Júliusi cikkünkben azt írtuk, hogy a napraforgóból minimum 3 tonnás eredmény kell a nullszaldóhoz. Ahogy most látjuk, még ez is kevés lehet a megtérüléshez. Vajon a semmiért dolgoztak egy éven át a gazdaságok? Körkép és piaci várakozások augusztus közepén.
Tőlünk keletre 7–10 ezerrel drágább
Magyarországnak nincs szüksége import napraforgóra, van elég házon belül is. Idén pedig különösen sok, több mint 710 ezer hektáron indulhat meg a betakarítás, ami történelmi rekord. Külön pech, hogy uniós szinten is sok napraforgót vetettek idén, pillanatnyilag 10,6 millió tonnának látszik az össztermés, így semmi hiányérzet nincs a piacon. Sőt, mintha arra bazíroznának a feldolgozók, hogy Ukrajnában idén különösen nehéz lesz az olajgyártás, és kénytelen lesz „mezítlábasan” eladni az olajmagot.
Az import napraforgó legnagyobb felvásárlója Bulgária. Hatalmas feldolgozókapacitását ukrán és román behozatalból is eteti. Tavaly a teljes uniós napraforgóolaj-export fele és a darakivitel kétharmada Bulgáriából indult el, köszönhetően annak, hogy az ukrán napraforgómag java is ide érkezett. Egyszóval már a bolgároknál elakad az ukrán export, a magyarországi felvásárlók azonban úgy tesznek, mintha nem így lenne. Augusztus elején mind a román, mind a bolgár árajánlatok magasabbak voltak a magyarországinál, 380, illetve 387 eurónál jártak, azaz a gyárak simán leszerződtek 147–150 ezer forintra. Ekkor nálunk 140 ezer forintos tonnánkénti ajánlatokról hallhattunk. A határszéleken tényleg érdemes román partnereket keresni a napraforgóra.
Várakozások a Dunától keletre
Az ország keleti felében sikeresebben lehet termelni napraforgót, mint a nyugatiban, különösen Borsod vármegyében nagy a hagyománya. Az elért, 700 hektáros gazdaságban a sok eső hatására minden terményből tízéves rekord született. 4,6 tonnás volt a repceátlag, 8 tonnás az árpa és 9 tonnás a búza, pedig erősen csökkentették a hektáronkénti nitrogénadagokat. „A mennyiségnél fontosabbnak tartom, hogy a nitrogén megosztva, jókor kerüljön ki a táblákra, és a növények megkapják a fejlődésükhöz szükséges mezo- és mikroelemeket. Az időjárással is szerencsénk volt: nem volt komoly gond sem a rovarokkal, sem a gombákkal, miközben az eső lehetővé tette a talaj tápanyagainak hasznosítását” – mondja a gazdálkodó.
A kórtani helyzeten sokat segít, hogy itt a napraforgó 4 évente kerül önmaga (vagy más szklerotíniára érzékeny növény) után, így elég volt egyszer, csillagbimbós állapotban a gombák ellen védekezni. A gyomirtást már az alapkezelés megoldotta, az állomány döntő részén nem volt szükség felülkezelésre. Inkább megkapálták a táblát, miközben nitrogént is injektáltak a sorokhoz. Egyébként nem etetik túl a növényt, 40–50 kiló nitrogénnel be kell hogy érje, a kálium teljesen elhagyható, a foszfort viszont fontosnak tartják mikrogranulált starter formájában kiadni. A gazdaságvezető szerint ugyanígy kötelező a kén, a bór, a molibdén és mangán kiadása a fotoszintézis és a magfejlődés támogatására. Kénből olyan mennyiséget igényel az olajnövény, hogy kizárólag szilárd formában, gyökéren keresztül biztosítják. „Inkább spórolok a talajművelésen és a makroelemeken, mint a mezo- és mikroelemeken” – teszi hozzá.
E cikk írásakor minden harmadik termelő arra panaszkodik, hogy túl magas a napraforgó a földi deszikkáláshoz. A borsodi gazdálkodó viszont azon a véleményen van, hogy megfelelő hibriddel és növénytáplálással idén sem magasabb az állomány180 centinél, így minden gond nélkül belemegy a hidas traktor. Egyébként a glifozátos állományszárítás híve. A termést 4 tonna felettire várja. És hogy mindez mibe került neki? Nagyjából 500 ezer forintra teszi a napraforgó bruttó előállítási költségét, azaz ebben az amortizáció és a munkaerő is benne van. „A linolsavas (LO) napra árát mostanában 126 ezer forintnak hallom. Hoz majd némi nyereséget a mag, de korántsem annyit, mint amennyit egy csúcsévtől vártam” – összegez a termelő.
Szabolcs-Szatmár-Beregben az elért növénytermesztési szaktanácsadó arról számol be, hogy nagyon sok gondjuk volt idén a szeszélyes időjárással, ennek ellenére jó-átlagos állapotban vannak a viszontagságokat átvészelt állományok. „Tavasszal belvízzel és hideggel kezdtük a szezont, nagyon lassan indultak meg a növények. Aztán kaptunk két szélvihart és jeget is. A járásomban a réti öntéstalaj dominál, itt kifejezetten rossz, ha sok eső esik. Még most is csak citromérésben vannak az állományok, de meglepően jól működött idáig az egyszeri gombaölő szeres kezelés. Makroelemből rendkívül keveset kaptak a növények, de a bórt a látókörömben mindenki odaadta nekik. A tavalyi aszályban 4 tonnás átlagokat arattunk, most a sok víz miatt inkább 3–3,5 tonnára számítok.” A térségben igyekeznek nettó 350 ezer forintos inputráfordításból kihozni egy hektárnyi napraforgótermést. A többség magasolajsavas hibriddel (HO) dolgozik, amiért tonnánként 145 ezer forintot remél.
Békés vármegyében panaszáradat fogad minket: nem működött az alapgyomirtás, nyulak és barkók pusztították az állományt. A térségben kevés növénnyel dolgoznak a szántón, a napraforgó 3 évente kerül önmaga után, így az állomány egy része mindig szklerotíniás vagy makrofominás. Idén úgy váltakoztak egymás után a hideg-esős és meleg-száraz periódusok, hogy mindkettő vígan érzi magát. „Általában kétszer gombaölőzünk, de most csak csillagbimbóban tudtunk védekezni, amikor bórt is kaptak a növények. Egyszer kultivátoroztunk, amit összekötöttünk egy kis nitrogénkiadással. Foszfort, káliumot nem kapott a növény, később is csak egy növénykondicionálót. Ezt egy pontért bevállaltuk az AÖP-ben, de később kiderült, hogy hiába, mert a gyártói ajánlás szerint – amit tartani kellett volna – kétszer-háromszor kellett volna kipermetezni. Az a kis gombafertőzés nem zavar minket, így is összejöhet a 3–3,5 tonna. Az árakat nem követjük, csak idegesítjük magunkat vele.”
Bács-Kiskunban átlag fölötti, 3 tonnás termésre van kilátás az elért szaktanácsadó véleménye szerint. Az esők ugyan el-elindították a gombákat, de aztán a több hetes aszályos periódusok meg is fogták. Egy védekezésből oldották meg a kérdést. Itt is minimalizálták a tápanyagmennyiséget: nulla foszfor, nulla kálium, nulla lombtárgya volt az idei recept. 350 ezer forintból kihozták a közvetlen termelési költséget. A növény deszikkálása éppen csak elkezdődött az egyik szükséghelyzeti engedélyű dikvátos készítménnyel. A HO napraforgókért 140 ezer forintot remélnek, az LO-kért 130 ezret. „Azt gondolom, hogy az idei spórolás smafu ahhoz képest, amit ősztől fogunk látni.”
Csongrád-Csanád vármegyében a szezon elején a levéltetűvel és a vadakkal kellett az átlagosnál többet küzdeni. Leginkább mégis a júliusi hőség rontott a terméskilátásokon. „Pont, amikor szüksége lett volna esőre, nem kapott a növény, és fordítva. Szemtelítődéskor nem jött csapadék, csak akkor, mire már az alsó levelek is felégtek” – mérgelődik egy gazdálkodó. Most, amikor már sárga a tányér hátulja, a szemek még 25–30% vizet tartalmaznak, plusz szinte az összes létező napraforgó-betegség fellelhető az állományban. „Ha messziről nézem, azt mondanám,3 tonna a termés, de mivel tudom az előéletét, nem vagyok biztos benne. Épp úgy csalódhatunk benne, mint az árpában” – fogalmaz óvatosan a szakember. A magasolajsavas magokra utoljára 140 ezer forintos árat hallott, ami 3 tonnás termés mellett nullszaldót eredményezne nála.
Később vetve, sok csapadékkal
Az ország nyugati részén kevésbé válik be a napraforgó: hol a szélerősség, hol a vadállomány, hol barkók, hol az özönvíz az oka annak, hogy inkább más kultúrát részesítenek előnyben. Idén persze ebben az országrészben is szépen bókolnak a napraforgófejek. Fejér vármegyében az elért szaktanácsadó óvatosan 2,5–3 tonna közé teszi a várható kaszatmennyiséget, mivel a növények kiszolgálása itt is átlag alatti színvonalon folyt. „Foszfort, káliumot nem kaptak az állományok, nitrogént viszont igen, ami az esővel kombinálva sokfelé két méter feletti növénymagasságot eredményezett. Mégis alapvetően jól néznek ki a táblák, amihez elég volt egy gombaölő szeres kezelés, kén és bór. Már a deszikkálásra készülünk, ki-ki a gyomállomány függvényében glifozáttal vagy dikváttal. A magas tányérokat le fogja koccolni a hidas traktor…” A szakember az LO napraforgóra 125 ezer forintos árat hallott, a HO-ra 140 ezret.
Győr-Moson-Sopronban tavasszal sok baj volt a hideg időjárással, már rég túl voltak a kukoricavetésen, mire a napraforgóra is sor kerülhetett. Rengeteg esőt kaptak idén, de általában a legjobb pillanatban, így a gyomok elleni alapkezelés is sikerült, és júliusban sem maradtak eső nélkül. A csapadékos évjárat miatt kétszeri gombaölőzés mellett döntöttek. A tápanyagon sem spóroltak. „Tartottuk magunkat a megszokott technológiához, a lombtrágyákat is kifújtuk. Egy hét múlva kezdődhet a deszikkálás. 160 hektár átlagában 3–3,5 tonnára teszem a termést, ami jó-átlagosnak mondható. 160 ezerért szeretném eladni a HO napraforgót, akkor érezném úgy, hogy megbecsülték a munkámat. Nem tudom, lesz-e ilyen piaci pillanat…”
Zalában tavaly is gyönyörű napraforgókat lehetett fotózni, most is nagyok az állományok. „Sokan csak májusban vetették el, az esők is húzták, most citromérésben vannak a táblák. Eddig jól megúszták a csapadékos időjárást. Csak nehogy a nyárvégi melegben kitörjön a gomba, mielőtt rámegyünk az állományszárítóval” – aggódik az elért szaktanácsadó. Itt a búzaaratás is csak augusztus közepére fejeződött be, addigra a kombájnok már csak a kalászban kicsírázott, 3,5 tonnás termést tudták levágni. A szaktanácsadó szerint a napraforgó eddig jól vette az akadályt, szinte nulla tápanyagpótlással is elérte a szükséges elemeket a nedves, laza talajban. Mint mondja, a bór kiadása is megvalósult, emellett sokan vállalták a növénykondicionáló többszöri kiadását az AÖP egy pontjáért. Nem ritka a kétszeri gombaölőzés a térségben, aminek csak a talajállapot szabhat gátat, de a környékben működik légi szolgáltatás is. Egyszóval, jó formába kerültek az állományok, de hektáronként bruttó 450–500 ezer forintos ráfordítással. Három és fél tonna szükséges az üzemi nullszaldóhoz, ami ugyan meglesz, de kérdés, minek dolgozik a semmiért az ember…
Mi várható? 1. Az ország nagy részén 3–3,5 körüli termést remélnek a gazdálkodók. A napraforgó országos termésátlaga azonban még sosem volt jobb 3 tonnánál (2019), ezért merész dolog lenne 3,2 t/ha-nál többet várni. 2. Egy hektárnyi termést idén mintegy 350 ezer forint inputráfordításból állítottak elő a gazdálkodók, a teljes költségük 450–500 ezer forint lehetett. 3. Az LO napraforgó aratáskori piaci árát a legtöbben 125–130 ezer forint közé teszik, a HO napraforgóét 135–140 ezer forint körülire. 4. A költségek teljes megtérüléséhez jelen árszinten 3,5 tonnás termés szükségeltetik, ami – a várakozásokkal szemben – a többségnek nem fog összejönni. 5. Az árakon még felfelé módosíthat, ha az EU 10,6 millió tonnánál kisebb termést arat, ha a gyárak belátják, hogy uszályokon és vonatokon nagyon lassan és drágán érkezik az ukrán mag, ha a szállítási költségek emelkednek, és a forint gyengül.
Gönczi Krisztina
