Az európai választások exit poll-adatai megmutatják, hol és mennyiben tér el a társadalom egészének világfelfogása a mezőgazdaságból élőkétől. Ha a szavazatok megoszlása nagyon különböző, az bajok forrása lehet. A termelők életét ugyanis erősen befolyásolja, hogyan gondolkodnak a városlakók.
Sajnálhatjuk, hogy Magyarországon nem készülnek a gazdatársadalom pártpreferenciáit mérő adatgyűjtések. Németországban kíváncsiak voltak rá, hogyan szavaztak a mezőgazdaságból élők az európai választásokon. Az adatok rögtön megmutatják, hol és mennyiben tér el a társadalom egészének világfelfogása a termelőkétől. Ez egyben kijelöli azt is, hogy a gazdálkodók érdekeit védőknek milyen ideológiák terén kell meggyőzniük a városlakókat.
Keresztény és egyre inkább jobboldali
Egy 46,5 ezer fős mintán végzett kutatás (exit poll) eredménye szerint a gazdálkodók konzervatívabbak és nemzetibb érzelműek is, mint az átlagszavazó, emellett erősen kritikusak a zöldekkel szemben. Ezt nyilván sejtettük is, de pontosabb a kép, amit a számok rajzolnak ki. A német gazdák abszolút többsége a keresztény-demokrata uniót és pártszövetségesét (CDU/CSU) támogatta, ami 52%-os arányt jelent. A lakosság egésze csak 30%-ban szavazott a kormányzó pártok mellett.
Abban viszont nincs nagy különbség egy átlagszavazó és egy gazda között, hogy a második legkedveltebb párt a nacionalista AfD lett a körükben, egy kicsivel nagyobb szavazatarányt is elérve, mint a lakosság egészében: az Alternatíva Németországnak 18%-ot kapott a gazdáktól, míg országosan 16%-ot. Elemzők megjegyzik, hogy ez különösen azért figyelemreméltó, mert a korábbi mérésekben az AfD alulteljesített a termelők körében a lakosság többi részéhez képest, most viszont fordítani tudott. Azt is hozzáteszik, hogy az erősen jobboldali párt a kétkezi munkások körében a legkedveltebb, 25%-os részesedést ért el ebben a társadalmi csoportban.
Sem a zöld, sem a vörös ideológiát nem szeretik
A zöldek kicsit sem népszerűek a mezőgazdaságban. A növényvédőszer-használatról és a környezetvédelmi előírásokról szóló viták a végletekig élezték az ellentéteket a gazdák és a zöld aktivisták között, amire több tüntetést felfűztek az utóbbi évben. Mindössze a termelők 3 százaléka szavazott a Zöldekre Németországban, ami azt jelenti, hogy a biogazdálkodók egy része is elpártolt tőlük. (Lásd: Átragadt a gazdák dühe a zöldekre is). Ehhez képest a lakosság 12%-a tartotta támogatásra érdemesnek a zöldeket, azaz négyszer nagyobb arányban azonosultak az elképzeléseikkel. Ez riasztó adat a termelők számára, és cselekvésre kell hogy sarkallja az érdekeiket képviselőket.
Az viszont egyenesen érthető, hogy a hivatalnokok, adminisztratív dolgozók körében 19%-os a zöldideológiák népszerűsége, azaz minden ötödik itt dolgozó rájuk szavazott. Az biztos, hogy a bürokraták egy részének kiváló megélhetési forrás az agrárpolitika „papírozása”, más részük kellően képzett ahhoz, hogy az anyatermészetért aggódjon, miközben elég távol dolgozik tőle ahhoz, hogy értse, mi zajlik odakint, a földeken.
A liberális szabaddemokraták (FDP) és a szociáldemokraták (SPD) sem tudták meggyőzni a gazdákat, csak 5-5%-os szavazati arányt élveznek a körükben. Előbbi termelői támogatottsága megegyezik a társadalom egészét jellemző aránnyal, az utóbbi viszont sokkal rosszabb annál, hiszen a szociáldemokrata eszmék országos szinten 14%-os támogatottsággal bírnak. A posztkommunista baloldalt (Die Linke) pedig végképp nem szeretik a termelők: csak 2%-uk voksolt rájuk, leginkább a volt NDK területén. Ez kisebb az országosan jellemző 2,7%-os aránynál.
Lásd még az uniós és a hazai színtér politikai változásait itt: Leszerepeltek a zöldek Európában, a jobboldal megerősödött.
