Itt az újabb uniós termésbecslés, és elég lehangoló. Szinte az összes növény várható hozamán lejjebb kellett módosítani, így azok az ötéves átlag alá süllyedtek. Hazánk Európa aszályzónájában található, ahol a hőség és a vízhiány egyszerre tizedeli a termést.
Szinte mindenből kevesebb terem
Látva a műholdas felvételeket a júliusi várakozásokat jellemzően 3 százalékkal kellett lejjebb korrigálniuk az európai elemzőknek, de a már betakarított növények eredményét is nagyjából ennyivel csökkentették. A legtöbb növény várható hozama már az ötéves átlag alatt van. Kivételt képez a tavaszi árpa, amelyik ezt 9 százalékkal meghaladó, 5 tonnás átlagtermést produkált, a szárazbab, amelyik 2,8 tonnás átlaggal 4 százalékkal jobb eredményt mutatott az elmúlt évekénél, valamint a silókukorica, amelyik 42,7 t/ha-os átlaggal 3 százalékos pluszt mutathat fel.
A szója várható hozamát uniós szinten még mindig az ötéves átlag körülire teszik, 2,75 t/ha-os eredményt várnak tőle az elemzők, ezzel szemben a napraforgó 2 tonnásnak ígérkező termésátlaga 5 százalékos elmaradást mutat az ötéves átlagtól. A kukorica 7 t/ha-ra várt átlaghozama 4 százalékos terméskiesést jelent a korábbi évekhez mérten.
A feltételezett magyar átlagok
Hazánk termésátlagai az elemzői becslések szerint a következők:
- repce: 2,72 t/ha
- tavaszi árpa: 4,75 t/ha
- őszi árpa: 5,72 t/ha
- tritikálé: 4,43 t/ha
- búza: 5,67 t/ha
- durum: 5,1 t/ha
- silókukorica: 26,2 t/ha
- napraforgó: 2,7 t/ha
- szója: 2,5 t/ha
- szemeskukorica: 6,46 t/ha
- cukorrépa: 57,2 t/ha
Könnyen lehet, hogy az Ön becslése nem egyezik a fenti várakozással. (Lásd még: Kevés a kukorica, jöhet az ukrán áru. Milyen árak lesznek?)
Aszályzónában
Ha az alábbi térképre nézünk, azt látjuk, hogy Európa időjárása nagyjából hazánk vonalában két részre szakadt: egy nagyon száraz és egy normál időjárású régióra. Utóbbi is csak júliustól vált „normálissá”, egészen odáig extrém csapadékos volt – a kalászosok és a repce hozamát a nyugati régió időjárása miatt kellett csökkenteni. A tavaszi vetésű növények terméseredményeit pedig Délkelet-Európa időjárása rontja lefelé. Itt hősokktól és vízhiánytól szenvednek a növények. Kiemelten rossz a helyzet Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Görögországban. Ukrajnában leginkább a keleti, oroszok által dominált régiókban uralkodik aszály, ami Oroszország legfontosabb gabonatermő régióit is súlyosan érinti.
A hosszabb távú időjárás-előrejelzés szerint elég valószínű, hogy az ősz (szeptembertől november végéig) meleg lesz, Délkelet-Európában a hőmérséklet akár 2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az elmúlt 24 év mediánját. Eközben a Balkánon szeptemberben a megszokottnál 50 mm-vel kevesebb eső eshet, míg Északnyugat-Európában ugyanennyivel több.