Az előző szezonban már félmillió tonna búzát importáltak az olaszok Kazahsztánból és 250 ezer tonnát Szerbiából. Idén mindkét országnak még több eladó áruja van. A magyar termésből szintén sokkal több, közel 3 millió tonna vár külpiaci értékesítésre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hoz minket.
Az olaszok új partnereket kerestek
„Az olasz malomipar nem tudja garantálni a piac által megkívánt mennyiségű búzaliszt előállítását, ha nem vonják vissza sürgősen azt a szerencsétlen magyar döntést, hogy korlátozzák a búzaexportot!” – fakadt ki az olasz malomipari szövetség elnöke, Emilio Ferrari tavaly márciusban, amikor hazánk a háború hatására exportkorlátozást rendelt el. Ugyanis az olasz malmok évente 5,5 millió tonna búzát igényelnek, aminek mintegy 65 százaléka importból érkezik, ezen belül Magyarország 800 ezer–egymillió tonna búzát szokott beszállítani. További egymillió tonnát pedig döntően Ausztria és Németország vásárol tőlünk.
A tavalyi magyar búzaexport végül nem lett sokkal rosszabb, mint máskor, 1,9 millió tonna búzát eladtunk valahogy. Az olasz piac azonban kétségtelenül szélesre tárta kapuit az újabb beszállítók előtt. Szépen fogalmazva: diverzifikálták a beszerzési forrásaikat. Rámozdultak az ukrán, kazah és szerb árura, és úgy tűnik, nem csalódtak bennük, mert a tavaly bejáratott, alternatív beszerzési csatornák nagyon is élők maradtak.
Aggasztó, hogy Szerbiából tavaly júliusig 250 ezer tonna búzát importáltak, ami a szerb export harmadát tette ki. Idén viszont 2,5 millió tonna árufelesleg várja a gazdáját Szerbiában. Ha ennek a harmada megint Olaszországba menne, azzal ki is ütnék a magyar árut az olasz piacról.
Ne feledkezzünk meg Kazahsztánról sem. Az ázsiai országban szeptember 1-től szeptember 1-ig tart a „búzaév”. Eddig még sosem tudták átlépni a 6 millió tonnás exporthatárt, ám a legutóbbi értékesítési szezonban rekord mennyiségű kenyérgabonát szállítottak ki: 8 millió tonnát. Még érdekesebb, hogy kik a legfőbb vásárlóik. Az első helyeken természetesen a környező országok állnak, aztán jön a meglepetés:
- Üzbegisztán (3,9 millió tonna),
- Tádzsikisztán (1 millió tonna),
- Afganisztán (744 ezer tonna),
- Türkmenisztán (540 ezer tonna),
- Olaszország (450 ezer tonna).
Az olasz kereskedők csaknem félmillió tonnás üzletet bonyolítottak Kazahsztánnal, és ezzel megelőzték a kínai vásárlókat is, akik 415 ezer tonnát rendeltek innen. A szeptemberben kezdődött, új értékesítési szezonban a kazah kereskedők egyetlen hónap alatt félmillió tonna búzát juttattak a külpiacokra (+13% vs 2022/23). Mindezt úgy érték el, hogy a termés harmada használhatatlan lett a sok esőtől. Ennek ellenére fel kell tételeznünk, hogy kiváló tételekkel is rendelkeznek, hiszen az olaszok a korábbinál is élénkebben vásárolnak tőlük: míg tavaly ilyenkor még csak 1,4 ezer tonna importjára került sor, most egyetlen hónap alatt 55 ezer tonna búzát vásároltak.
Egész Európa küzd az eladással
Hozzá kell tenni, hogy nemcsak nekünk vannak értékesítési nehézségeink. A júliusban kezdődött, új értékesítési szezonban az egész EU 22 százalékkal kevesebb kenyérbúzát tudott eladni a külpiacokon, mint tavaly (9,33 millió tonna vs. 12 millió tonna). Az eddig eltelt 4 hónapban Románia bizonyult a legsikeresebb exportőrnek 2,57 millió tonnás értékesítéssel. A francia kereskedők csak 1,83 millió tonnát tudtak piacra vinni. A lengyelek 1,65 millió tonnás eladással kerültek a harmadik helyre.
Ezzel szemben az EU búzaimportja meredeken nőtt. Az előző évhez képest 37 százalékkal több, 2,72 millió tonna érkezett a közösségbe (döntően Ukrajnából), és ennek több mint felét az aszály sújtotta Spanyolország igényelte. Negatív folyamatok figyelhetők meg az unió árpaexportjában is (2,37 millió tonna, -9%). A durum importja pedig egy év alatt az ötszörösére nőtt (1 millió tonna).
