére.
Kedvező természeti környezetben
A központi telephelytől néhány kilométerre, az UNESCO által 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánított Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen szomszédságában elhelyezkedő kecskefarm – ahogy már fent említettük – az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 terület része. Az érintetlen alföldi pusztán megtermelt alapanyagot – a kecsketejet – hagyományos receptúra alapján, de a legkorszerűbb technológiát alkalmazva dolgozzák fel. Kiemelt figyelmet fordítanak a termékek magas minőségi – prémium – szintjének megtartására, ezért telephelyükön szakképzett és az újdonságokra mindig nyitott sajtmesterek vezetésével rendszeres technológiai fejlesztéseket hajtanak végre.
A tejtermékek a tej minden lényeges alkotóelemét (fehérje, ásványi anyagok, zsír, tejcukor) megőrző alapanyagokból készülnek. Az első számú nyersanyag – a kecsketej – különösen nagy értékű, kiváló dietétikai hatású tápanyagforrás, amely vitamintartalma és könnyű emészthetősége révén elsőrendű alkotóeleme az egészséges étrendnek.
„Egy féléves-éves sajtnál kezdődik az igazi sajt’
A vállalkozásfejlődés külső feltételei
A vállalkozás fejlődése szempontjából természetesen eddig is nélkülözhetetlenek voltak a különböző fent említett támogatások, amelyeket igyekeztek kihasználni – ad áttekintést minderről Kocsis Pál. A gyep esetében az AKG-ben való részvétel nem sok többlet kötelezettséget ró a gazdaságra a korábban és jelenleg is betartandó előírásokhoz képest, és a szántón termesztett lucernával sincs sok többletmunka, ráadásul ez a takarmányigény egy részét is fedezi. Ezért szinte minden a környezettudatos gazdálkodás mellett szólt. Az adminisztráció azonban óriási, főként azért mert a terület zöme nitrátérzékeny besorolású, egy-egy része pedig kedvezőtlen adottságúnak bélyegzett, illetve a már említett Natura 2000 területen fekszik.
Éppen ezért avatott szaktanácsadó segíti a kérelmek, pályázatok elkészítését, jelzi, hogy mikor mire kell készülni, mit kell beadni – mint pl. az elektronikus területalapú, valamint az AKG-támogatási kérelmeket. Továbbá tájékoztat a jogszabályokról, határidőkről, mint pl. a kötelező monitoring adatszolgáltatás, vagy az előírt kötelező képzésekre való jelentkezés esetében – sorolja Kocsis Pál. De ugyanilyen fontos az AKG-támogatási kérelmet jóváhagyó határozatok kézhez vétele, illetve a területazonosítási kérelmek beadása is. Emellett folyamatosan, naprakészen kell vezetni a gazdálkodási naplót, a gazdaság egészére be kell tartani a kölcsönös megfeleltetés (HMKÁ, JFGK) előírásait és a tápanyag-gazdálkodási tervben szereplőket. Van tehát adminisztratív teendő bőven a szakmai, gyakorlati munka és a termékek piacra juttatási feladatai mellett.
„Garabonciás” sajátosságok
A kecskefarmon járva az ember szemébe ötlik a tisztaság, a gondozottság, a járható utak, a rendezett épületek látványa, vagy a gondos takarmánykezelés, stb. – jóllehet a kecske alapvetően is tiszta állat. Minden a helyén van tehát a gazdaságban, mindenki tudja és érti a dolgát, aki itt végzi munkáját. Egyébként pedig kevés ember dolgozik a farmon, hiszen a technika lassan kiszorítja a kétkezi munkát.
Talán különlegességnek számít, hogy a mindennapi állattartási gyakorlattól eltérően a kecskék tejhozamát rendhagyó módon próbálják növelni, és erről Kocsis Pál gondolatait érdemes eredetiben idézni: „ – Nekem az első perctől kezdve mániám volt, hogy itt pedig igenis kellemes klasszikus zene fog szólni az állatoknak. Ha látom, hogy jól érzik magukat, akkor talán ennek is része van a termelési eredmények sikerében. Én azt vettem észre, hogy a lágyabb, kellemesebb melódiákat – mint Mozart, Vivaldi – szívesebben hallgatják, mint esetleg Beethovent, de ez lehet, hogy csak az én lelkem visszatükröződése.” Nos, ha a zene kell az eredményesebb termeléshez, hát legyen…
A feldolgozás során pedig különösen büszkék azokra a termékeikre – mint a natúr, füstölt és fűszeres ízesítésű Garabonciás érlelt félkemény kecskesajtok, Garabonciás natúr és zöldfűszeres lágy kecskesajtok, Garabonciás snidlinges és bazsalikomos ízesítésű krémsajt golyók, a kecsketej, valamint Gurman termékcsalád – amelyek az Agrármarketing Centrum által kiírt pályázaton az utóbbi években szereztek jogosultságot a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy viselésére. A védjegy elnyerésének mindenkori feltétele az, hogy a felhasznált alapanyagok, összetevők, valamint a gyártási folyamat, illetve maga a végtermék ne egyszerűen elérje, hanem egy vagy több jellemzőjében meg is haladja a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumait. Ezeknél a termékeknél ez már sikerült…
Kiemelt figyelmet fordítanak a termékek magas minőségi szintjének megtartására
