Decembertől január közepéig Európa időjárását a kettősség jellemezte: az északi részeken hideghullámok és kiterjedt csapadékzónák söpörtek végig, míg délebbre meleg és száraz időjárás uralkodott. Nálunk keveredett a kettő: melegebb és csapadékosabb volt az időjárás a sokéves átlagnál. A vetések többsége jó állapotban várja a tavaszt, de egész Európában csökkent a búza területe.
Felemás időjárás Európában
December végén Észak-Európában a hirtelen hőmérséklet-csökkenés valószínűleg fagykárokat okozott az őszi vetésekben, különösen a balti régióban, ahol a hóréteg vékony volt. Eközben Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában és Romániában egészen január első hetéig kifejezetten meleg volt az idő. Ugyanezt tapasztalták Dél-Ukrajnában és Oroszország európai részén is. Később Közép-Európában is lehűlt a levegő, de ez nem okozott kárt a vetésekben.
A csapadékkal több baja volt Közép- és Északnyugat-Európának. Hollandiában nem tudták befejezni a kalászosok vetését, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban a megszokott csapadékmennyiség háromszorosa hullott le. A belvizek és áradások december második felében érték el maximális kiterjedésüket, azóta javult a helyzet.
Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszország több részén, Románia délnyugati részén, Görögországban, Cipruson, Törökország középső részén és a Maghreb régióban csapadékhiányt tapasztaltak. Spanyolországban emiatt vetettek kevesebb őszi kalászost, a fejlődő állományok pedig rossz állapotban vannak. Itt és az olaszoknál is leginkább a durumbúza szenved. A görögországi csapadékhiány pedig a gyümölcsfák kondíciójára lesz negatív hatással. Marokkóban átlag alatti csapadék és átlag feletti hőmérséklet jellemezte az időjárást, aszályos helyzetet eredményezve.
Összement a búzaterület, főként a franciáknál
A jelenlegi várakozások szerint az Európai Unióban a búza területe 3 százalékkal csökkenhet, 21 millió hektár lehet. A nagy termelő tagországok közül Franciaországban 8 százalékkal (4,4 millió hektár), Németországban 5 százalékkal (2,7 millió hektár), Lengyelországban 1 százalékkal (2,4 millió hektár) kisebb területről arathatnak búzát az idén. Magyarországon 948 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Az állományok 56 százaléka jó, 31 százaléka közepes, 13 százaléka gyenge állapotban volt december elején – áll az AKI legfrissebb piaci jelentésében.
Az elemzők arra intenek, hogy a kisebb európai búzaterület nem jelent kevesebb termést a tavalyinál.
Búzaárak
Ukrajnában most 45-46 ezer forintnak megfelelő összeért veszik át a búzát a termelőktől, ami minőségtől függően 52–60 ezer forintnak megfelelő összegért érkezik az ország nyugati határára. Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 66 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek a malmi búzával január második hetében. A takarmánybúza 59,9 ezer forint/tonna termelői áron forgott ugyanekkor. A párizsi tőzsdén a márciusi-májusi szállítású búza ára 217–220 euró között (cc. 84 ezer Ft/t) ingadozik. Milánóban a múlt héten 272–278 euró közötti árat (cc. 105 ezer Ft/t) fizettek a leszállított kenyérbúzáért.
Az elemzők arra intenek, hogy a búza árára nemcsak egy-egy fontos búzatender kimenetele van hatással, hanem a bőségesnek ígérkező kukoricatermés is. Azonkívül az árpa vetésterülete most is nagy, és jók a terméskilátásai.
