fbpx

Leépül a zöldségtermelés, hitelt kértek öntözésre

Írta: Szerkesztőség - 2024 október 08.

Moldova gyümölcstermesztőként a világ sikeres államai közé tartozik, a szilva exportjában például az ötödik legnagyobb. Zöldségtermesztése azonban gyors tempóban épül le. Az okok nagyon hasonlítanak a Magyarországon tapasztalható folyamatokra.

sárgarépa
Forrás: pixabay.com

60%-os területcsökkenés

Moldova zöldségtermő terület a 2004. évi bő10 ezer hektárról mára 4 ezer hektár környékére zsugorodott – számol be a FruitVeB. Az üvegházas zöldségtermesztésben is több mint 60%-os a visszaesés: 20 év alatt 86,6 hektárról 30,9 hektárra csökkent. Szakértők szerint óriási visszaesés tapasztalható az öntözött terület méretében is: a korábbi 88 területi öntözőrendszerből mindössze 24 működik. A moldovai parlament 2023 végén 55 millió dolláros hitelszerződést írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az öntözési infrastruktúra helyreállítására.

Import zöldség, import fajták

Fentiek következtében egyre nagyobb volumenben érkezik az országba import zöldség: 2023-ban több mint 11 ezer tonna paradicsomot hoztak be Moldovába, amelynek a fele Törökországból származott. A burgonya importjában pedig Ukrajna lett az ország legnagyobb ellátója, valamivel több mint 23 ezer tonnás mennyiséggel.

A szovjet érában a birodalom belső körzeteit 90%-ban még moldáv paradicsommal látták el. A „birodalom” felbomlásával a moldáv zöldségtermelés padlóra került, és azóta nem tér magához. A háborút megelőzően Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából szerezték be a szükséges mennyiségű burgonyát, sárgarépát és hagymát, Törökországból pedig a paradicsomot. 2022 nyara óta csak a török és az ukrán import zavartalan, a sárgarépa leginkább Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon és Románián keresztül jut el – a korábbinál sokkal magasabb szállítási költséggel – Moldovába.

Nemcsak a zöldségek, de a szaporítóanyagok egyre nagyobb hányada is importból származik. Korábban a vetésterület 80%-án helyi fajtákat termesztettek a gazdák, azonban a magasabb hozamokra való törekvés miatt sokan új fajtákra váltottak, amelyek gyakran alkalmatlannak bizonyultak az ország éghajlati viszonyaira.

A helyzet emlékeztet a magyarországira. Olvassa el ezt a cikket: Szókimondó állapotjelentés a gyümölcskutatásról Cegléden.