A kukoricának nem az első két hónapban van szüksége a legtöbb nitrogénre, hanem ezt követően. Az élettani igényt azonban nehéz úgy kielégíteni, ha a kritikus időszakra a levegőbe vagy a vízbe távozik a fejtrágyával kiadott tápanyag nagy része. Itt vannak a pontos számok a veszteség mértékéről, és a probléma megoldása is!
Az elmúlt évek műtrágya-árrobbanásával egyértelműen a tápanyag-utánpótlás lett a legköltségesebb eleme a mezőgazdaságnak. Erre nyújtanak megoldást az ureázinhibitorok, amelyek a növény növekedésének kritikus szakaszaiban teszik elérhetővé számára a nitrogént, ami több termést eredményez kisebb költséggel és környezeti terheléssel.
A BASF 2024 nyarán az ország három pontján egy 12 héten át tartó kísérletsorozatot végzett, ahol azt vizsgálta, mennyi nitrogént veszítünk a bedolgozott karbamidból gáz formájában, illetve, hogy ezt milyen mértékben tudjuk csökkenteni ureázinhibitorokkal. A gazdálkodókat meglepte az eredmény.
Kiderült, hogy megfelelő inhibitorral a felére csökkenthető a műtrágyából elillanó nitrogén mennyisége. Legalább ennyire fontos eredmény, hogy az ureázgátlók révén a kukorica a fejlődésének legérzékenyebb periódusában még bőségesen talált hasznosítható nitrogént a talajban. Inhibitor nélkül viszont a karbamiddal kijuttatott nitrogén mennyisége messze nem érte el azt a tápanyagszintet, amit a virágzó, majd termést nevelő kukorica igényelt volna.
A kísérlet kivitelezéséről és eredményeiről egy kisfilmet fogatott a BASF:
Ez a cikkünk is érdekelheti: Olcsónak éreztük a nitrogént, bevásároltunk belőle.
