Januári 31-ig kell benyújtani az elektronikus gazdálkodási naplót (eGN). Az új szoftver a jelek szerint az idegösszeomlás határára kergetette az adatok bevitelével foglalkozó szaktanácsadókat. A legnagyobb baj, hogy ennek milliárdos nagyságrendű támogatásvesztés lehet a vége, mivel az AKG, az ÖKO, a Natura2000 és az AÖP támogatásokat is érinti.
Egyre-másra érkeznek a panaszok az agrárszaktanácsadóktól, hogy belefulladnak az eGN vezetésével kapcsolatos munkákba, de így is biztosra vehető a hibák sora. Tömören fogalmazva lassúnak és butának érzik az új szoftvert. Úgy látják, képtelen a már meglévő adatállományokat hasznosítani, ezért rájuk hárul az a feladat, hogy újra és újra bevigyék azokat az információkat, amelyeket például az e-Kérelemben már rögzítettek egyszer.
A január 31-i határidő közeledtével a hibázás lehetősége óriásira nőtt a munkacsúcsban, korrigálásra pedig nem ad lehetőséget az egyszer már lezárt és beküldött napló. A szaktanácsadók attól tartanak, hogy ez hektáronként sok ezer forintos támogatásvesztéshez vezet a gazdaságokban, amiért adott esetben majd őket kérik számon.
Súlyos következmények
Több milliárd forintnyi támogatás elnyerése múlik azon, hogy a hó végén beadandó eGN-ben szereplő adatokat elfogadja-e a rendszer, vagy „Hibás naplóvezetés” vagy „Kötelező adatszolgáltatás elmaradása” miatt azonnali levonásokat léptet életbe a gazdálkodóval szemben – mutat rá dr. Motika Dezső, aki már 22. éve foglalkozik szaktanácsadással. Az okleveles agrármérnök, jogász és szaktanácsadó 70 ember adataival hajrázik január közepén, és azt mondja, életében nem volt ilyen nehéz a dolga, mit most.
„A teljes első pilléres támogatás mintegy 20%-a múlik azon, hogy hibátlanul nyújtjuk-e be a naplót, emellett az AKG és ÖKO kifizetést is érinti. A küldetés azonban lehetetlennek tűnik, és ami még rosszabb: korrigálásra sincs lehetőségünk. Ez elképesztő, hiszen még a NAV is biztosítja az önrevíziót” – mondja a szaktanácsadó. Hogy mégis, miért ilyen nagy a hibalehetőség, azt is kifejti.
Nem felhasználóbarát
A kollégák egybehangzó véleménye alapján az eGN óriási visszalépést jelent az európai szinten is irigyelt e-Kérelem szoftver után. Képtelen adatokat kinyerni a már létező adathalmazból, és nem működik a csoportos adatátvitel. Tehát ha a búzát 6 táblában vetették el ugyanazzal a műveletsorral, akkor annak minden egyes elemét újra is újra ki kell emelni és átvinni a következő táblába, mivel a táblamásolás funkció az esetek jelentős részében nem működik.
Továbbá megbízhatatlanok az adott táblához rendelt jogcímek, mert az eGN nem megfelelően kommunikál az e-Kérelemmel. Ugyanígy képtelen a szoftver átvenni az e-Kérelembe korábban már rögzített adatokat, ilyen például a vetési, vagy betakarási időpont, a vállalt forgatás nélküli művelésben alkalmazott műveleteket sora, vagy az, hogy mikor és milyen mikrobiológiai készítményt, hozamfokozót alkalmaztunk a területen. Összegezve: az adatgazda által működtetett rendszerek nem kommunikálnak egymással, ezért a hivatal a szaktanácsadót „használja íródeáknak”.
„Olyan, mintha a kispadban lennék büntetésben, amikor a tanító néni 50-szer leíratta velem, hogy nem hagyom otthon a tornafelszerelést” – érzékelteti dr. Motika Dezső. Mindezt persze nemcsak amiatt fájlalja, mert egy csöppet sem felhasználóbarát a rendszer, hanem mert egy világszínvonalú kérelmezési szoftvertől léptünk vissza az adatrögzítés őskorába. A rengeteg idő és energia árán bevitt adatokban óhatatlanul hiba lesz, amiért kapásból 15% támogatáslevonás jár. Ennek a következményeit végső soron neki kell viselnie.
Jelezték a hibákat
„Őrültek háza van most, nem lennék meglepve, ha január 20. után összeomlana a rendszer. A hibákat persze jeleztük a hivatalnak és a szakvezetésnek is. A válasz az volt, hogy köszönik, és dolgoznak rajta. Véleményünk szerint erre már kevés az idő, most el kellene engedni az eGN-t…” A szaktanácsadó hangsúlyozza: az Európai Unió csak a permetezési napló vezetését várja el a gazdaságoktól, és az a szoftver működik is. Mint mondtuk, tökéletes az e-Kérelmünk is.
Tulajdonképpen minden adottságunk megvolt hozzá, hogy ismét egy remek szoftvert írjunk, de ez most nem sikerült. Ha lett volna egy tesztelési verzió, akkor a szakmában érintettek idejében jelezhették volna a gondokat. Motika Dezső szerint olyan évtizedes tapasztalat gyűlt fel a magyar agrárinformatikában, amit a szakvezetés jól hasznosíthat – ha igénybe veszi.
Frissítés: Cikkünk megjelenésével egy időben jelent meg Nagy István agrárminiszter posztja a közösségi oldalon:
