A jövő évi szezonra felkészülésképpen írunk a szamócatermesztést érintő növényvédelmi kérdésekről. Manapság a szamócát leginkább bakháton, fóliatakarással termesztik, szabadföldön és fóliasátor alatt. A növényeket általában 1-2 évig tartják meg, fóliasátor alatt jellemzően évente, szabadföldön leginkább kettőévente cserélik az állományt.
A szamóca hőstressze
Mielőtt rátérnék a fontosabb betegségek és kártevők ismertetésére, pár szóban egy nem olyan rég történt esetet szeretnék bemutatni. A szamócatermesztő olyan problémával keresett meg, hogy nem fejlődnek kellő mértékben az augusztusi ültetésű frigó palánták. A növényeket fóliasátorban, illetve szabadföldre is ültették. Néhány növényt a földből kihúzva, és a gyökereiket megvizsgálva láthatóvá vált, hogy gyökérzete pusztulófélben volt, és friss gyökerek sem voltak láthatók.
Talajlakó kártevők károsításának nem láttam nyomát, továbbá kórokozó eredetű gyökérpusztulásnak sem volt tünete. Feltehetőleg az augusztusi magas hőmérséklet okozta a gyökerek pusztulását. A gazdálkodó hiába figyelt oda a megfelelő öntözésre, a talaj hőmérséklete túl magasnak bizonyult a gyökerek számára. Ezután az állomány gyökeresedésserkentő készítményt kapott, aminek köszönhetően már egy hét után szemmel látható javulás mutatkozott a növényeken.
Természetesen a javuláshoz hozzájárult a csökkenő hőmérséklet is, amely kedvezőbb volt a szamócának. Tanulsága az esetnek, hogy célszerű az ültetési időt kitolni a szamóca esetében, hogy elkerüljük a hasonló eseteket.
A szamóca betegségei
Elsőként a szamóca fontosabb kórokozók által okozott betegségeiről lesz szó. Talán a két legfontosabb betegség a szamóca lisztharmata (Podosphaera macularis), illetve a szamóca botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea). A lisztharmat micéliummal és kazmotéciummal képes áttelelni, és mind a leveleken, mind a terméseken megjelennek az epifita micéliumok. Mindenképp szükséges az ellenük való védekezés. A kórokozó magas páratartalom mellett, 15–20 °C-on érzi legjobban magát.
Az ellene való védekezésben fontos szerepe van az őszi-tavaszi lemosó permetezésnek, továbbá a tenyészidőszakban – legfőképpen a tavaszi időszakban – szükség van a felszívódó készítmények alkalmazására is. Ilyen hatóanyag-kombináció a penkonazol, difenokonazol, difenokonazol + ciflifenamid, difenokonazol + fluxapiroxad, fluopiram + trifloxistrobin, + difenokonazol + azoxistrobin, boszkalid + piraklostrobin. Természetesen az itt felsorolt hatóanyagok nem kizárólag a lisztharmat ellen hatnak, a szamóca más gombás betegségei ellen is hatékonyak. A kontakt lisztharmat elleni hatóanyagok közül a ként, illetve a kálium-hidrogén-karbonátot lehet használni.
A szamóca botrítiszes betegségét okozó kórokozónak a nedves, párás körülmények kedveznek. A legnagyobb problémát a virágok és termések fertőzésével okozzák, ezért a védekezést már a virágzás kezdetén szükséges megkezdeni. A szürkepenész elleni hatóanyag-kombináció a fenhexamid, fludioxonil + ciprodinil, azoxistrobin, pentiopirad, ciprodinil, fludioxonil, fludioxonil + pirimetanil, fenpirazamin, boszkalid + piroklastrobin. A kontakt készítmények közül a kaptánt emelném ki.
Jelentős terméskiesést tud okozni a szamóca fitoftórás gyökérpusztulása és gyümölcsrothadása. A kórokozó a talajból fertőz, és a gyöktörzs pusztulását okozza, de a terméseken is okozhat tüneteket. A növény gyenge fejlődésű, a külső levelei lankadnak, sárgulnak, majd ez áttevődik a fiatalabb levelekre is. A gyöktörzs belső szövetében barna elszíneződés látható. A fitoftóra esetében a megelőzés a legfontosabb. A vetésforgó betartásával jelentősen csökkenthetjük a kórokozó megjelenésének valószínűségét, illetve megelőzésképpen talajlakó gombákat is alkalmazhatunk.
Kórokozók, tünetek, kezelésük
A terméseket károsító kórokozók közül a szamócaantraknózist (Colletotrichum acutatum, C. fragariae, C. gloeosporioides), továbbá a szamóca gnomóniás betegségét (Gnomonia comari, Gnomoniopsis comari) tartom fontosnak megemlíteni. Az antraknózis besüppedő, kerek, barna foltokat okoz a termésen, a gnomónia nagyobb kiterjedésű, barna színű rothadást. A korábban említett hatóanyagok jelentős része e két kórokozó ellen is hatásos.
Csak a leveleken okoz tüneteket a szamóca mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaereallafragariae) és a diplokarponos levélfoltossága (Diplocarpon fragariae). Kifehéredő, határozott szélű kerek, illetve vörösesbarnás foltokat okoznak a leveleken. Általában a szüret utáni időszakban lehet rájuk számítani, a korábban említett hatóanyagok hatásosak ellenük.
A szamócának számos vírus által okozott betegsége van, ezek közül a szamócamozaikot (Arabis mosaic virus) és a szamóca-levélsodródást (Strawberry crinkle virus) emelném ki. A szamócamozaik esetén a leveleken sárgászöld mozaikfoltok jelennek meg, hullámosodnak, csavarodnak, a növény visszamarad a növekedésben. Egészséges szaporítóanyaggal és a vektorok elleni védekezéssel tudjuk megelőzni a betegséget. A kórokozó vektorai a fonálférgek.
A szamóca levélsodródása esetén a leveleken apró sárgászöld foltok jelennek meg, amelyek később nekrotizálódnak. A levélerek részben vagy egészben sárgászöld színűek, a levéllemez besodródik. Védekezés szintén egészséges szaporítóanyaggal és a vektorok elleni védekezéssel történhet. Vektorai a levéltetvek.
Ezeken kívül a szamócaatkát (Phytonemus pallidus) emelném ki. Soknemzedékes, nagyon szapora kártevőről beszélhetünk, ezért már 2-3 egyednél célszerű megkezdeni a védekezést. A szívogatása nyomán a levelek, virágok és a termések torzulnak. Ellene speciális akaricidekkel tudunk védekezni. Ilyen hatóanyag a milbemektin, hexitiazox, fenpiroximát. Nem kifejezetten akaricid hatóanyag, de hatásos az atkák ellen is a spirotetramat. Természetesen használhatunk élő szervezeteket is az atkák ellen.
Fontos kártevői a szamócának a levéltetvek. A levéltetvek esetén is fontos a korai védekezés, már az első kolóniák esetén védekezzünk ellenük! Rejtett életmódot élnek, ezért tapadásfokozó szer hozzáadása ajánlott a permetléhez.Levéltetvek ellen használható hatóanyag az acetamiprid, deltametrin, lambda-cihalotrin, spirotetramat, flupiradifuron, azadirachtin, prophilheptametil-trisziloxán. A legutolsó hatóanyag annyiban különleges, hogy fizikai úton hat a károsítóra, befedi a kültakaróját, és kiszárítja a károsítót.
A tavaszi időszakban a szamóca-bimbólikasztó bogár (Anthonomus rubi) fellépésére is számíthatunk. Az áttelelt egyed a kocsányba rág, tojásait a bimbóba rakja. Védekezni még virágzás előtt kell ellene.Felhasználható hatóanyag a deltametrin, lambda-cihalotrin, acetamiprid, ciantraniliprol. Nyár végi-őszi időszakban számíthatunk a bagolylepkelárvák károsítására, tömeges megjelenésük esetén jelentős kártétel okoznak a levelek rágásával, ellenük a korábban említett rovarölő készítmények hatásosak.
A végére hagytuk a talajban élő kártevőket, amelyekkel számolnunk kell a termesztés során. Ilyen kártevő a pajor, drótféreg, fonálféreg.Talajlakó kártevőre utal, ha foltszerűen pusztulnak ki növények az állományban. A gyökerek megvizsgálásával kideríthetjük, hogy kártevő okozta a pusztulást, vagy más problémával állunk szemben. A leghatékonyabb védekezés a helyes vetésforgó alkalmazása, de talajfertőtlenítő szerek is a rendelkezésünkre állnak. Sajnos a talajban nehéz elérni a kártevőket a hatóanyagokkal, ezért esetenként a kezelés nem jár kielégítő eredménnyel. Ilyen hatóanyag a teflutrin, metám, dazomet. Fontos megjegyezni, hogy a teflutrin csak a pajorok és drótférgek ellen hat.
A sikeres szamócatermesztés feltételei
Végül, összefoglalva, a vegetáció előtt célszerű kén- és réztartalmú készítménnyel lemosó permetezést végezni, a tavaszi időszakban pedig intenzív védekezést kell folytatni a kórokozó gombák és kártevők ellen, odafigyelve az élelmezésügyi várakozás időre. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bizonyos gombaölő szerek, mint például az azoxistrobin és a difenokonazol kedvezőtlenül befolyásolhatja a szamóca cukortartalmát.
A szüret utáni időszakban számolhatunk foltbetegséget okozó kórokozó károsításával (mikoszferella, diplokarpon). Az atkák károsítására is oda kell figyelni az év további részében is, illetve a bagolylepkelárvák ellephetik az állományt. A következő évi szezonra felkészülve szükség esetén lisztharmat ellen is kell védekezni, hogy csökkentsük az áttelelő képletek számát, amelyekből a következő évi fertőzés indul. Mindenkinek sikeres gazdálkodást kívánok!
SZERZŐ: BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS • AGRO APOTÉKA KFT.
