Oroszország egészen május végéig fenntartja a decemberben bevezetett exporttilalmat a durumbúzára. Ennyire kevés van neki? És számít ez valamit a világnak?
Nem a termelése nagy, hanem az exportpotenciálja
Az orosz termelők a búzatermés nagyjából 1 százalékának megfelelő mennyiséget állítanak elő durumból. Ez a 700-900 ezer tonna a világ többi nagy exportőréhez mérten nem túl sok, de nem is kevés. Főként idén, amikor Kanadában 10 éves mélypontra csökkent a termelés, Oroszországban viszont ebből a gabonából is nagyok voltak az átmenő készletek. És ami még fontosabb: saját magának 200 ezer tonna is elegendő lenne.
Az európai szankciók hivatalosan nem tiltják az orosz mezőgazdasági termékek (és műtrágya) importját, és nem is az összes orosz bankot kapcsolták le a SWIFT-rendszerről. Moszkva ugyan sokáig panaszkodott arra, hogy az európai szankciók súlyosan érintik, de a számok mást mutatnak. Az orosz kereskedők az idei betakarítás óta már 657 ezer tonna durumot exportáltak, ami a bő12-szerese(!) a tavaly november közepéig látott mennyiségnek. A legnagyobb vevők Olaszország, Törökország és Tunézia.
Havi százezer tonnák érkezek az olasz tésztagyáraknak
Olaszország éves szinten 2-2,5 millió tonna durumbúzát vásárol a világból. Korábban mindig Kanada volt a legnagyobb beszállítója, tavaly is több mint egymillió tonna szem érkezett innen. Az észak-amerikai ország termelése azonban egyre kiszámíthatatlanabb, ezért az olaszok szélesítették a beszállítóik körét. A 2021. évi kanadai aszályt követően Kazahsztán és az USA igyekezett megkapaszkodni az olasz piacon. (Lásd még: Az olaszok nagyon rákaptak a kazah és a szerb búzára.)
A 2023. évi betakarítás óta viszont két ország dominálja az olasz durumpiacot: Törökország és Oroszország. Míg 2019-ben ezek az államok éves szinten csak 30-50 ezer tonna durumot exportáltak az olaszoknak (Magyarország 87 ezer tonnát), addig most az augusztusi 77 ezer tonnát szeptemberben 130 ezer tonna(!) követte.
2025-re duplázni akarnak
A május végéig fennálló orosz exporttilalom nem vonatkozik a velük szoros kapcsolatot ápoló Dél-Oszétiára és Abháziára. Az Eurázsiai Gazdasági Unió országai (Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország) az orosz mezőgazdasági minisztérium engedélyével kaphatnak durumszállítmányokat. Pillanatnyilag nagyon feszes a durumhelyzet a világban, a törökök is exportengedélyhez kötik a kivitelét az országból.
A magas árak azonban minden termelőt elgondolkodtattak: Franciaországtól kezdve Oroszországig mindenki növelni szeretné a durumterületet. Az oroszoknál 100 ezer hektárok adódnak erre a célra. Az előrejelzések szerint 2025-re megduplázhatják a jelenlegi durumtermelésüket. Ha valóban összejön a 1,6-1,8 millió tonna, akkor a törököknek is át kell gondolniuk a terveiket (lásd: Durum: Törökország kanadai és olasz babérokra tör). Számukra bölcsebb megoldás lehet a feldolgozásnál maradni.
