Október 1. és november 16. között Európa nagy részét szokatlanul meleg és száraz ősz jellemezte, az Ibériai-félszigeten viszont súlyos, lokális áradásokat hozott az ősz. A betakarítási munkák általában véve jól haladtak, de a vetéshez nem mindenütt volt megfelelő a talajállapot. A tél továbbra is melegnek ígérkezik.
(fotó: Horizont Média)
Mi a szerencsések között voltunk
Október 1. és november 16. között Kelet-Spanyolországban intenzív esőzések és árvizek voltak, amelyek részben megrongálták a növényházakat, szántóföldeket, de számottevő kiesést nem okoztak a termelésben. Az őszi vetésekkel megcsúsztak a gazdák, de az időjárás kedvezett a későbbi időpontnak is. Észak-Olaszországban a gyakori esőzések október közepéig folytatódtak, helyi áradásokat okoztak, és késleltették a betakarítást, vetést. A kalászosokat csak november kezdték el vetni. Románia délnyugati részén és Bulgária több részén a szárazság negatívan befolyásolta a repce és az őszi kalászosok vetését és kezdeti fejlődését.
Hazánkban mindössze 120 ezer hektáron vetették el a repcét, alapvetően az ország csapadékosabb, északkeleti régióiban. A munkát döntően szeptember elejére ütemezték be a gazdaságok. A meleg időjárásban sűrűn kellett védekezni a rovarkártevők ellen, a kevés víz miatt tápanyaghiány tünetei is megfigyelhetőek voltak a repcéken. Mostanra helyrejöttek az állományok, és alapvetően 7-8 leveles állapotban hullott le rájuk az első, novemberi hó.
Ha a lenti térképre nézünk, azt láttuk, hogy Magyarországon az október és november első fele átlagos időjárásúnak volt mondható, miközben a lengyelek, csehek és a románok kifejezetten aszályos őszt éltek meg. Tulajdonképpen alig van olyan állam, amelyiket legalább részben ne érintette volna valamilyen időjárási anomália.
A száraz talaj hátráltatta a vetést és a növények kezdeti fejlődését Kelet-Ukrajnában és Oroszország európai részein is. Oroszországban a reméltnél kisebb területen és gyengébb fejlettséggel vonultak a télbe a kalászosok. (Lásd: Oroszországban 5 éves mélypontra zuhant a búzaterület.) Törökországban nagyon száraz volt az október és november első fele. 1991 óta ez volt az egyik legszárazabb őszi periódus az ország életében.
Mi lesz télen?
A hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint a tél átlaghőmérséklete valószínűleg meghaladhatja a 24 éves klimatológiai mediánt, és minél északabbra tekintünk Európában, annál nagyobb mértékben. Míg az Ibériai-félszigeten 1 fokkal, a mi szélességi körünkön 2 fokkal, Északkelet-Európában pedig akár 3 fokkal is magasabb lehet a december-január átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben megszokottnál. A csapadék-előrejelzések sokkal bizonytalanabbak, de most úgy tűnik, hogy Európa déli részén az átlagnál kevesebb, míg az északi részén az átlagnál több csapadék hullhat.
