fbpx

Miért nincsenek elektromos traktorok a földeken?

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 január 21.

A gázolaj-visszatérítést a zöld célok nevében igyekszik keresztülvinni a költségvetési hiánnyal küzdő német kormány. Az akkumulátoros e-traktor azonban nem reális alternatíva, mutat rá az agrarheute.com cikke. Más lesz a jövő. De amíg ez eljön, marad a gázolaj. Az adó-visszatérítésre azonban mi se nagyon számítsunk hosszú távon.

szántás
A legtöbb mezőgazdasági munka vonóerőigényes (fotó: Horizont Média)

Lehet, hogy elektromos autóból egyre több szaladgál az utakon, traktorból viszont aligha számíthatunk ilyen boomra. Pillanatnyilag csak néhány kis teljesítményű, telepi mindenes akad a gyakorlatban. Amíg az akkumulátorokat vagy az üzemanyagcellát nem forradalmasítják, addig ebben nem is lesz változás.

Az elektromos akksi önmagában nem elég

A német piacon létező, legnagyobb modellek 74-75 lóerősek. Idén már megkezdődhet egy 100 lóerős modell sorozatgyártása is, ami 2026-ra kerülhet a gazdaságokba – ígérik a gyártók. A gazdákat azonban ez sem dobja fel túlságosan, hiszen a legtöbb szántóföldi munkának komoly a vonóerőigénye, amihez a gépnek hosszú órákon keresztül, folyamatosan kell teljesítményt biztosítania. Nem véletlenül növekszik a 180 lóerős kategória iránti kereslet a mezőgéppiacon.

Ebben a méretkategóriában elektromos meghajtás esetén már egy 6 tonnás (!) akksit kellene beszerelnie a gyártónak, azaz közel a traktor önsúlyának megfelelő tápegységet. A szakértők arra is rámutatnak, hogy egy talajmunkát végző traktor folyamatos teljesítményleadással üzemel, nem gyorsít és fékez, mint egy autó, így lehetősége sincs rá, hogy a mozgási energia változásából nyerjen vissza elektromos töltést.

Továbbá 100 lóerő fölött a töltésidő is extrém hosszúra nyúlik: egy teljes munkanapot kitesz. Tehát napi váltásban kellene két méregdrága gépnek együtt dolgoznia az adott feladaton. Vajon melyik mezőgazdasági termék tudná kitermelni ennek az árát?

A jelenleg működő, kis-közepes teljesítményű elektromos önjárók ezért jellemzően állattartó telepeken üzemelnek, ahol fontos, hogy károsgáz- és zajkibocsátás nélkül tudjanak közlekedni, és meglegyen az utántöltés lehetősége, amikor 4-5 óra munka után leáll a gép.

Folyékony üzemanyag, saját áramtermelés

A legújabb fejlesztések arra irányulnak, hogy a motor metanol elégetésével egészítse ki az elektromos áram iránti igényét. Úgy tűnik, ezzel a hibrid megoldással akár a duplájára is növelhető a traktor működési ideje. Egy 107 lóerős modell esetén 8 órás üzemidőről hallani. A szántón azonban ez sem elég. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a klímaváltozás miatt egyre rövidebbek az időablakok a műveletek elvégzésére.

Folyékony üzemanyagtípusok esetén mindenképpen nagyobb energiasűrűség áll a gép rendelkezésére, mint az akkumulátoros megoldásoknál. A folyékony hidrogént tartalmazó üzemanyagcellák például ígéretesek, hosszú üzemidőt és viszonylag kis súlyt biztosítanak a gép számára. A teherszállításban szintén ezek kerülhetnek előtérbe.

Fontos azonban, hogy a hidrogén fejlesztése, tárolása és töltési lehetősége elérhető közelségben legyen a mezőgazdasági üzem számára. Egy közeli napelempark például biztosíthatja az ehhez szükséges energiát. A technológia létezik, és az energiatermelés decentralizálásával kiépülhet a megfelelő lefedettségű töltőhálózat is. Ezzel együtt szükségünk van még vagy 10 évre, mire az álomból valóság lesz. (Aki behatóan érdeklődik a téma iránt, olvassa el „A hidrogéntárolás lehetőségei és korlátai” című tanulmányt.) Addig is marad a gázolaj, de az adó-visszatérítésre mi se nagyon számítsunk hosszú távon.

Lásd még a témában: Mi hajtsa a traktort? Motorfejlesztési trendek.