A moldáv politikai helyzet kísértetiesen hasonlít az ukrajnaihoz, és az agráriumuk is képes kellemetlen helyzetbe hozni az európai termelőket. Az erősségük a gyümölcsexport, és ezen a téren azonnal bizonyítani tudták, mekkora ellenfelei a magyar gazdálkodóknak. Az ország októberben tart népszavazást az uniós csatlakozásról.
A Concours Mondial de Bruxelles egy rangos nemzetközi borverseny. Idén a nagy arany minősítésű borok között a sok francia díjazott között egy moldovai gyöngyöző bor (chardonnay 70%, pinot noir 15%, pinot meunier 15%) és egy rizling is szerepel. Ezeken felül 48 arany- és ezüstérmes bort vittek haza a megmérettetésről. Hazánk idén nem nyert el nagy arany minősítést ezen a versenyen. A 22 arany- és ezüstérmes magyar bort a verseny honlapján találja. Ebben a cikkben nem fanyalogni akarunk, csupán ráirányítani a figyelmet arra, hogy Moldova miként válik az európai piac egyre fontosabb ellátójává. Természetesen nemcsak borból. A körülmények kényszerítették őket erre, de megdöbbentően jól élnek a történelem adta lehetőséggel.
A szovjet birodalom határmezsgyéjén
A Moldovai Köztársaság északon és nyugaton Romániával, délen és keleten pedig Ukrajnával határos, 1991-ig a Szovjetunió része volt. A Belgiumnál alig nagyobb, mintegy 2,6 millió lakosú ország a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezik egész Európában. A főváros, Kisinyov ad otthont a moldovaiak csaknem egyharmadának. Az ország éghajlata mérsékelt kontinentális, forró nyárral és hideg telekkel. Talaja nagyon termékeny. A legtöbb ember beszél románul; sokan oroszul vagy ukránul, esetleg bolgárul.
Moldova 2014 – azaz a Krím megszállása – óta részesül kereskedelmi kedvezményekben az EU-val kötött társulási megállapodás nyomán, többek között nem kell vámot fizetnie a beszállított mezőgazdasági termékek után, kivéve 7 „érzékeny” agrárterméket. Legfontosabb exportpartnerük mégis Oroszország maradt, egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig. Ekkor Moldova azonnal tagjelölti státust kért az EU-tól. Ezt 2022 júniusában meg is kapta. Továbbá a 7 „érzékeny” agrártermék vonatkozásában megemelt vámmentes kvótákat biztosítottak az ország számára az EU felé. Ez a szőlő, a szőlőlé, az alma, a szilva, a paradicsom, a fokhagyma és a cseresznye. Oroszország a maga részéről a moldáv export teljes kitiltásával válaszolt. Moldova kénytelen az uniós kvótát is meghaladóan elárasztani az EU piacát szilvával és szőlővel.
2023 júliusában az Egyesült Királyság is kinyújtotta a kezét Moldova felé, és feloldott minden behozatali vámot az innen származó mezőgazdasági és kertészeti termékekre. Az intézkedés 2029 júliusának végéig él, és már az első évben a moldáv szilva, szőlő, alma és cseresznye importjának felfutását hozta a szigetországban.
Az EU és Moldova agrárkereskedelme
A Krím megszállása óta az EU agrárkereskedelmi egyenlege az ábra szerint alakult Moldovával. Jól érzékelhető rajta az az időszak, amikor Ukrajna Moldován keresztül is kénytelen volt utaztatni a gabonaféléket, olajmagokat, illetve növényi olajokat az EU-ba. Feltűnő, hogy az ország gyümölcsexportja mindig is stabil volt az unió felé, a háború óta pedig növekedett.
(forrás: Agri-food statistical factsheet)
Feltehető a kérdés, miért jó az EU-nak egy ennyire negatív agrárkereskedelmi egyenleg? A válasz ismerős: azért, mert az EU annyi gépet, járművet és ipari terméket exportál Moldovába, hogy a kivitt összes érték éppen a duplája a behozottnak. Akkora a plusz, hogy belefér egy kis negatív szaldójú agrárkereskedelem.
Az EU-ba irányuló moldáv agrárexport szerkezete a tortadiagramm szerint alakult 2023-ban: bár még mindig leginkább olajmagok (napraforgó), illetve gabonafélék érkeztek innen, de a friss és feldolgozott gyümölcsök aránya is 21%-os részesedéssel bírt a forgalmazott exportértékben. 2022-hözképest 19 és 14%-kal visszaesett a két legfontosabb termékcsoport exportja, miközben a friss gyümölcsök uniós behozatala 59%-kal megugrott, a vámkönnyítéseknek tehát drasztikus hatása volt. A feldolgozott gyümölcsök és borok exportértékében is 14%, illetve 12,5%-os növekedést értek el a moldávok.
(forrás: Agri-food statistical factsheet)
Moldova hagyományosan nagy gyümölcstermelő, míg a belpiaca kicsi. Muszáj exportálnia, ha nem az orosz piacra, akkor az EU-ba. Ez viszont azzal jár, hogy számunkra fontos piacokat kezdtek el telíteni az árujukkal. Az EU által nyújtott kereskedelmi kedvezmények például azonnali hatással voltak a magyar szilva németországi értékesíthetőségére, a honlapunkon már írtunk róla. Hazánk mezőgazdasága számára mindenképpen kihívást jelent a moldáv export, ezért nem vagyunk túl lelkes támogatói Moldova uniós csatlakozásának.
Pedig nem nekünk van a legtöbb félnivalónk: Moldova 100 km-rel közelebb van a németországi Ruhr-völgyhöz, mint akár Almería (Spanyolország), akár Szicília (Olaszország). Könnyen lehet, hogy az eddig Marokkóra panaszkodó spanyoloknak is lesz egykét szavuk a moldáv csatlakozáshoz. Az emlegetett szilva terén ugyanis az EU legnagyobb exportőre Spanyolország, Moldova azonban világszinten az ötödik legnagyobb szereplő, ami a kiszállított mennyiséget illeti
Az uniós csatlakozás küszöbén?
Idén október 20-án Moldovában elnökválasztást, valamint népszavazást tartanak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A jelenlegi elnök, Maja Szandu EU-párti, és reméli, hogy nyerhet még négy év kormányzást. Ezt az oroszbarát erők mindenképpen igyekeznek megakadályozni.
Moldovának van egy szakadár területe is, a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Dnyeszter-mellék), amelyik Moszkvától vár védelmet. A Csongrád- Csanád vármegyényi területet az ENSZ nem ismeri el, Moldovának viszont semmilyen fennhatósága nincs már felette, és önállóan kereskedik Oroszországgal. Moldova déli részén is van még egy kis, autonóm terület, Gagauzia, amelyik szintén védelmet kért Moszkvától. Ez a két, papíron moldáv országrész a Szovjetunió felbomlása óta kötődik Moszkvához: az emberek alapvetően oroszul beszélnek, orosz oktatási rendszerben tanulnak, és az orosz médiából tájékozódnak. Áprilisban Oroszország a gagauz gyümölcsök és zöldségek előtt is megnyitotta piacát.
Moldova többi része az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól kap támogatást. Egyszóval nagyon hasonló a helyzet, mint Ukrajnában. Azzal a különbséggel, hogy innen igényesen csomagolt, kitűnő minőségű és ízvilágú gyümölcsök indulnak hódító útra. Ne gondoljuk, hogy a mindössze 2,6 millió lakosú ország pusztán politikai okokból nyert el több mint kétszer annyi érmet az emlegetett borversenyen, mint mi. Ismerik a korszerű szőlőtermesztési és borkészítési technológiákat, minden szektorban jelen vannak a modern válogatósorok és csomagológépek, plusz még a marketingeszközöket is hibátlanul alkalmazzák. Ha lehetőséget kapnak az EU-tól, azonnal élni tudnak vele – ezt bizonyítottuk a fenti grafikonon.
FRISSÍTÉS: A moldovai választáson az állampolgárok 50,42 százaléka szavazott az EU-s tagság mellett és 49,58 százaléka ellene. Maia Sandu a szavazatok 42 százalékával az első helyen végzett az elnökválasztáson, de második fordulóra kényszerült.
Gönczi Krisztina
