Hamarosan az őszi alapművelésekkel is készen lesz mindenki. El lehet kezdeni számolni, tervezni. Van még egy hónap arra, hogy ki-ki eldöntse: indul-e, és ha igen, akkor milyen AKG-programban? Jól át kell gondolni, és ezután dönteni.
Lesz idő azt is átgondolkodni, tavasszal milyen növényeket vetünk és ezekhez kell-e új beruházást végezni? A kukoricatermesztést az elmúlt évek időjárása nagyon megviselte több régióban, sok helyütt kérdéses a jövője. Alternatív növények lehetnek az őszi kalászosok, a tavaszi vetésűek közül a napraforgó vagy szója. E két növény jobban bírja a meleget, a szárazságot. A napraforgó nagyon mélyre tud gyökerezni.
A szója kb. 5 fokkal magasabb hőmérsékleten is jól érzi magát, de víz hiányában nagy meglepetést tud okozni! A szóját vethetjük gabonasortávra vagy szemenkénti vetőgéppel is, a termésben nem nagyon látunk különbséget. Érdekes, hogy a gyér sorban, szemenként vetett állományt meg lehet kapálni, és a vetésnél kisebb vetőmag normát is használhatunk. Mindkét növény vetésénél érdemes elgondolkodni – igaz, ez vonatkozik a kukoricára is –, hogy a vetés iránya kelet-nyugat legyen. Így a kipárolgásos csapadékveszteség jóval kisebb, ugyanis a növények a sorközre jóval hamarabb fognak árnyékot vetni! (1. kép).
A kapásnövények vetésénél érdemes elgondolkodni, hogy 75-ről 50 cm-re csökkentsük-e a sortávolságot. Ennek eredménye is a nedvesség- és fényveszteség csökkentése lesz. A kukorica esetében legtöbbször a kombájnasztal a meghatározó szempont, hogy mekkora sortávra vetjük. Az 50 és a 75 cm között a traktor kerekeit legalább nem kell áthelyezni!
A Horsch-nál a Maestro vetőgépcsalád óriási választási lehetőséget nyújt a termelőknek! A függesztett vetőgéptől a vontatottig különböző műtrágya-kijuttatási lehetőségekkel. Választható olyan tartály, ami kétfajta szilárd műtrágyát képes kiadagolni, s van olyan, ami folyékony, illetve folyékonyt és szilárdat is (ez utóbbinál a legújabb fejlesztésű LEEB fronttartály áll segítségünkre). Fontos, hogy a Maestro lehet nyomott levegős vagy vákuumos adagolású, és ez megtalálható akár a legkisebb vetőgépektől a legnagyobbakig, valamint a kicsi és nagy vetőgép között. A kocsi robusztusságában, felszereltségében nincs kompromisszum! (2. kép).
A széles, robusztus paralelogramma igen strapabíróvá teszi a Maestrót, mélységtartása több ezer hektár után is pontos. Nagyon sok fejlesztési óra van abban, hogy a vetőmagok a legjobb minőségben kerüljenek a talajba. A vetőmag beágyazása és a mag körüli talaj milyensége nagy hatással van a kelésre, a fejlődésre, ezáltal a termésre!
Az összes Maestro képes az automatikus csoroszlyanyomás-állításra (AutoForce – AF), így a vetőkocsik még nyugodtabban járnak, jobb a mélységtartás anélkül, hogy túltömörítenénk a vetőmag körüli talajt! Mivel a vetőbarázda összezárása is nagyon fontos, sok helyen kihívást jelent. A vetőtárcsa által elkent nedves barázda falát gyakran összeragasztjuk, alatta légüres tér keletkezik, a mag minimálisan van beágyazva, később kel ki. Az is gyakori, hogy a talaj száradásával a vetőbarázda szétnyílik. Ennek elkerüléséért a mélységtartó kerék kötött talajon legyen a RID, és lezáró görgőként az ujjas és/vagy az öntvény bütykös kerék. (3. kép).
A Maestro TX és AX esetében a nagy csoroszlyanyomást úgy tudjuk elérni, hogy egy hidraulikus rendszer segítségével a traktor súlyából teszünk át a vetőgépre annyit, amennyi kell.
A vontatott Maestro vetőgépeknél lehet központi tartályos változatokat is választani, ennek előnye, hogy kevesebb a tankolásnál eltöltött idő. A Horsch mindig is nagyon sokat adott a logisztikára, ez látszik minden vetőgépben.
A Maestro vetőgépek egyaránt alkalmasak a no-till, min-till, mulcs- vagy intenzív forgatásos technológiákban, a sok lehetőséggel mindenki a neki legmegfelelőbbet tudja összeállítani.
A Horsch Connecttel távfelügyelet és a vetőgép körül leforgatás, tesztelés végezhető el!
A tavaszi vetések mellett jó lenne, ha arra is maradna időnk, hogy a parcelláink köré csemetéket ültessünk!
SZÁSZ ZOLTÁN 30-7430302
