Nehéz éveket él át az agrárium, amit az is megmutat, hogy mennyien pályáztak az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) elnyerhető plusz pénzekre. A pályázók többsége rutinos AKG-s, aki a korábbinál is nagyobb területre kérelmezte a támogatást. A Horizontális szántó előíráscsoportban lemorzsolódás várható. A kiírás leginkább rizikós pontjaira világítunk rá.
A legutóbbi AKG-programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt, hozzávetőlegesen 1,2 millió hektár termőterülettel; most köze l20 ezer kérelem érkezett be, bő 1,6 millió hektárra. Az igénynövekedéssel már a kiírásban számolt a kormányzat, hiszen 21 ezer nyertessel kalkulált. Azzal azonban nem, hogy harmadával növekszik a kérelmezett terület.
A választható előírások közül 1,2 millió hektárnyi szántóra horizontális vállalást tettek a jelentkezők. A talajmegújításért (strip-till, illetve no-till) ígért 400–500 eurós hektáronkénti támogatás szűk 25 ezer hektárt vonzott be, míg a madárvédelmeket szolgáló előíráscsoportok több mint 38 ezer hektárt. Noha az ország ötöde Natura-védettséget élvez, kevés szántó esetén választották a támogatással járó extra megkötéseket a gazdálkodók.
Szegélyek, sávok, részleges visszavonás
„Jellemzően a rutinos agrár-környezetgazdálkodók pályáztak újra, számukra nem okozott meglepetést a kiírás. Egyetlen szokatlan elem a talajmegújító gazdálkodás volt szántó művelési ágban. A sávos művelés gondolatával nagyon kevesen kacérkodtak – ezt öt éven át igen nehéz kivitelezni –, de a szántásmentes gazdálkodásnak már komoly tábora kezd kialakulni Magyarországon” – vélekedik Vári Attila, Békés vármegyei szaktanácsadó. Szerinte ehhez mérten nem sok a 25 ezer hektár bevonása a programba. Úgy gondolja, több jelentkező is akadt volna, ha hamarabb kiderült, hogyan lehet bedolgozni a zöldtrágyát „talajművelés nélkül”, és a glifozát használatának tarlóra korlátozása is túlzónak tűnhetett a pályázóknak.
„Az 5 hektáros táblák esetén a KET-ek elválasztása szigorodott az eredeti kiíráshoz képest. A karózással szemben egy AM-tájékoztató már egy kétméteres elválasztó sávot ír elő a KET-ek határán. Ez a változtatás elég későn jött ki, és elképzelhető, hogy sokan nem is tudnak róla” – jegyzi meg Vári Attila. Hozzáteszi, minden AKG-snak van egy problémája, amiről a kiíró nem tehet: a földtulajdonosok még több bérleti díjat akarnak szedni azokért a földekért, amelyre AKG-kifizetés érkezik.
„Egy november közepi felhívásmódosításnak köszönhetően a lejáró földbérletek esetén nincs lehetőség a szankciómentes részleges visszavonásra, az addig felvett támogatás jogosulatlannak minősül. A támogatás-visszafizetési kötelezettség réme pedig nyeregbe emeli a földtulajdonosokat, amikor lejár a földbérlet, és alkudni kell a használata díjáról…”
Weisz Miklós szintén úgy látja, hogy a KET-ek közötti 2 méteres zöldugarcsíkra vonatkozó elvárás nagyon későn derült ki, a kérelembeadási határidő lejárta után, december 18-án. A Győr-Moson-Sopron vármegyei szaktanácsadó szerint a nyerési esélyek csak a Horizontális szántó előíráscsoportban bizonytalanok, de az 1,6 millió hektárnyi AKG-terület 75 százaléka ide tartozik. Mivel a pályázók száma nem nőtt (sőt), csak a terület, valószínűleg a régi AKG-sok neveztek be újabb táblákat is a programba. Nyerni viszont csak akkor fognak, ha sok választható tevékenységre kötelezték el magukat. A szaktanácsadó a pályázatról való döntést áprilisra várja. Ügyfeleit azonban arra biztatja, hogy ne halogassák a vetőmag-rendeléseket, mert zöldugarfajokból idén szűkös lehet a kínálat.
„Nem mindegy, hogy mekkora a bevitt terület és a megszűnő földbérlet, amire a részleges visszavonást kezdeményezik” – teszi hozzá Keresztesi Gábor. „Ha kiesik 2 hektár a 10-ből, akkor új támogatói okirat készül, és addig nincs kifizetés a többi hektárra sem. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szaktanácsadó szerint a földtulajdonosok nem veszik figyelembe, hogy az AKG egy jövedelempótló támogatás, ami – éppen a gazdálkodási vállalásokból adódóan – a kisebb hozamok és bevételek miatt jár a termelőnek. „Én minden ügyfelemnek azt tanácsolom, csak olyan területet vigyenek be a programba, amin 5 évig garantálni tudják a földhasználatot.”
A szaktanácsadó szerint március végén a többség már látni fogja a nyertes státuszt a rendszerben, így még a tavaszi munkálatok előtt kiderül, hogy kell-e foglalkoznia zöldugarszegélyekkel vagy elválasztó csíkokkal. „Magas Természeti Értékű Területeken biztosra vehető a nyerés, a Horizontális szántó és Horizontális gyep esetében viszont lesz lemorzsolódás. A vetőmagrendeléseket ezzel együtt én is szorgalmazom az ügyfelek körében.”
A szakember szerint új belépők inkább a Nyugat-Dunántúlon vannak, nem Borsodban, ahol legfeljebb a generációváltás okán jelentek meg új kérelmezők a programban. A Kisalföldön viszont az utóbbi években rosszul alakult a termés, most is aszályos az időjárás arrafelé. „Már ők is rászorulnak a támogatásra. Nehéz a főnövényekből nyereséget hozó mennyiséget termelni, az alternatív kultúráknak pedig megtalálni a piacát. Biztosabbnak tűnik a támogatásért cserébe zöldugart, lucernát termeszteni, főként a rosszabb adottságú területeken. Ezeken a táblákon az AKG hozza a nyereséget.”
A támogatásból van jövedelem
„Összesen 100 hektárral voltunk eddig az AKG-ban, most betettük az egész területet, mert kell a támogatás” – ismeri el egy 240 hektáros gazdaság vezetője Veszprém vármegyében. Pedig tavaly neki sem volt rossz a kukoricája, mérsékelten toxinos, 8 tonnás eredménnyel zárta a szezont. Mégis sokkal nagyobb biztonságban érzi magát az AKG-pénzek birtokában. A Horizontális szántó előíráscsoportban a kötelezőkön felül a 20%-nyi lucernát és a méhlegelőt 6 méteres szegélyekkel vállalta, a betakarításkor10 centis tarlómagasságot hagyva, valamint betette még a csomagba az öt év alatt egyszeri talajlazítást és összesen két alkalommal a zöldtrágyanövény bedolgozását.
„Nem lett volna rossz a melléktermék-visszaforgatás kötelezettsége sem, de a szegéllyel együtt azt már bonyolult lett volna kivitelezni…” – magyaráz a gazdaságvezető. Ami a szerhasználatot illeti, az már alapból annyi korlátba ütközik, hogy az AKG tiltólistája semmi meglepetést nem okozott neki. „Nehezebb a naprakész naplót vezetni, mint permetezni…”
Komárom-Esztergom vármegyében éppen ellenkező véleményen van egy kisebb méretű gazdaság vezetője. Azt mondja, számára annál jobb, minél kevesebb a vetésszerkezeti vagy technológiai előírás. „Őszintén megmondom, a területeim egy része 10 hektáronként más használatában van, hogy semmilyen megkötés ne vonatkozzon a művelésükre, nem mellesleg adózási szempontból is előnyös őstermelőnek lenni. Ha akarnám, akár monokultúrában termeszthetném a kukoricát. Nyilván nem fogom, mert nem éri meg a növényegészségügyi kockázatot. Nekem is az az érdekem, hogy a termőhellyel összhangban gazdálkodjak” – magyaráz a gazdaságvezető, aki élénken érdeklődik a Talajmegújító Gazdák tevékenysége iránt, és pár éve már kísérletezik a no-till-lel is.
Tavaly az aszályban 10-11 tonnás kukoricákat aratott öntözés nélkül (éppen júliusban kapott 70 mm esőt), és a gyenge talajokon 5,5 tonnás lett a búzája is. „A célom az, hogy teljesen át tudjak állni a no-tillre, de ehhez még szükségem lenne két darab, egyenként 20 millióba kerülő vetőgépre. Azt remélem, legalább az egyiket beszerezhetem a digitális beruházási pályázaton.”
Egy Békés vármegyei szaktanácsadó szerint sokkal többen érdeklődnek a szántásmentes művelés iránt, mint ahányan megpályázták azt. Az ő ügyfélkörében mégis akad egy gazdálkodó, aki 100 hektárral szállt be a programba. „A zöldtrágya beforgatási kötelezettsége sokáig kérdéses volt ebben a ’művelésmentes’ kategóriában, de aztán kiderült, hogy 10 centi sekélyen betárcsázható. Nálunk ez egyébként sem nő az égig, örülünk, ha egyáltalán kikel. A glifozát a haszonnövénnyel nem fedett földeken használható, tehát vetés előtt is, ami megfelelő ebben a művelésmódban. Inkább a szerves anyag bontása lehet gond a megyénkben, mivel az a talaj nedves közegében megy végbe, mélyebben, mint 10 centi. Azonkívül a pocokjáratok megbolygatása is indokolt lenne. Meglátjuk, hogyan boldogul öt éven át az említett gazdálkodó.”
A szaktanácsadó úgy látja, hogy a Horizontális szántó előíráscsoport nem jelent nehézséget a gazdálkodók számára, de aki nem vállalt extrákat, nemigen nyer idén. „Látszik, hogy nagyon kellenek a támogatási pénzek az életben maradáshoz. Itt tavaly a kukoricával veszteséget arattunk.”
„Ha nem lenne ez a program, kiszállnánk a szőlőtermesztésből” – összegez az Egri borvidék egyik fiatal gazdálkodója is. Szőlőültetvény esetében alapból közel 900 eurót lehetett elnyerni hektáronként, ha az ember levélanalízisre alapozott tápanyag-gazdálkodási tervet és szűkített növényvédőszer-használatot vállalt. Emellett növényvédelmi szakirányító bevonásával, előrejelzésre alapuló növényvédelemmel és madárodúkkal lehetett növelni a nyerési esélyeket és a kapható támogatást – ezt a legtöbb pályázó meg is tette.
„25 hektárnyi szőlővel voltunk eddig a programban, és most is beneveztük a teljes területet. Azt vettem észre, hogy ami eddig választható előírás volt, most annak nagy része már kötelező lett. Nem számít, mert már korábban is választottuk ezeket, kivéve a rovarbúvóhelyek kialakítását, amit most sem vállaltunk.” A fiatal szőlész szerint hasonló elvárásokért hasonló támogatásban részesülnek, mint az előző ciklusban, de ma már a profitot egyedül az AKG hozza a gazdaságba.
Mi a lényeg?
1. Az AKG az aszályos területek és piaci zavarok növekedésével egyre fontosabb jövedelemforrás.
2. A pályázók zöme rutinos, és a programba bevitt területét növeli. Az új pályázók a romló termelési eredményű régiókból jelentkeznek.
3. Az AKG vetésszerkezeti előírásai a lucerna és a zöldugar felé terelik a hazai gazdálkodást. Ezeknek a fajoknak a vetőmagigénye növekszik.
4. A pályázatról való döntés időpontja a tavaszi vetések megtervezése miatt kulcsfontosságú.
5. Az új AKG-elvárások (lásd zöldtrágya beforgatása no-till-ben, vagy a kikarózás kontra elválasztó sáv dilemmája) világosabb kommunikációt igényeltek volna.
6. A részleges kötelezettség-visszavonás lehetősége nagyon fontos elvárás a gazdálkodók részéről. Ennek híján drasztikusan romlik a tárgyalási pozíciójuk a haszonbérletek lejártakor.
FRISSÍTÉS: A KAP Nemzeti Irányító Hatóság február 26-ai közleményében igyekezett rendezni a nyitott kérdéseket.
