A korábban 1-1,2 millió hektárt fedő árukukorica immár második éve képtelen visszakapaszkodni akár a 800 ezer hektáros szintre is. A növény krízise kihat a vetőmagpiacra és az alternatívaként vethető növények területére is.
Elveszett a bizalom
Tavasszal volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, nemcsak pár tízezer hektárral nőhet a kukoricatermelési kedv. De úgy tűnik, a növény a 2022. évi multikrízis óta nem tud magához térni. Akkor a piac bedőlése, az aszály, az aflatoxinproblémák és az energia árának emelkedése egyszerre sújtotta azokat, akik erre a növényre alapozták a gazdálkodásukat.
Tovagyűrűző hatások
A probléma tovább gyűrűző hatása a vetőmagpiacon is megmutatkozik. A háborúval komoly partnereket veszítettünk a keleti térségben, de mint látható, itthon is 200 ezer hektárnyi terület esett ki tartósan a termelésből. A hibridkukorica termelésére így idén bő 2000 hektárral kevesebbet fordítanak a gazdaságok, mintegy 20,5 ezer hektárt. Csemegekukoricából pedig csaknem 4 ezer hektárral terveznek kevesebbet vetni, miután a kínai áru tavaly összezavarta az európai piacot, és a gyárak nem mertek nagyobb mennyiségre szerződni. 23,6 ezer hektár szerepel a vetési tervben a tavalyi 27,2 ezer után. A zöldborsó területében nincs érdemi változás, az most is bő 15 ezer hektár.
Alább a tavaly május közepén tervezett és az idén tervezett hektárokat vetjük össze az AKI jelentése alapján. Ebből kiderül, hogy a köles és az olajlen valóban sikernövény lett, míg a lucerna a vesztesek közé tartozik. A szója, a bab, a paradicsom és a cukorrépa területe örvendetesen növekedett, míg a káposztát nehezebb eladni.
