A növényvédő szerek drónról történő kijuttatása egy kevésbé ismert és kiforrott terület. Nincsenek bevált gyakorlatok, nincs elegendő tapasztalat. A közösségi médiában elérhető hirdetések ugyan nagy magabiztosságot sugallnak, de kis utánajárással is sok kérdés merül fel menet közben.
Például elsőként az ajánlott tevékenység legalitása – és bár hajlamosak vagyunk elfogadni a szabálytalant, ha abból előnyünk származik, de ez esetben (is) érdemes feltenni a kérdést: vajon miért nem legális még? Nos, igen, az engedélyezett készítmények hiánya miatt. És miért nincs engedélyezett készítmény? Erről egy korábbi cikkben már volt szó, nem kívánom megismételni. Most azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyekkel érdemes tisztában lenni, ha – bármilyen formában – a szolgáltatás igénybevételére kerül sor.
A növényvédelmi szolgáltatás két ismert sarokpontja:
– Időzítés: sajnos ezt a legnehezebb befolyásolni. Gyakori helyzet, hogy akkor jön a szolgáltató, amikor odaér. Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 fok melegben. Ez nem ideális (finoman szólva) a növényvédelmi munkákhoz. És általában hiábavaló kérés, hogy várjuk meg, amíg csökken a hőség…, tisztelet a kivételnek!
– Permetlémennyiség: a szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlémennyiség alkalmazása csökkenti a területteljesítményt, ezért ebben a kérdésben a szolgáltatók (egy része) ellenérdekelt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális permetlémennyiséggel történjen a kezelés.
A drónos permetezés ezeken felül kiegészül még néhány kérdéssel:
– Munkamagasság: ideális a 2 méteren végzett kezelés, a növényállomány tetejétől számolva. A munkavégzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. A munka minősége azonban ezzel együtt drasztikusan romlik, az elsodródás kockázata pedig nő. Ez azonban nem ökölszabály: az újabb permeteződrónok nagyobbak, és nagyobb (30 literes vagy még nagyobb) permetlétartállyal rendelkeznek. Összességében jóval nagyobb a felszálló tömeg, emiatt jóval nagyobb a rotorok teljesítménye is. 2 méteres magasságban ez a rotorszél akár még kárt is okozhat, tehát a permeteződrón méretétől, súlyától is függ az optimális munkamagasság megválasztása.
– Munkasebesség: a drónos kijuttatás pártolói a kis permetlémennyiséggel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet, és ez pontosan így is van! Mégis voltam már olyan bemutatón (!), ahol a drón úgy húzta maga után a permetlé-függönyt, mint egy AN-2 repülőgép. Ott nyilván nem lehetett beszélni bekeverő hatásról. Itt is érvényes a mondás: lassan járj…!
– Éjszakai permetezés: kétségkívül drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, így jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”.
Kockázatok azonban itt is felmerülnek:
‑ A harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé, bár figyelembe véve a rendkívül kis permetlémennyiséget, ez a kockázat jóval kisebb, mint egy földi permetezőgép esetében;
‑ egészen más meteorológiai körülmények között dolgozunk, mint nap közben, ezt a drónpilótának megfelelően értékelnie kell, és megítélni az éjszakai munkavégzés lehetőségét;
‑ egy műszaki meghibásodás esetén nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra;
‑ a repülésfigyelő személy nehezen tudja ellátni a feladatát (pl. nagytestű vadak mozgásának figyelése a kezelt területen és környezetében).
Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. Nos, az már önmagában pozitívum, ha tudatosan figyelembe veszik a méhek védelmét, de mint mondják, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve! A „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este (és nem éjszaka!) permetezünk. Egészen pontosan a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött. Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell.
23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. És ez csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad. Önmagában az, hogy közvetlenül nem permetezzük le a méheket, még nem elég. A méhmérgezések döntő többsége ugyanis nem közvetlenül lepermetezés miatt következik be, hanem a növényeket borító beszáradt permetlétől, vagyis a növényvédő szertől. Ha éjszaka permetezünk, méhek által látogatott területen 23 óra után csak olyan növényvédő szer alkalmazható, amely méhekre nem jelölésköteles!
Akkor járunk el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére és irányítására bízzuk a munkát. Ennek több oka van: – ő fogja ismerni az eljárás minden szakmai vetületét;
– övé a szakmai felelősség;
– légi növényvédelem (ideértve a drónok használatát is) alkalmazása során jogszabály szerint kötelező;
– az egyéb növényvédelmi szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus jelenléte is).
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ •LÉGTÉR.HU KFT.
