BD-EXPO Kft.: 150 kiállítást képviselnek
Egy külföldi szakvásáron való megjelenés amellett, hogy óriási piaci lehetőséget adhat egy vállalatnak, nagyon nagy kihívást is jelent mindenkinek. Jó ilyenkor egy olyan cég támogatását kérni, amely nemzetközi vásárvállalatok hivatalos képviselőjeként segít az előkészületekben, a részvételben és a szakvásár utáni teendők megtervezésében. A BD-EXPO Kft. épp negyedszázada dolgozik ezen az izgalmas területen. Máté Szilviával, a cég tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk.
Huszonévesen már a düsseldorfi vásár képviselője lett
– Ugorjunk vissza az időben! Gyermek- vagy kamaszkorában már gondolt arra, hogy kiállításokkal foglalkozzon?
– Nem, akkor még nem is tudtam a nemzetközi vásárok létezéséről sem… Magyar és népművelés szakon végeztem a tanárképzőn; ez utóbbit ma már művelődésszervezőnek hívják… Mindig is szerettem a szervezéssel járó munkákat, de a tanulásnak nem lett itt vége, a külker főiskolára jelentkeztem, majd elvégeztem a European Business Schoolt is. A diplomáim megszerzése már a munkával párhuzamosan is folyt, a harmincas éveim elejéig, közben végig Budapesten éltem, soha nem költöztem külföldre. A külker akkor került képbe, amikor a düsseldorfi vásár magyarországi képviselője lettem – 1993-ban kerültem ugyanis a Német Gazdasági Kamarához, ahol minden vásárképviselet összpontosult. Akkoriban a német vásárok uralták a piacot, és a legtöbb nemzetközi kiállítás ma is Németországban zajlik. Huszonévesen lettem a düsseldorfi vásár magyarországi képviselője.
– Ez volt az első munkahelye?
– Nem, előtte két évig tanítottam, de már akkor láttam, hogy az oktatás nem az én utam, így váltottam. A kamaránál találkoztam Berlin, Düsseldorf, Köln, Hannover és Nürnberg vásáraival. A főnököm szerint ideális feladat volt számomra a nemzetközi vásárok szervezése. Igaza volt! Így kezdődött a pályafutásom, és 1993 óta képviselem a düsseldorfi vásárt Magyarországon. Ez már egy 30 éves jubileum, ez még Németországban se gyakori!
A történet a kilencvenes évek végén folytatódott, amikor a düsseldorfi vásár megvásárolta a brnói vásárvállalatot. Hármas leányvállalatként működtünk, amiben nekem is 10%-os tulajdonrészem volt, később apránként a teljes cég az én tulajdonomba került.
– Tehát itt már a BD-EXPO Kft.-ről beszélhetünk?
– Igen, 1999-ben alapítottuk meg. A cél világos volt: vásárképviseletekkel foglalkozunk. Az évek során bővültünk: a frankfurti vásárközpont és az Informa Markets is hozzánk tartozik. Az Informa a világ egyik legnagyobb vásárszervezője, de mi csak az élelmiszer- és italipari kiállításokat látjuk el, főleg Délkelet-Ázsiában. A Messe Frankfurt a legnagyobb önálló vásárszervező, míg a Messe Düsseldorf a harmadik.
Brno továbbra is fontos a portfóliónkban, különösen a regionális piac miatt. Kezdő exportőröknek mindig ajánljuk, hogy először a régióban próbálják ki magukat. A brnói vásárok kiváló lehetőséget biztosítanak, hiszen a helyszín közel van, és innen a szlovák piacot is jól el lehet érni.
Fontosak a személyes találkozások
– Visszaemlékezve: melyik időszak volt a legdinamikusabb ezen a piacon?
– A 2000-es évek közepe, amikor a magyar gazdaság fellendült, növekedett a GDP, és bővült a fogyasztás. A cégek elkezdtek exportálni, de ezt a pozitív folyamatot a 2008-as válság lassította le. Magyarország különösen nehezen állt talpra, itt 4-5 évig tartott a kilábalás, míg Nyugat-Európában gyorsabb volt. 2015 és 2019 között ismét egy kiemelkedő időszak következett, amikor a beszélgetések többsége a piacbővítésről szólt. Azonban a pandémia ezt derékba törte.
2020 márciusában gyakorlatilag minden leállt. Az az évünk csúcsévnek indult, hiszen olyan kiállítások voltak betervezve, mint a Drupa és az Interpack, de március 13-án mindent elvágtak. A túlélést az tette lehetővé: hittünk abban, hogy a nemzetközi vásárokra szükség van. Sokan gondolták, hogy minden átkerül online térbe, de a személyes kapcsolatok pótolhatatlanok. 2022-től újraindultak a kiállítások, és 2023-ban visszaálltunk a rendes kerékvágásba.
– Miért tartja fontosnak a személyes jelenlétet?
– Egy gépet videón is be lehet mutatni, de az apró részleteket élőben érti meg az ember. Ugyanez igaz a textiliparra: látni és érezni kell az anyagot. Az élelmiszeriparban és borászatnál pedig logikus, hogy kóstolni is kell. Érdekességként elmondhatom, hogy online kiállításnál próbálkoztak kis fiolákkal kóstoltatni, de a logisztika rémálom volt. Képzelje el, Európa több országában kellett megszervezni a kóstolót. A borászatok bedobozolták a mintákat, és reménykedtünk, hogy időben odaér az érdeklődőkhöz. Aztán a képernyőn mondta a somelier, hogy most nyissák ki az 1-es fiolát… Nem részletezem – élőben ez sokkal jobb! Minden szakmában fontos a személyes jelenlét: a gépeknél, fogyasztási cikkeknél, élelmiszernél – mindent meg lehet oldani digitálisan, de az élmény, a lehetőségek nem ugyanazok.
– És akkor még nem beszéltünk a személyes jelenlétből adódó váratlan interakciókról!
– Pontosan! A spontán találkozások és beszélgetések, amikor valaki meglát egy érdekes standot vagy egy régi ismerőst – ez mind hiányzik az online térből. A kiállítások lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók egymással is kapcsolatba lépjenek, amit digitálisan nem lehet pótolni.
– Visszatérve a korábbi kérdésre: hogyan lehetett túlélni a covid okozta lezárások időszakát?
– Vakhit kellett hozzá. A vásárképviseletek jutalékokból élnek, és ha nincs kiállítás, nincs bevétel. Mi is megtapasztaltuk ezt. Igyekeztünk minden támogatást, előleget és hitelt igénybe venni. Amikor a kiállítások újraindultak, komoly hitelállománnyal kezdtünk, amit azóta is törlesztünk. Most már helyreállt a rend: van marketingbüdzsé, normális bevételek és jutalékok a kiállítóktól. Bár szűkebb keretek között működtünk, próbáltuk megtartani a munkatársakat, mert nélkülük nem tudtunk volna talpra állni.
– Visszatértek a kiállítások a megszokott szintre?
– A kiállítók gyorsabban visszatértek, mint a látogatók. A pandémia előtti időszak, főleg 2015 és 2019 között, aranykor volt a vásárok számára. Azt a szintet már nem érjük el, de 2023-ra a kiállítók 75–80%-a már visszatért. Európában 2022-ben indultak el újra a rendezvények, míg Ázsiában csak 2023 elején. A mostani visszatérési arány 85–90%, néhol 95%. A látogatóknál az első évben 70–75%-os volt a visszatérés, ami mostanra 80–85%-ra emelkedett. A régi látogatószámokat viszont már nem fogjuk elérni. A cégek is másképp szervezik az utazásokat: régen akár tízen is eljöttek, most jellemzően 2-3 embert küldenek. Sok konferenciát, workshopot streamelnek, így aki csak egy-egy programért utazott volna, azt inkább online követi. Ez jelentősen csökkenti a látogatók számát.
Rengeteg területen otthonosan mozognak
– Melyek a fő kiállítási területek, amelyeket képviselnek?
– Nem egyszerű erre válaszolni, mert a portfóliónkban mintegy 150 kiállítás szerepel, bár ezek több szakterületet fednek le. Általánosságban a magyar export 80%-ára rálátunk. Kiemelkedőek a gépipari kiállítások, amelyek lefedik a nyomdagépektől a csomagoláson át a szerszámgépekig terjedő témákat. Az agrárgépek szintén fontosak, a brnói szakvásár az európai top 3-ban van. Az Interpack például a csomagolási iparág vezető rendezvénye, és több egészségügyi kiállításunk is van, mint a Medica és a RehaCare, amelyeknek világszerte vannak rendezvényei. Így, ha egy magyar exportőr nem Düsseldorfba, hanem Dubajba vagy Mumbaiba akar menni, mi tudunk segíteni.
A textilipari kiállításaink főleg lakás- és közületi textíliára koncentrálnak. Az autóipar terén 14 különböző helyszínen kínálunk lehetőséget, például Isztambulban, Dubajban és Frankfurtban, ahol a legnagyobb ilyen jellegű kiállítás zajlik. Emellett egyre több magyar cég érdeklődik Európán kívüli piacok iránt. Nem hagyhatjuk ki a borászati kiállításokat sem: a ProWein a világ legnagyobb borkiállítása Düsseldorfban, és mostanra egyre több magyar borász nyit az ázsiai piacok felé.
– Hogyan történik a kapcsolatfelvétel? Önök keresik meg a cégeket vagy inkább fordítva?
– A cégek 75–80%-ban maguktól keresnek meg bennünket. De előfordul, hogy mi keressük fel őket, ha egy adott kiállítás véleményünk szerint számukra érdekes lehet. Könnyen megtalálnak minket, mivel intenzív marketingkampányaink vannak, hirdetünk, és részt veszünk magyarországi konferenciákon, rendezvényeken. Sokszor szakmai szövetségekkel együttműködve kapunk ötleteket is. Ha tudjuk, hogy valaki érdeklődik, jelezzük neki a számára releváns lehetőségeket.
Kell a humorérzék…
– Összesen négyen vagyunk, és most két gyakornok is segíti a munkánkat. Kicsi, de profi csapat vagyunk, mindannyian több nyelven beszélünk, és jól ismerjük a kiállításszervezés minden részletét. Szeretném bővíteni a munkatársi létszámot, de ez a bevételi helyzettől függ. Bevételeink a kiállítói és látogatói jutalékokból származnak, így, ha sok magyar cég vesz részt, jó évünk van, ha kevés, akkor kevésbé.
– Hogyan bírja a nem tervezhető helyzeteket?
– Az idei év különösen nehéz volt, főleg az első negyedévben. Volt hóesés, sztrájk, útlezárások. Ilyenkor sok humorérzékre van szükség. Egyébként az egész élethez kell humor, de a mi régiónkban különösen.
– Az egyik legismertebb agrárérdekeltségű rendezvényük a brnói TechAgro, amely a gépekről szól. Milyen, az ágazathoz kapcsolódó kiállításokat képviselnek még?
– Itt van például a dróntechnológia. Az agrárium az egyik legnagyobb felhasználója a drónoknak, és Düsseldorfban is lesz ilyen kiállítás. A dróntechnológia friss terület, de most már a kiállítási iparban is megjelent. Amerikában már teljes iparági kiállításokat szerveznek köré, és a Közel-Keleten is nagy az érdeklődés. A bor is közel áll a szívünkhöz. Düsseldorfban van a világ legnagyobb borpiaci kiállítása, a már említett ProWein, ahol a magyar borászok rendszeresen kiállítanak. Emellett vannak kisebb testvérkiállítások is, például Dél-Amerikában, Indiában és Kínában. Indiát sokan figyelmen kívül hagyják, pedig ott is komoly piac lehet. Kína pedig egyre fontosabb a magyar borászatok számára, főleg Sanghaj, amely a kereskedelmi központ.
Ha pedig az élelmiszeripart nézzük, a távol-keleti élelmiszer-kiállításokat tapasztalt exportőröknek ajánljuk. Az Agrármarketing Centrummal szorosan együttműködünk, ők rendszeresen jelen vannak például Szingapúrban. Az ottani magyar standon nagy sikerrel mutatkozott be például a mangalicahús és más prémium termékek.
– Munkájából adódóan, gondolom, sokat utazik?
– Igen, évente 10–20 utazásom is van. Ezek többnyire rövid, 2-3 napos utak. Nekünk a kiállítások előtt van a legtöbb dolgunk, a helyszínen már kevesebb, ha a cégek jól felkészültek. De mindig kell helyszíni segítség, mert folyamatosan felmerülnek kérdések. Akár Brno, Sanghaj vagy Frankfurt – mindenhol jönnek új ötletek, amelyek segítik a további munkánkat. Az utazás valóban más életmód. Azok, akik irodában dolgoznak, nehezen értik, miért nem könnyű. Csak egy példa: 2017-ben vettük át a Messe Frankfurt képviseletét, de 2022-ben jártam először Frankfurt belvárosában… A repteret viszont már töviről-hegyire ismertem, annyiszor voltam ott.
– Ha jönne a jó tündér, mit kérne tőle így, 2024 vége felé?
– Azt, hogy a magyar gazdaság újra növekedjen, és a cégek exportkedve erősödjön. Egy növekvő gazdaságban az export is nő. Magyarország kis piac, így akinek versenyképes terméke van, hamar eléri a hazai korlátokat, és tovább kell lépnie. Ha a cégek jobban érdeklődnének az export iránt, akkor én is elégedett lennék.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
