A hajtatottzöldség-termesztés, a zárt termelési környezet relatíve nagy biztonságot nyújt a gazdaságokban, de ehhez korszerű létesítmények, fejlesztések kellenek. Sajnos a termelőiár-csökkenések, a kíméletlen importnyomás, a versenyhátrányt okozó szabályozás mellett az egyre szélsőségesebb időjárás is nyomja a zöldségágazat vállát – így összegezhetőek a 13. alkalommal megrendezett Paprika Szakmai Nap főbb megállapításai.
A rossz hírek mellé néhány kedvezőbb
Sok gondunk van, de a kemény mag azért minden évben itt van, nagy számban – fogalmazott nyitóelőadásában dr. Apáti Ferenc. A FruitVeB elnöke nem tagadta: arra kérték, hogy ne rossz, hanem jó hírekkel szolgáljon. Ezért arra emlékeztetett, e többféle krízistünetet hozó időszakban a szabályozható, zárt környezetben termelő hajtatókertészet a leginkább válságálló ágazatok közé tartozik. A munkaerőhiányt is jobban képesek kezelni egyrészt a 3. országokból érkező munkavállalók, másrészt a csúcsszezonon túli időszakra szervezett foglalkoztatás révén. Emellett remélhetően 2027 után számíthatnak a gazdaságos termálvízalapú fűtéstechnológia előnyeire.
A szabolcsi származású FruitVeB elnök elismeréssel szólt a csongrádibékési Dél-KerTÉSZ több évtizedes munkájáról: a hatékony, versenyképes, stabil termesztéstechnológiai és eladásszervezési érdekszövetség példájaként említette ezt az integrációt.
Elviszi a növekedést az árcsökkenés
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője kevesebb jó hírről számolhatott be. Bár az integráció erőltetett tempóban és rendkívül eredményesen fejleszti infrastruktúráját, erősíti piaci jelenlétét, az objektív hatások alól nem tudja magát teljesen kivonni. Az elnök emlékeztetett: az európai és magyar gazdák szenvedik az importnyomást, amit részben az európai szabályozás hátrányos következményei okoznak.
Másrészt hiába sikerül a DélKerTÉSZ-nek növelnie az értékesítést, az átlagos 7–10 százalékos termelőiár-csökkenés (paprikánál ez 20–25, szántóföldi borsónál, csemegekukoricánál akár 45) komoly probléma. Nagypéter Sándor szerint az áruházláncok rokonszenves partneri magatartást, közös erőfeszítéseket produkálnak (például akciókkal) a termelői szervezetekkel az eladások fokozása érdekében.
Végül azért mégiscsak volt miről mint pozitív fejleményről beszámolnia: a DélKerTÉSZ tavaly 7, idén 12 százalékkal növeli beszállítói mennyiségeit. Ebben jelentős szerepe van a többmilliárdos fejlesztési programoknak, illetve az intenzív marketingstratégiának – ez utóbbinak része a Szentesi vagányok néven indított online vásárlási felület is.
Fejlesztéstámogató pályázatok
A paprikanapon Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a kertészeti fejlesztési lehetőségekről, pályázati támogatásokról szólva bejelentette: a 2027-ig tartó stratégiai tervek részeként a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás jelent meg. Újabb fejlesztési hullám várható a kertészeti ágazatban: gyümölcs-, valamint gyógy- és fűszernövényültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. Utóbbi pályázati felhívás keretösszege 50 milliárd forint. Ezen túlmenően a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervének keretei között az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25,2 milliárd forint fordítható.
(Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
A zárt termelési környezet piaci stabilitáshoz segít
A szentesi paprikanap szakmai előadásai és kiállítói-bemutatói betekintést adtak a termesztési módszerek fejlesztéseibe és a paprika minőségének javítását célzó innovációkba. Ezek között hangsúlyozták a fólia- és üvegházak szerepét, mivel ezek az intenzív hajtatásos termesztés központi elemei. Az ilyen zárt termesztési rendszerek megteremtik az optimális körülményeket a paprika számára, legyen szó hőmérséklet-, páratartalom- vagy fényviszonyokról. A fóliaházakban lehetővé válik a folyamatos termelés, ami a piaci keresletnek való megfelelés szempontjából elengedhetetlen. E létesítmények hozzájárulnak a termelésbiztonsághoz, különösen a megváltozott klimatikus viszonyok között, mint például a gyakoribb hőhullámok vagy az időjárási szélsőségek.
A rendezvény előadói hangsúlyozták a modern és környezetbarát technológiák elterjesztésének fontosságát a paprikatermesztésben. Az olyan megoldások, mint az automatizált öntözőrendszer, a precíziós tápanyag-utánpótlás és az energiahatékony fűtési rendszerek nemcsak a terméshozamot növelik, hanem a fenntarthatóságot is elősegítik. Az új technológiák és a zárt termesztési rendszerek révén a paprikatermesztők alkalmazkodni tudnak a változó piaci és környezeti feltételekhez, miközben folyamatosan kiváló minőségű termékkel látják el a fogyasztókat.
A szakmai nap lehetőséget adott a gazdálkodóknak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint megismerjék azokat a pályázati lehetőségeket és támogatásokat, amelyek segíthetik a kertészeti ágazat fejlődését. Összességében a XIII. Szentesi Paprika Napja a paprikatermesztés fejlesztésének és a termesztési módszerek korszerűsítésének fontosságát állította középpontba, kiemelve a fóliaházak szerepét a fenntartható és sikeres zöldségtermesztésben.
Kohout Zoltán
