Már előző cikkünkből is kitűnt, hogy Közép-Európa nagy bajban van. Most az európai műholdak megfigyelései is azt mutatják, hogy a térség 1991 óta kevés olyan száraz telet tapasztalt, mint a mostani. Magyarország északnyugati sávja, ezen belül különösen a Kisalföld, Európa legszárazabb térségébe tartozik.

(fotó: Horizont Média Kft./Gönczi Krisztina)
Közép- és Kelet-Európa nagy részén jelentős csapadékhiány figyelhető meg december eleje óta. Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon fontos mezőgazdasági területeket sújt a csapadékhiány. Az említett régiókban az 1991 óta tartó mérések óta a három legszárazabb közé került a megfigyelt időszak. E térségek többségében az összesített csapadékmennyiség 50–100%-kal maradtel a sokéves átlagtól.
Bulgáriában kisebbnek látszik a baj, de itt az őszi vetéseket már a szezon eleje óta nagyon kevés eső öntözi, egyes területeken kipusztultak a kalászosok. A hótakaró szinte teljes hiánya a február végén érkező kemény fagyokkal szemben esendővé tette ezeket a rossz kondícióban lévő állományokat.

Szintén érintett Spanyolország déli régiója (Murcia) és Marokkó nagy része. Ukrajnában és Oroszország déli részén is állandósult a csapadékhiány. Emellett Ukrajna keleti régiói a sokéves átlagot 4 fokkal (!) meghaladó átlagos napi hőmérsékletet tapasztaltak, és erre érkezett meg a február végi, kemény fagy. Van miért aggódni az őszi vetések miatt.
Törökországban a keleti termőterületeken december eleje óta vízhiány tapasztalható. A csapadék elmaradása hatással lehet azokra a földekre, amelyeket nem öntöznek. Emellett már február közepe előtt szokatlanul hideg volt az időjárás: az átlagos napi hőmérséklet 1 °C-kal is elmaradt a sokéves átlagtól, és éjjelente mínusz 10–mínusz 15 °C-ig hűlt a levegő.
Ezzel szemben jelentős csapadéktöbbletet figyeltek meg Dél-Olaszországban (Szardínián és Szicília egyes részein). Itt az összesített csapadékmennyiség akár 150%-kal is meghaladta a sokéves átlagot. Olaszország déli részén december eleje óta több mint 250 mm csapadék hullott.
A hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint a március–április Európa-szerte meleg lesz, a napi átlaghőmérséklet 1 °C-kal is meghaladhatja a 24 éves éghajlati mediánt, Kelet-Európa egyes régióiban márciusban akár 2 °C-os eltérés is várható.