Az EU természet-helyreállítási rendelete a természetvédelmi területek összekapcsolásával földkisajátításokhoz is vezethet, illetve a még extenzívebb termelés felé tereli a földhasználókat. Ez már a magántulajdon megsértése! – fakadt ki Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség elnöke. Magyarországnak is alig másfél éve maradt a megvalósítási tervek benyújtására.
Rukwied szerint nagy veszély fenyegeti a gazdálkodókat. A koalíciós kormány által elfogadott, új természet-helyreállítási törvény szerint a magántulajdonnal szemben elsőbbséget élvez a biotópok, azaz az élőhelyek összekapcsolása. A jogszabály szerint az állam további természetvédelmi területeket jelölhet ki, és ezeket – a kisajátítás után – a mezőgazdasági termelés rovására egyesítheti. A gazdálkodóknak kártalanításképpen földcserét vagy pénzt ajánlanának fel. A kormányzat azzal védekezik, hogy csak az EU természet-helyreállítási rendeletének tesz eleget.
Mi az a természet-helyreállítási rendelet?
2024. augusztus 18-án lép életbe az az uniósrendelet, ami alapján a tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2026 szeptemberéig be kell nyújtania a Bizottság felé a nemzeti természet-helyreállítás tervezetét. Eszerint meg kell állapítani a rendeletben megjelölt fajok kedvező életfeltételeihez szükséges élőhelyek mennyiségét, minőségét és összekapcsoltságát. A helyreállító intézkedéseknek uniós szinten 2030-ig a szárazföldi területek legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát le kell fedniük. A témáról itt talál egy hazai tematikus oldalt.
Mit jelent ez?
2030-ig elsősorban a Natura 2000-es területeket gondolják újra a döntéshozók: elég védelmet nyújtanak-e fajoknak, nem lehet-e nagyobb egységekbe vonni őket? A német szövetségi környezetvédelmi minisztérium azzal számol, hogy a rendelet végrehajtása területeket von ki a mezőgazdasági termelésből. „Ez hadüzenet minden gazdálkodónak és földtulajdonosnak” – fakadt ki Rukwied, aki szerint ez a magántulajdon megsértése. A pénz vagy a csereterület nem pótolja egy gazdaságosan művelhető egység felszámolását.
A német kormányzat első körben nem a kisajátításban gondolkodik. Dr. Anja Weisgerber (CSU) szerint egyszerre lehet gazdálkodni és a természetet védeni. Ezt a ráfordítást – ahogy eddig is tették – valamilyen környezetvédelmi támogatás formájában ellentételeznék a gazdáknak. Az eddigiek alapján azonban minden ilyen kifizetés az extenzifikáció irányba vitt, tehát kevesebb és drágább élelmiszer-alapanyag előállítását eredményezte.
Tehát ismét egy uniós elvárás, ami arra inti a magyar termelőket, hogy kevés, de drágán eladható, prémium termékek előállítására kell berendezkedni. A többlet-elvárásoknak való megfelelést pedig tanúsítványokkal kell igazolni. Ezzel termelési oldalról fenntartható a nyereséges gazdálkodás. Az már más lapra tartozik, hogy ennek árát a fogyasztókkal kell megfizettetni.
Ez a cikk is érdekelheti: Agrár-erdészeti rendszerek: április közepétől lehet pályázni.
