A májusi esők sok helyen életmentő nedvességet adtak a talajnak, de a júniusi kilátások már óvatosságra intik a gazdákat. Előrejelzések alapján a hónap elején és közepén ismét erősödhet a párolgás, a melegedés pedig gyorsan apaszthatja a felső talajréteg vízkészletét.
A májusi eső jókor jött, de nem oldott meg mindent
A tavasz második felében a mezőgazdaság számára kulcskérdés volt a csapadék. A március végétől húzódó száraz időszak több térségben aszályos helyzetet okozott, különösen az őszi vetések és a kelő kapásnövények szempontjából. A május közepi csapadék sok helyen enyhítette a gondokat, sőt több térségben megszüntette vagy mérsékelte az aszályt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdák hátradőlhetnek. A HungaroMet agrometeorológiai elemzései szerint az északias áramlás visszatérése szárazabb periódust hozhat, miközben a talaj a melegedő időben gyorsan veszít nedvességtartalmából.
Júniusban a párolgás lehet a nagy ellenfél
Agrárszempontból júniusban nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, mennyit veszít a talaj naponta. A magasabb hőmérséklet, az erős napsütés és a szél együttesen gyorsan kiszáríthatja a felső 20 centiméteres réteget. Ez különösen a kukorica, a napraforgó, a szója és más nyári kapásnövények esetében kritikus, mert ezek gyökérzete még nem mindenhol érte el a mélyebb, nedvesebb rétegeket. A többhetes európai anomália-előrejelzések alapján június folyamán a hőmérséklet több időszakban az átlagosnál magasabb lehet térségünkben. Ez gyorsítja a növények fejlődését, de növeli a vízigényt is. Vagyis ami a növekedésnek kedvez, az könnyen stresszforrássá válhat, ha nem társul hozzá elegendő csapadék.
A kalászosoknál már a szemképződés a tét
Az őszi búza, árpa és más kalászosok esetében júniusban a szemképződés és az érés időszaka következik. Ilyenkor a hőstressz és a vízhiány közvetlenül ronthatja a szemek telítődését, így a termés mennyiségét és minőségét is. A túl gyors felmelegedés lerövidítheti az érési folyamatot, ami kisebb ezerszemtömeget eredményezhet. A májusi csapadék tehát sokat segített, de a júniusi meleg és szárazabb periódusok gyorsan visszahozhatják a kockázatot. A gyengébb vízgazdálkodású, homokos vagy sekély termőrétegű talajokon ez különösen hamar jelentkezhet.
Kapások: most alapozódik a nyári teljesítmény
A kukorica és a napraforgó számára a június meghatározó hónap. A növények gyors növekedési szakaszba lépnek, ezért a víz- és tápanyagfelvétel intenzívvé válik. Ha a felső talajréteg kiszárad, az visszavetheti a fejlődést, rontja a tápanyag-hasznosulást, és növeli a későbbi terméskiesés kockázatát. Ahol van öntözési lehetőség, ott érdemes nem megvárni a látványos hervadást. A megelőző, jól időzített vízpótlás sokkal hatékonyabb lehet, mint a már stresszbe került állomány mentése.
Növényvédelem: a meleg nem csak a kultúrnövényeknek kedvez
A csapadékosabb májusi napok után a növényvédelmi kockázatok is erősödhetnek. A tartósan nedves levélfelület kedvezhet több gombabetegségnek, a melegedés pedig a kártevők fejlődését gyorsíthatja. A gazdáknak ezért júniusban különösen fontos lesz az állományok rendszeres szemlézése. Nem elég rutinból permetezni: a védekezések időzítését a helyi időjárás, a fertőzési nyomás és az állomány fejlettsége alapján kell meghatározni.
Forrás: met.hu
MezőHír Tudástár: talajnedvesség – A talajnedvesség a termőréteg víztartalma, amely meghatározza a növények víz- és tápanyagfelvételét, fejlődési ütemét, hő- és aszálystressz-kitettségét; szántóföldi kultúrákban különösen fontos a felső talajréteg állapota, mert gyors párolgáskor ez korlátozza legelőször a kelő és intenzíven növő állományokat.
