Tavaly kevesebb tranzakció mellett kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2022-ben. A szántó esetében viszont növekedést lehetett látni. A földek drágulása nem tudta követni az inflációt.
Reálértéken kevesebbet fizettek a földért
Tavaly 2,064 millióra nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A 3,8%-os áremelkedés reálértéken 13%-ot meghaladó csökkenést jelent. A legjobban (16, illetve 15%-kal) Hajdú-Bihar és Somogy vármegyében emelkedtek az árak. A másik végletként Heves és Nógrád vármegyékben 15-15%-os csökkenés következett be.
„A legdrágább 2023-ban Hajdú-Bihar volt 2,81 millió forintos hektárárral. Még Békés és Győr-Moson-Sopron lépi át a 2,5 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,2 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását 2023-ban legnagyobb mértékben a szántóterületek drágultak, 6,7%-kal. A gyepterületek 4,6%-os áremelkedését az erdőterületek 2,5%-os drágulása követte, míg – a nem mellékesen látványos forgalomvesztést elkönyvelő – kert-gyümölcsös kategóriában 8%-ot meghaladó csökkenést mutatnak a számok. (A szőlőforgalom elemzéséhez nem tartalmaz kellő számú tranzakciót a NAV adatbázisa.)
Leginkább Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya területén élénkült a földforgalom
A termőföldpiac tavaly is látványosan szűkült. Mintegy 29%-kal csökkent az adásvételek száma, Heves vármegyében egyenesen 69%-kal volt kevesebb a tranzakció. De az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján csak 2,6%-os volt a visszaesés, azaz átlagban nagyobb területek kerültek eladásra, mint 2022-ben. Összességében nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost 2023-ban. Ennek bő tizede, 3,8 ezer hektár, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében került új tulajdonoshoz. Itt 49%-kal nőtt az eladott földterület nagysága. Ennél csak Baranyában növekedett jobban, 55%-kal.
A szántótól szabadultak leginkább
Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 5,3%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 24,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2023-ban. A gyepterületek esetében közel ekkora (4,7%) volt a bővülés, míg az erdőterületeknél -11%, a kert-gyümölcsös kategóriában pedig -44% ez az arány.
13 éves távlatban 3,6-szoros nominális drágulás
A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát, de a 2022. évi magas infláció miatt 2023-ban 13%-ot meghaladó reálár-csökkenést mérhettünk. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,6-szorosára növelte árát 2023-ra.
„A termőföldpiac tavaly tovább folytatódó lassulása elsősorban a növénytermesztés jövedelempozíciójának romlására vezethető vissza. Az elszabaduló energiaárak, az ukrán termékekre vonatkozó EU-s vámmentesség, a 2022-es évszázados aszály, a terményárak megfeleződése főleg a kisebb és kevésbé tőkeerős gazdák esetében okoztak keresletcsökkenést” – sorolja a tényezőket Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napjainkban már látszanak a konszolidáció jelei: a termény árak enyhe emelkedése, illetve a költségszintek visszarendeződése. Ezek földforgalomra gyakorolt, pozitív hatását tovább erősíthetik a földtörvény legutóbbi módosításai és a generációváltás.
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el.
